A március 1-jén életbe lépett új felsőoktatási törvény meghatározza, hogy mely szolgáltatásokért lehet pénzt kérni. Megszűnik annak a lehetősége, hogy különféle jogcímeken akár több tízezer forintot szedjenek be az intézmények az államilag finanszírozott hallgatóktól is (mint például a tavaly kirobbant Havas-iskola botrány) - írja a Népszabadság.
Az oktatási minisztérium illetékesei szerint a 2007-es felvételi tájékoztatóban nem szerepel majd az a táblázat, amely az államilag támogatott hallgatók által fizetendő különböző díjakat részletezi, mivel ezek díjak nagy része a jövőben nem lesz beszedhető.
A tavasz óta érvényben lévő új szabályozás szerint már az idei vizsgaidőszakban is csak a második utóvizsgáért kell fizetniük a hallgatóknak. Államilag finanszírozott képzésben részt vevőktől nem szedhető beiratkozási díj, és az ingyenes képzéssel kapcsolatos okiratok (például leckekönyv, diploma) egyszeri kiadása is.
Ugyanakkor nem lesz minden ingyenes, továbbra is fizetni kell az ugyanabból a tárgyból tett harmadik és további vizsgáért, a kötelezettségek elmulasztásáért, vagy késedelmes teljesítéséért. Azonban ezeknek a díja sem haladhatja meg az éves hallgatói normatíva (116 500 forint) 5 százalékát, azaz 5 825 forintot.
Pénzt lehet kérni továbbá a könyvtár, a laboratóriumi, a számítástechnikai illetve a sporteszközök használatáért is "az szolgáltatáson kívüli körben". Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint a helyzet egyértelmű, ha a hallgató a képzés keretében használja például a számítógéptermet, azért nem, de ha például este beül internetezni, azért lehet díjat kérni. Ennek pontos részleteit a térítési és juttatási, illetve tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell rögzíteni.

Régen látott munkaerőpiaci válság körvonalazódik: egyre több magyar retteghet a kirúgástól 2025-ben?
Miközben a munkaerőpiac első ránézésre stabilnak tűnhet, a felszín alatt komoly átrendeződés zajlik, erre pedig jobb felkészülni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
A jövő oktatásának legfontosabb kérdése: kiválthatja az AI a hagyományos tananyagot?
A Tudományos Diákköri Mozgalom már évtizedek óta szerves része a magyar felsőoktatásnak.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


