Teljesítményalapú bérezés - jár az emelés, de nem mindegy mennyi...

A Watson Wyan magyarországi képviselője, Kerti Piroska szerint a vállalatok, amelyek a jövő évre 5,8 százalékos inflációt prognosztizáltak, elsősorban a várhatóan megemelkedő megélhetési költségek miatt döntöttek a további emelés mellett. A személyi alapbérek emelése azonban a legtöbb helyen teljesítmény alapon és differenciáltan valósul meg.

A legnagyobb béremelkedésre a középvezetők számíthatnak, a szolidaritási adót azonban a legtöbb cég csakis a stratégiailag fontos alkalmazottak esetében vállalja át, akik maradása kulcsfontosságú. A fizikai dolgozók átlagosan 4,5 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak a főként multinacionális cégek között készített felmérés szerint.

Továbbra is jellemzőek lesznek a béren kívüli juttatások, bár azok mértéke főként a szabályozás szigorodása miatt csökken majd. A cégek általában átvállalják alkalmazottaik telefonbeszélgetéseinek nagy részét, s bár a 90 százalékuknál az eszköz munkához szükségessége határozza meg, hogy ki kap céges mobilt, a vállaltok körülbelül egyharmadánál ez egy meghatározott szervezeti szint eléréséhez kötött.

Az étkezési hozzájárulás mértéke a legtöbb esetben az adómentes mértéken belül van, és általában minden alkalmazottnak egyformán jár. A szolgálati idő és a teljesítmény inkább a céges kölcsön és a lakástámogatás megítélésekor játszik fontosabb szerepet, annak összegét pedig a bruttó jövedelem függvényében határozzák meg.