Az Európai Bizottság 2004-ben kiadott egy ajánlást, amely értelmében a tőzsdén jegyzett társaságok rendszeresen hozzák nyilvánosságra a vezetői fizetések megállapításának módját, az egyes menedzserek éves jövedelmét, és terjesszék a közgyűlés elé a bérmegállapítás elveit - írja a Világgazdaság.
Brüsszel mindezt azért tartja fontosnak, mert a részvényesek és a vállalatvezetők érdekei ezen a ponton látványosan ütköznek, és visszás helyzethez vezet, ha a menedzserek a tulajdonosok beleszólása nélkül állapíthatják meg saját fizetésüket és egyéb juttatásaikat.
Az ajánláshoz kapcsolódó napokban kiadott jelentés leszögezte: a kormányok összességében komoly haladást értek el a menedzserbérek áttekinthetővé tétele terén, ám az egyes országok teljesítményei között nagy különbségek vannak. Magyarországon, Lettországban, Ausztriában, Görögországban és Luxemburgban az ajánlás dacára ma sem kötelező nyilvánosságra hozni az egyes igazgatósági tagok jövedelmét, bár az utóbbi két országban legalább az igazgatóság összesített fizetését megismerhetik a részvényesek. A magyar szabályok - fél tucat másik tagállaméhoz hasonlóan - azt sem teszik kötelezővé, hogy a vezetői fizetések megállapításának elvei nyilvánosak legyenek; a hazai társaságoknak tehát elvben semmilyen kötelezettségük sincs arra, hogy információt közöljenek a vezetői fizetésekről. A közgyűlés mindössze annyit tehet, hogy véleményt mond a hosszú távú vezetői kompenzációs politikáról, ám ez nem jelenti azt, hogy konkrét részvényopciókról is szavazhatna. Utóbbi kérdésben hazánkat és Máltát leszámítva minden tagállam biztosít több-kevesebb jogot a részvényeseknek.
Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok függetlensége terén sem túl biztató a magyarországi jogi helyzet. A törvény nem írja elő, hogy a jelölési és bérezési bizottságokba a tulajdonosoktól független tagokat is beválasszanak, mint ahogy arról sem rendelkezik, hogy hozzák nyilvánosságra az ilyen független igazgatók nevét vagy más adatait. Hazánkkal ellentétben a tagországok többsége e téren eleget tett a brüsszeli ajánlásnak, és sovány eredmény, hogy legalább a felügyelőbizottságokba nálunk is kötelező független tagokat felvenni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Berobbant a grillszezon: mutatjuk, mik lesznek az idei újdonságok
Egzotikus ízek is megjelentek a PENNY kínálatában.


