Nehezedik az élet? Tervezett adóváltozások...

Céltartalék

A hitelintézetek és befektetési vállalkozásoknak 2008. január 1-t követően minden képzett céltartalék következtében elszámolt ráfordítás összegével (illetve a 2008. január 1. után képzett céltartalék feloldása eredményeként elszámolt bevétellel) módosítaniuk kell a társasági adóalapjukat, így például a kockázati céltartalékképzés keretében képzett céltartalék összegével is. A törvény szövegéből ugyanis kikerül, hogy csak a várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalék módosítja a társasági adóalapot.

Követelés értékvesztés

További szigorítást jelent a hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében, hogy míg korábban a hitelintézeteknél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből, illetve befektetési vállalkozásoknál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésekre képzett értékvesztés nem növelte a társasági adóalapot, addig 2008. január 1-től a bármely típusú követelésekre elszámolt értékvesztés összege, azaz a fent említett követelésekre elszámolt értékvesztés összege is növeli a társasági adóalapot. Ezzel párhuzamosan viszont a 2008. január 1. után a fenti típusú követelésekre elszámolt értékvesztés visszaírásakor, a követelések behajthatatlanná válásakor (a bekerülési értékből a behajthatatlanná vált résszel), illetve a követelések átruházásakor, kiegyenlítésekor és beszámításakor (a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétellel) csökkenthető a társasági adóalap.

Az új áfa-törvény pénzügyi szektort érintő módosításai

Mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy a törvénytervezet mind logikájában, mind felépítésében, mind pedig fogalmazásában eltér a jelenleg hatályban lévő áfa-törvénytől. Az újrakodifikált áfa-törvény tervezet az uniós irányelvhez hasonló szerkezetet alkalmaz, hasonló megfogalmazásokat is átemel, ugyanakkor az áfa-rendszer 20 éves működése során bevezetett, általánosan ismert és bevált szakkifejezéseket és részletmegoldásokat nem veszi át. A javaslat szerint az új áfa-törvény 2008. január 1-től lépne hatályba.

Csoportos adóalanyiság

A javaslat szerint a csoportos adóalanyiság teljes koncepciója átalakulna. A csoportos adóalanyiságot már nem csak pénzügyi intézmények (és a részükre kiszervezett tevékenységet végzők) választhatják, hanem bármely, belföldön gazdasági tevékenységet végző kapcsolt vállalkozások együttese. Tisztázandó körülmény, hogy a csoportos adóalanyiság választása esetén az összes kapcsolt vállalkozást a csoportba kell-e vonni, hisz a tervezet egyébként rögzíti, hogy a csoportos adóalanyiság megszerzését követően alapított kapcsolt vállalkozásokat a csoportba kell vonni. A tervezet szerint a csoportos adóalanyiságot oly módon kell kezelni, mintha áfa-szempontból a csoport egyetlen adóalany lenne, amelyet a kijelölt tag képvisel (tehát az egymás közti ügyletek nem adóztathatók, harmadik személlyel szemben viszont egységes egészként lépne fel a csoport). Az átmeneti szabályok (pl. mi a sorsa a már meglévő csoportnak) még nem ismertek.

Az adómentességre vonatkozó szabályok módosulása

A tervezet az újrakodifikált áfa irányelvhez hasonlóan fogalmazza meg az adómentesség lehetőségeit, az eddig érvényesített magyar sajátosságokat a tervezet figyelmen kívül hagyja (az SZJ-számokra való hivatkozás is elmarad). Így a pénzügyi szolgáltatások eddig kialakult rendszerben vett adómentességét oly módon szükséges felülvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a hatályba lépő áfa-törvénynek. Például a pénzügyi szolgáltatásokat a tervezet megbontja biztosítási, hitelnyújtási-, biztosítéknyújtási-, valamint hitel-, biztosíték-kezelési, valamint folyó- és betétszámlával, továbbá fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatásokra. (Azaz a jövőben pénzügyi szolgáltatásként csak az ezeknek megfelelő ügyletek lennének adómentesek.) Kérdéses még, hogy az adómentesség megfogalmazásánál az irányelv szó szerinti átvétele azt jelenti-e, hogy az irányelvet értelmező európai bírósági ítéletek is automatikusan alkalmazhatóak-e az egyes értelmezési kérdések során (például lehet-e a pénzügyi közvetítésről rendelkező Ludwig esetet, l. alább, is analógiaként használni).

Az is fontos újítás, hogy ha a tárgyi eszközt értékesítő adóalany előzőleg a terméket tárgyi mentes tevékenységhez használta, tehát az előzetesen felszámított áfát nem tudta levonásba helyezni, akkor ezen tárgyi eszköz értékesítése mentes az adó alól. A tervezet az ingatlanok vonatkozásában ugyanakkor 10 évről 20 évre növeli az úgynevezett "figyelési időszakot", azaz ha az ingatlan beszerzésekor az adóalany levonta a rá hárított áfát, de később (20 éven belül) mégis tárgyi mentes szolgáltatáshoz használja fel, akkor utólagosan módosítania szükséges a már levont forgalmi adót. Továbbra is megmarad ugyanakkor az EU-n kívüli országba nyújtott pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan beszerzett szolgáltatásokhoz vagy termékekhez kapcsolódó áfa levonásának lehetősége.

Emellett a faktoring-szolgáltatásokkal, valamint a követelés-engedményezéssel kapcsolatos ügyletek tekintetében megmaradt az áfa-törvény azon rendelkezése, amely alapján nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak az engedményezés, ha a követelést megvásárló fél (faktoring)szolgáltatást nyújt az engedményezőnek. A faktoring-szolgáltatás, bár szó szerint nincs benne a tervezetben, de tekintve azt, hogy az irányelv értelmezése alapján is adómentes pénzügyi szolgáltatásként kezelendő, valószínűleg az új áfa-törvény értelmében is adómentességet élvezhet. Ugyanakkor a tárgyi adómentes tevékenységek köréből maga az engedményezés kikerült. Azaz, ha engedményezés történik (és az ügylet nem faktoring-szolgáltatás, illetve nem hitelezői- vagy tulajdonosi vagyoni értékű jog átengedése), akkor - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - az engedményezés a normál adókulccsal adózik.

Lízingügyletek

A tervezet a jelenleg hatályos szabályozással szemben nem ad a lízinggel kapcsolatosan részletszabályokat. Így hiányzik az a pénzügyi lízingügyletre vonatkozó értelmező rendelkezés is, amely alapján a tőkerész adóköteles, a kamatrész (mint pénzügyi szolgáltatás ellenértéke) adómentes. A tervezet továbbá nem határozza meg egyértelműen a lízing teljesítésének idejét, emellett nem ad szabályokat a lízinghez kapcsolódó egyéb szolgáltatások (pl. közvetítők, ügynökök) vonatkozásában sem.

A személygépkocsi lízinghez kapcsolódó pozitív irányú változás ugyanakkor, hogy levonhatóvá válik a személygépkocsi beszerzése esetén az áfa, akkor is, ha a személygépkocsit nem zárt végű lízingben értékesítik, hanem a gépkocsit egészben vagy túlnyomó részben bérbe adja a beszerző. (A tervezet konzekvensen kerüli a lízing kifejezés használatát.) A tervezet szerint a "túlnyomó rész" legalább 90%-os teljesülést jelent. A lakóingatlan-lízing speciális szabályozása is megszűnik, viszont a tervezet a bérbeadás tekintetében megengedi az adókötelezettség választását lakóingatlanok vonatkozásában is, ezáltal a lízing céljából beszerzett lakóingatlanok áfája a lízingcégnél továbbra is levonható maradhat.

Bizonylatolás

A törvénytervezet értelmében a teljesítést követő 8 (!) napon belül az adóalany köteles gondoskodni a számla kiállításáról, bár ez alól a tárgyi mentes szolgáltatások mentesülnek, ha egyébként számviteli bizonylatot adnak.
A jelenlegi törvénytervezet egyszerűsíteni kívánja a helyesbítő és stornó számlára vonatkozó jelenlegi szabályozást, így ezen fogalmakat a tervezet nem említ, helyette bevezeti a számlával egy tekintet alá eső okirat fogalmát az irányelvvel összhangban.
Fontos újítás, hogy a külföldi fizetőeszközben kiállított számla tekintetében nem az MNB árfolyamot kell alkalmazni, hanem a számviteli törvény szerint alkalmazottat, amit egyébként a számlán is meg kell jeleníteni. Idegen nyelvű számlánál a tervezet előzetes, írásos beleegyezést követel meg a termék, szolgáltatás igénybevevőjétől. Ez az előírás rendkívüli többletadminisztrációt róna az adóalanyokra.

A közvetítői jutalékok áfa-megítélése

Az Európai Bíróság 2007. június 21-én hirdette ki ítéletét a Volker Ludwig-ügyben (C-453/05.), amelyben az Európai Bíróságnak elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Európai Unió Tanácsa hatodik áfa-irányelvének a pénzügyi ügynökre vonatkozó adómentessége kiterjed-e azon személyek által végzett tevékenységre is, amelynek keretében ők az ügyfelük helyzetének előzetes elemzését és hiteligényének felmérését követően - egy további közvető igénybevétele révén - jutalék ellenében hitelt közvetítenek ügyfelük részére.

Az Európai Bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy az Irányelv elsősorban a közvetített szolgáltatás természete alapján, nem pedig a szolgáltatást nyújtó személye szerint biztosítja az adómentességet a pénzügyi szolgáltatásoknál. Így ebben a tekintetben a pénzügyi szolgáltatásnyújtást kiterjesztően kell értelmezni, minden esetben szem előtt tartva a nyújtott pénzügyi szolgáltatás célját és funkcióját. Mindazonáltal az Európai Bíróság rámutatott arra is, hogy az adómentesség megszerzéséhez nem szükséges, hogy az ügynök, valamint a hitelt nyújtó fél között közvetlen szerződéses kapcsolat álljon fenn. (Azaz még ha a közvetítő nem is magával a pénzintézettel áll szerződéses kapcsolatban, hanem másik közvetítőnek teljesít, akkor is alkalmazandó a mentesség.) Elegendő, ha a felek közötti viszony magában foglal minden olyan szükséges intézkedést, amelynek célja, hogy az ügyfél részére a hitelező hitelt nyújtson, anélkül, hogy az ügynöknek a megkötendő hitelszerződés tartalmához érdeke fűződne.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az ügynöki tevékenység adómentességéhez minden esetben követelmény, hogy a tevékenység célja pénzügyi tevékenység szolgáltatására, adott esetben hitelfelvétel közvetítésére irányuljon. Ennek hiányában nem alkalmazható az adómentesség az Európai
Bíróság álláspontja szerint. Ugyanakkor az egyes nemzeti bíróságok feladatává teszik az egyes konkrét ügyek esetében annak eldöntését, hogy az ügynöki tevékenység megfelel-e az előbb említett feltételeknek.

Meg kell jegyezni továbbá, hogy az Európai Bíróság jelen határozatában kizárólagosan a hitel közvetítésére vonatkozóan vizsgálta az ügynöki tevékenység adómentességének kérdését, így az nem feltétlenül alkalmazható egyéb pénzügyi tevékenység közvetítésére vonatkozó ügynöki tevékenység esetében.