Az új konvergencia-program számai: cél a 2010-es euró !(?)

Pénzcentrum

2005. december 2. 09:43

A mai napon elérhetővé vált a Pénzügyminisztérium honlapján a frissített konvergencia-program. A kormány tegnap küldte el a dokumentumot Brüsszelbe. A program az euró 2010-es bevezetését célozza, a hiány 2008-ra a GDP 2.8%-ra csökkenne (a nyugdíjpénztári befizetések hatásával korrigálva). A program fő célszámai a korábbi információkhoz képest új elemet nem igazán tartalmaznak. A hiányszámok

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

2006-ra a piaci becsléseknél továbbra is alacsonyabbak. A program betartásához érdemi lépésekre lenne szükség, melyeket legkorábban 2006 második felében várhatunk.

A konvergencia-program államháztartási hiányra vonatkozó adatai láthatóan módosultak az előző program óta. Az indoklás szerint "az előző konvergencia program benyújtása óta nagyrészt módszertani, elszámolástechnikai okokból jelentősen módosultak a kormányzati szektor adatai". A 2005. márciusi Notifikációban az ÁFA-bevételek eredményszemléletű korrekciójának felülvizsgálata megnövelte a 2003. évi hiányt. A szeptemberi Notifikációban az Eurostat álláspontját figyelembe véve két lényegi korrekcióra került sor: a közszféra egyhavi többletilletményének egységes kezelése, valamint az autópálya konstrukció átminősítése következtében felfelé módosultak a 2004. és 2005. évi hiány adatai. A korrekció a GDP arányában mintegy 1 százalékponttal növelte meg a tavalyi deficitet. 2005-ben az autópálya építés új, PPP-konstrukcióban tervezett folytatása mind a bevételi, mind a kiadási oldalon javította volna az egyenleget. A konstrukció átminősítése a GDP közel 2%-ával rontja a 2005. évi várható hiányt.

2006-ban és 2007-ben az Eurostat előzetes állásfoglalása szerint a katonai beszerzések (Gripen vadászgépek) a konstrukció jellegétől és a tényleges fizetés ütemezésétől függetlenül 0.3 százalékponttal megnövelnék a hiányt a kormány által tervezett deficitpályához képest. Ez a növekedés a kormány szerint azonban pusztán az elszámolási módszer megváltozásának hatását tükrözi, miközben nem érinti a fiskális politika tényleges keresleti hatását. A kormány ezért úgy ítélte meg, hogy nem szükséges és közgazdaságilag nem indokolt az elszámolástechnikai okokból bekövetkező átmeneti kiadási szint emelkedést az eddig tervezettnél nagyobb mértékű tényleges keresletszűkítő hatással járó intézkedéssel ellentételezni.

A kormányzati szektor hiánya a nyugdíjreform hatásával együtt a GDP 3.4%-ának felel meg 2008-ban. A megreformált Stabilitási és Növekedési Egyezmény értelmében, amennyiben a deficit lényegesen és folyamatosan csökkenve már a referenciaérték közelében alakul, akkor az államháztartás helyzetének értékelésekor 2005-től kezdődően lehetőség van a nyugdíjreform költségeinek degresszív beszámítására. 2008-ban a nyugdíjreform hatásának 40%-ával korrigálva a hiány a GDP 2.8%-a, ami már lehetővé teheti, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott hiány eljárás alól. Ez a szám egyben az euró bevezeztése szempontjából is fontos limit teljesítését is jelentené.

A program szerint a túlzott hiány megszüntetése után kerülhet kijelölésre a fiskális politika által elérendő következő középtávú célérték. Az államháztartási egyensúly javulása 2008 után is folytatódni fog - áll a programban -, a deficitnek a gazdasági ciklus hatásától és átmeneti intézkedésektől megtisztítva a GDP 0.5-1%-ára kell mérséklődnie a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében.

A konvergencia jelentés úgy fogalmaz, hogy az adócsökkentési program mellett az egyenleg javulása a kiadások erőteljes visszafogásán keresztül valósul meg. A 2006-2008 közötti időszakban folytatódik az állami feladatellátás felülvizsgálata, a párhuzamosságok, illetve a szükségtelennek ítélt tevékenységek megszüntetése, hatékonyabban és takarékosabban működő intézményrendszer kialakítása.

2005 és 2008 között a kiadások GDP-hez mért arányának több mint 7 százalékpontos visszafogása biztosítja az egyenleg évi átlagos 1.4 százalékpontos javulását és egyidejűleg lehetőséget ad az adóterhelés mérséklésére.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír