KSH az első 10 hónapról: élénkülő növekedés, lassuló infláció

A világgazdaság fejlődésére az év első felében kialakult főbb tendenciák a III. negyedévben is érvényben maradtak. Az Egyesült Államokban a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme a világgazdaság többi fejlett térségéhez képest még mindig gyors volt. A viszonylag kedvező világgazdasági körülmények az Európai Unióban csak kevéssé érvényesültek. A GDP növekedési üteme alacsony és alig változik.

A tíz újonnan csatlakozott országban élénkebb a gazdasági növekedés, mint az EU régebbi tagországaiban. Bár a tízekre a III. negyedévi GDP-adatok nem állnak teljes körűen rendelkezésre, az egyes gazdasági ágazatok havi gyakoriságú indexei e tendencia folytatódását támasztják alá. A csoporton belül a négy visegrádi ország közül Csehország, Szlovákia és Magyarország gazdasági fejlődése január-szeptemberben 4.4-5.5% között volt, vagyis jóval meghaladta az EU átlagát. A lengyel gazdaság szerényebb ütemben fejlődött.

Magyarországon a gazdasági fejlődés az I. negyedévben némileg lassult, de a II. és a III. negyedévben a növekedési ütem ismét élénkebbé vált. (Az Eurostat koordinációja mellett a tagországok a GDP számításában módszertani változást hajtottak végre.) A III. negyedévben az új módszertan szerint számított GDP 4.5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az összehasonlíthatóság érdekében a korábbi évek adatait is átdolgozta a KSH.
A GDP fő felhasználási tételei közül a gazdasági növekedés ütemét meghaladó mértékben emelkedett az export és a beruházás.

Az áruexport volumene az I. negyedévben 7%-kal, a II-ban 13%-kal és a III-ban 11%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában a magyar gazdaság 10%-kal tudta áruexportját növelni. Figyelmet érdemel, hogy 2004-ben a kivitel volumene éves szinten 18%-kal emelkedett, vagyis az idei önmagában is tekintélyes növekedés magas bázishoz képest következett be.

A beruházási kereslet az év folyamán dinamikusan és viszonylag egyenletesen növekedett. A III. negyedévben 8.7%-kal többet fordítottak fejlesztési célokra, mint egy évvel korábban, az I-III. negyedévi növekedési ütem hasonló (8.5%-os) volt. A beruházások ágazati struktúrájában folytatódtak az év első felében kialakult fontosabb változások. Ezek közül a legjellemzőbb a szállítás, raktározás gazdasági ágban tapasztalható kiemelkedően gyors (a III. negyedévben 31%-os, az I-III. negyedévben 36%-os) növekedés a felgyorsult autópálya- és útépítésekkel összefüggésben. A feldolgozóipari fejlesztések a tavalyi rendkívül magas növekedést követően az idén szerény ütemben (2.5%-kal) emelkedtek, sőt a III. negyedévben nem érték el a tavalyi szintet. A lakásépítést is magában foglaló ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágban, az utóbbi hónapokban élénkült a beruházási tevékenység (a III. negyedévben 10%-os volt a növekedés). A nem piaci szolgáltatásokat végző ágazatok közül az oktatásban valósultak meg jelentős fejlesztések (a III. negyedévben 32%-kal nőtt a beruházás az előző év azonos időszakához képest.)

A háztartások III. negyedévi fogyasztására vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, a fogyasztással kapcsolatos részinformációk vegyes képet mutatnak. A reálkereset az I-III. negyedévben 6.8%-kal emelkedett. A helyzet megítéléséhez figyelembe kell venni, hogy a 2002. és 2003. évi gyors bérkiáramlást követően a reálgazdaság egyensúlyát javító politikával összefüggésben 2004. január-szeptemberben gyakorlatilag stagnált a reálkereset. Az idei jelentős növekedés részben elszámolásbeli sajátosságokkal magyarázható. A költségvetési intézményekben az egyhavi külön juttatást egységesen az idén januárban fizették ki. Ez a hatás az év előre haladtával mérséklődött, a reálbér az I. félévi 7.6% után a III. negyedévben mérsékeltebben, 5.2%-kal növekedett.

A kiskereskedelmi forgalom és a reálkereset alakulása között nincs közvetlen kapcsolat, a reálkereset irányában és dinamikájában bekövetkező változások csak jelentős késéssel jelennek meg a kiskereskedelemben. Tavaly az I-III. negyedévben a stagnáló reálkereset mellett a kiskereskedelmi forgalom volumene 6.6%-kal emelkedett. Az idén, annak ellenére, hogy a reálkeresetek nőttek, a tavalyinál lassúbb (5.4%-os) volt a kiskereskedelmi forgalom bővülése.

A gazdasági konjunktúra élénkülésében - a termelés oldaláról - az iparnak, az építőiparnak és a szállításnak kitüntetett szerepe volt. A mezőgazdaság I-III. negyedévi teljesítménye nem érte el a tavalyi kiugróan magas szintet.
Az ipari termelés dinamikus növekedése a III. negyedévben folytatódott. Az év elején tapasztalható lassulás átmenetinek bizonyult, és az ipar teljesítménye az I. negyedévi 2%-os növekedést követően a II. negyedévben 10%-kal, a III. negyedévben pedig 9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Az I-III. negyedévi növekedési ütem 7%-ot tett ki. A feldolgozóipar (ami a teljes ipari termelés több mint 90%-át adja) új rendelései az élénk növekedés folytatódását vetítik előre.

A magyar ipar fejlődési üteme nemzetközi összehasonlításban az élmezőnyhöz tartozik. Az Európai Unióban az ipari termelés átlagos növekedése 2005 első felében nem érte el az 1%-ot, a III. negyedévben pedig valamivel 1% fölé emelkedett. Az unió 25 tagországa közül az újonnan belépett 10 ország ipari termelése gyorsabban nőtt az átlagosnál. Közülük az I-III. negyedévben csak Észtország fejlődése volt érezhetően gyorsabb, mint Magyarországé. Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia számottevően lassúbb növekedést ért el, a cseh ipar fejlődése pedig az I. félévben lassúbb, a III. negyedévben hasonló ütemű volt, mint a magyar.

A magyar ipar dinamikus növekedésében továbbra is meghatározó szerepe volt a három gépipari ágazatnak. Kiemelkedő mértékben nőtt továbbá az építőanyagok gyártása az építkezések felgyorsulása következtében, és jóval az átlag felett növelte teljesítményét a kőolaj-feldolgozás is.
Az építőipar teljesítménye az év első kilenc hónapjában 17%-kal, szeptemberben 37%-kal volt nagyobb, mint tavaly ugyanezekben az időszakokban. A kiugróan magas növekedés elsősorban az autópálya-építések, az útfelújítások és a közműépítések felgyorsulásával függ össze. (Az egyéb építmények építése január-szeptemberben 23%-kal nőtt.)
Az építőipar gyors növekedéséhez hozzájárult az épületek építésében tapasztalható élénkülés is. Az I-III. negyedévben 13%-kal nőtt a termelés ebben az építményfőcsoportban, főleg az ipari, kereskedelmi és egészségügyi célú épületekből építettek többet.

A mezőgazdasági termelésen belül az eddigi adatok arra utalnak, hogy az idén sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés teljesítménye nem érte el a tavalyi szintet. Kalászos gabonából a tavalyi rekordterméshez képest az idén 15%-kal kevesebbet takarítottak be. (A betakarított termékmennyiség azonban a 2000-2004. évek átlagát 17%-kal meghaladta.)

Az augusztusi állatszámlálás adatai szerint folytatódott az állatállomány csökkenése. A legnagyobb visszaesés (8%-os) a baromfiállományban mutatkozott. A sertések száma ennél mérsékeltebben (4%-kal) csökkent, a szarvasmarháké pedig alig változott. Egyedül a juhok száma nőtt.

Az áruszállítási teljesítmény - árutonna-kilométerben mérve - az I-III. negyedévben 16%-kal volt nagyobb a tavalyinál. Különösen a nemzetközi áruszállításban mutatkozott gyors (24%-os) bővülés. A távolsági személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 5%-kal lett nagyobb, a helyi személyszállításé valamivel csökkent.

A folyó fizetések negatív egyenlege a félévi adatok alapján 3,2 milliárd euró volt, 0,3 milliárddal kisebb, mint tavaly ilyenkor. A hiány mérséklődése a folyó fizetések szerkezetének átalakulása mellett következett be. A reálgazdaság egyensúlyi helyzete javult, a külkereskedelmi áruforgalom és a szolgáltatások együttes passzívuma a tavaly I. félévihez képest közel a harmadára (1.4 milliárd euróról 0.5 milliárd euróra) esett vissza. Ugyanakkor a folyó fizetési mérlegben megjelenő jövedelemmozgások passzívuma - jelentős részben a növekvő kamatfizetési kötelezettség miatt - számottevően (több mint 0.5 milliárd euróval) nagyobb lett.

A nemzetgazdaság nettó külföldi adósságállománya június végén 31.2 milliárd euró volt, 6.4 milliárd euróval nagyobb, mint egy évvel korábban. A nettó adósságból az államháztartás és az MNB részesedése 2005. június végén 38.5% volt. A 6.4 milliárd eurót kitevő adósságnövekmény nem egészen harmada keletkezett ebben a gazdasági szférában. A növekmény több mint kétharmad részét a vállalatok, illetve a lakosság külföldi adósságainak növekedése tette ki.

2005 I-III. negyedévére a külgazdasági egyensúly alakulására vonatkozó információk közül csak a külkereskedelmi áruforgalom adatai állnak rendelkezésre. Ezek alapján a reálgazdaság egyensúlyi helyzete továbbra is javult az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege az idén január-szeptemberben 2.1 milliárd euró volt, a tavaly ilyenkor kimutatott 3.2 milliárd euróval szemben. A passzívum mérséklődése jelentős forgalomnövekedés mellett jött létre, az áruexport euróban kifejezett értéke több mint 10%-kal, az áruimporté 6%-kal lett nagyobb.

Az év első tíz hónapjában az államháztartás konszolidált (helyi önkormányzatok nélküli) hiánya 1,062 milliárd forint volt, 267 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel azelőttinél, de 183 milliárddal magasabb, mint 2003 január-októberében. A deficit előző évhez viszonyított mérséklődése a központi költségvetésben következett be.

Január-októberben az ipari termelői árak az előző évihez hasonló, azt kissé meghaladó ütemben nőttek. Az ütemnövekedés főként az exportértékesítési árak alakulását jellemezte. A mezőgazdasági termelői árak a tavaly január-szeptemberi emelkedés után idén csökkentek.

Január-szeptemberben a behozatali és kiviteli árak mérséklődtek, a kivitelben a tavalyinál nagyobb mértékben, ami a forint kilenchavi erősödésével függött össze, miközben a devizaárak - elsősorban az energiaárak - növekedtek. A cserearányok a tavalyinál nagyobb mértékben romlottak.

Októberben a fogyasztói árak átlagos színvonala megegyezett a szeptemberivel, míg az egy évvel korábbihoz képest 3.2%-kal, a január-szeptemberinél lassúbb ütemben nőtt. Az Európai Unió többi tagállamához viszonyítva a magyar árnövekedés az átlagosnál némileg nagyobb volt.

A fogyasztói árak január-októberi növekedési üteme az egy évvel korábbinak a fele volt. Az ütemmérséklődés a világpiaci (és a hazai) energiahordozó-árak jelentős növekedése, valamint a fogyasztói kereslet emelkedése ellenére következett be, és összefüggött azzal, hogy a tavalyitól eltérően idén októberben csökkentette az árszínvonalat az adók változása. Ugyancsak inflációt fékező hatása volt az európai uniós tagságunkkal megélénkült piaci versenynek.

Az első három negyedévben 23 ezer lakást vettek használatba, 4%-kal többet, mint egy évvel azelőtt. Az épített lakások átlagos alapterülete 88 m2 volt, szemben a tavaly első három negyedévi 95-tel. Budapesten adták át a lakások 31%-át (tavaly ugyanebben az időszakban 23%-át), és itt az országos átlagnál kisebb (és csökkenő) méretű lakások építése a jellemző. A használatba vett lakások 68%-át építőipari kivitelezők építették, a lakossági, házilagos kivitelezés aránya 28%, míg az egyéb szervezeteké 4% volt. Országosan 38 ezer lakás építésének megkezdésére adtak ki az I-III. negyedévben engedélyt, ez 9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint az augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak száma átlagosan 3.9 millió, a munkanélküliek száma 308 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma és aránya érdemben nem változott, a munkanélküliségi ráta viszont 6.1%-ról 7.3%-ra emelkedett 2004 azonos időszakához képest.

2005 III. negyedévében a foglalkoztatottak száma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, a foglalkoztatási arány továbbra is lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unióban. A munkanélküliek száma és aránya jelentős mértékben növekedett, a változás a férfiakat és nőket egyaránt érintette. A korcsoportok közül a 20-24, illetve a 25-29 évesek körében volt az átlagosnál nagyobb mértékű a növekedés.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó nettó havi átlagkeresete 101,300 forintot tett ki, nominálisan 10.7%-kal többet, mint egy évvel korábban. (Ezen belül a versenyszférában 8.6%-kal, a költségvetés területén 15.2%-kal nőtt a keresetek nettó értéke.) A rendszeres bruttó átlagkereset (prémium, jutalom és külön juttatások nélkül) a nemzetgazdaság egészében és a versenyszférában egyaránt 7.3, a költségvetés területén pedig 7.6%-kal növekedett. 2005 első három negyedévében a reálkereset 6.8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.