Még egyetlen cég sem nyert pert az APEH-hel szemben színlelt szerződésekkel kapcsolatos ügyekben. Az eddig indult 35 jogvita kétharmada már befejeződött, a bíróság többnyire megerősítette az adóhatározatokat, mindössze néhány esetben rendelt el új eljárást.
Még egyetlen cég sem nyert pert az APEH-hel szemben színlelt szerződésekkel kapcsolatos ügyekben. Az eddig indult 35 jogvita kétharmada már befejeződött, a bíróság többnyire megerősítette az adóhatározatokat, mindössze néhány esetben rendelt el új eljárást - írja a Világgazdaság.
Az adóhatóság a moratórium nyári lejártával ellenőrizni fogja, hogy a cégek átalakították-e a szerződéseiket, és ha nem, úgy érvényt szerez a jogerős ítéletekben foglalt fizetési kötelezettségeknek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a szerződések átalakítása még nem mentesít a büntetés alól.
Szigorúan veszi a színlelt szerződések, foglalkoztatási jogviszonyok átalakítására, illetve a változás bejelentésére előírt június 30-i és július 31-i határidőt. Ez után nem fogad el a késedelmek mentésére irányuló semmiféle kifogást, igazolást. Kivételre a jogszabály nem ad módot, és az elmúlt három esztendő elég hosszú türelmi idő volt a jogsértő helyzetek rendezésére. A moratórium lejártát követően utóellenőrzést végeznek a revizorok az általuk eddig elmarasztalt cégeknél, és az idevágó APEH-irányelvnek megfelelően fokozott revíziót tartanak a többi munkáltatónál is.
Jószerivel nincs olyan terület, ahol ne próbálnák megspórolni a fizetendő adó- és járulékterheket vállalkozási vagy megbízási szerződésekkel leplezett munkaviszonnyal. Színlelt szerződések szép számmal akadnak az iparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban csakúgy, mint a sajtó és a művészetek területén, de még a pénzügyi cégeknél is. Változatos az ily módon foglalkoztatottak munkaköre, beosztása. Az APEH-ellenőrök találkoztak már vállalkozóként feltüntetett raktárvezetővel és személyzeti vezérigazgató-helyettessel is. Bár sok cég azzal érvel, hogy a színlelt szerződéssel a foglalkoztatott is jobban jár - hiszen például különböző költségelszámolási lehetőségek nyílnak meg előtte - a tapasztalatok cáfolják ezt. A munkavállaló többnyire kiszolgáltatott, kénytelen belemenni a szabálytalan alkalmazásba, mert szabályosan nem veszik fel.
Az adóellenőrök eddigi - nemegyszer éppen foglalkoztatotti bejelentésre indult - ellenőrzéseiken több mint száz céget bírságoltak meg, és köteleztek az elmaradt járulékok befizetésére. (Ennek végrehajtását viszont a moratórium miatt felfüggesztették.) Határozataik mintegy kétezer szabálytalanul alkalmazottat érintettek. Azok a cégek, amelyek a moratórium lejártáig átalakítják vagy megszüntetik szabálytalan szerződéseiket, és bejelentik az adóhatóságnak, mentesülnek a kiszabott járulékok, pótlékok és bírságok megfizetése alól. Ha nem teszik, nincs mentesség.
Február végéig mintegy 120 foglalkoztató jelentette be, hogy módosította, illetve megszüntette a színlelt szerződéseket. Ezek közül csaknem hetven az adóellenőrzések nyomán intézkedett, több mint ötven pedig előrelátó módon rendezte a kifogásolható jogviszonyokat. A munkáltatók túlnyomó hányada feltételezhetően kivárja a szükséges intézkedéssel az utolsó előtti pillanatot.
A szabadságvesztéssel is sújtható adócsalást - követhetnek el a színlelt szerződéseket aláíró munkahelyi vezetők. A színlelt szerződés megkötése azonban még nem feltétlenül bűncselekmény. Az adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztásának anyagi következménye mindenesetre önmagában is jelentős szankció, a büntetőjogi felelősséggel tetézve pedig fontos visszatartó erő lehet. Az adóhatóság a moratórium lejártáig e területen tartózkodik büntető feljelentés megtételétől.