A brit statisztikai hivatal által összegyűjtött adatok szerint hazánk az Európai Unióban hátul kullog az 1000 dolgozóra jutó sztrájknapok számát tekintve.
Ez az érték 1996 és 2005 között Spanyolországban 186, Dániában 165, hazánkban 2, Lengyelországban pedig 1 nap átlagosan.
A sztrájkhajlandóság időben és az egyes ágazatok között is egyenetlenül oszlik meg: az iparban és a közlekedési szektorban nagyobb eséllyel fordulnak elő munkabeszüntetések, mint például a mezőgazdaságban.
Magyarországon szakértők szerint a kiszolgáltatottsággal ás a politikával szemben alulfejlett civil érdekképviselettel magyarázható az alacsony sztrájkhajlandóság.

Régen látott munkaerőpiaci válság körvonalazódik: egyre több magyar retteghet a kirúgástól 2025-ben?
Miközben a munkaerőpiac első ránézésre stabilnak tűnhet, a felszín alatt komoly átrendeződés zajlik, erre pedig jobb felkészülni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
A jövő oktatásának legfontosabb kérdése: kiválthatja az AI a hagyományos tananyagot?
A Tudományos Diákköri Mozgalom már évtizedek óta szerves része a magyar felsőoktatásnak.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


