A túlzott hiány eljárás kronológiája és a lehetséges szankciók

Pénzcentrum

2005. november 7. 16:42

Holnap tárgyal az ECOFIN a magyar költségvetés helyzetéről, a hiány leszorításának kívánatos mértékéről és módjáról. Az Európai Bizottság már több elmarasztaló kijelentést is tett mind az idei folyamatokkal, mind a jövőre várható hiány mértékével kapcsolatosan. Hazánk ellen tavaly július 5. óta túlzott deficit eljárás van életben, mely a GDP 3%-a feletti államháztartási hiánynak tudható be. Amíg

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

a deficit nem csökken ez alá, addig folyamatosan figyelmeztetésben részesülünk, ugyanakkor konkrét szankciókra csak az euró-zónába való belépés után lehet számítani az uniós intézmények részéről. Addig elsősorban a befektetői bizalom rombolása az, ami konkrét költséget jelenthet.

Az alábbiakban a Magyar Nemzeti Bank által készített összefoglaló anyagot ismertetjük a túlzott deficit eljárásról.

A gazdasági és monetáris unió - melyben a fiskális politika továbbra is a tagállamok hatáskörében marad - sikeres működése megköveteli egy olyan megelőző-fegyelmező szabályrendszer alkalmazását, ami biztosítja, hogy a tagállamok hosszú távon fenntartható költségvetési politikát folytassanak. Ezt a célt hivatott szolgálni az 1997. június 17-én elfogadott és 1999. január 1-jén hatályba lépett Stabilitási és Növekedési Paktum, amely két Tanácsi rendeletből, valamint egy Európai Tanácsi állásfoglalásból áll.

Több hónapos előkészítő munka után 2005. március 20-án a Tanács elfogadott egy jelentést "A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának megújítása" címmel, melyről az Európai Tanács 2005. március 22-i következtetéseiben megállapította, hogy korszerűsíti és kiegészíti a Stabilitási és Növekedési Paktumot.

Jelenleg tizenkét - hat régi és hat új - tagállam áll túlzott hiány eljárás alatt. A jelenleg túlzott hiány eljárás alatt álló tagállamok: Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovákia.

A költségvetési hiány mértéke az Európai Unióhoz történt csatlakozáskor Magyarország esetében meghaladta a GDP 3%-át kitevő referenciaértéket. Ennek megfelelően a belépést követően rövid időn belül - 2004. július 5-e óta - a túlzott hiány eljárás alá kerültünk. A túlzott hiány eljáráshoz vezető folyamat, valamint az eljárás eddigi lépései az alábbiakban foglalhatóak össze.

2004. május 12. - A Bizottság elfogadta a túlzott hiány fennállásáról szóló jelentést Magyarországra vonatkozóan, összhangban az EK Szerződés 104. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal.
2004. június 24. - A Bizottság az EK Szerződés 104. cikk (5) bekezdése alapján elkészítette véleményét, az EK Szerződés 104. cikk (6) bekezdése szerinti Tanácsi döntésre vonatkozó javaslatát, valamint az EK Szerződés 104. cikk (7) bekezdése szerinti Tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatát.
2004. július 5. - Az ECOFIN3 a Bizottság javaslatára elfogadta azt a határozatot, amely kimondja a túlzott hiány fennállását és ezzel egyidejűleg ajánlást tett annak korrekciójára az EK Szerződés 104. cikk (6) és 107. cikk (7) bekezdéseinek megfelelően. Az ajánlás értelmében Magyarországnak 2004. november 5-ig kellett hatékony lépéseket tennie a túlzott hiány csökkentése érdekében.
2004. december 22. - A Bizottság javaslatot tett az EK Szerződés 104. cikk (8) bekezdése szerinti Tanácsi döntésre, mely kimondja, hogy Magyarország a 2004. november 5-i határidőig nem tett eleget a 2004. júliusi ajánlásban foglaltaknak.
2005. január 18. - Az ECOFIN a Bizottság javaslatára elfogadta az EK Szerződés 104. cikk (8) bekezdése szerinti határozatot, mely kimondja, hogy Magyarország nem tett eleget a Tanács által 2004. július 5-én az EK Szerződés 104 (7) pontja alapján a túlzott hiány korrekciójára tett ajánlásnak.
2005. február 16. - A Bizottság javaslatot tett az EK Szerződés 104. cikk (7) bekezdése szerinti újabb Tanácsi ajánlás kiadására, melynek értelmében Magyarországnak 2005. július 8-ig kellett hatékony lépéseket tennie a túlzott hiány csökkentése érdekében.
2005. március 8. - A bizottsági javaslatnak megfelelően az ECOFIN újra az EK Szerződés 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlást tett Magyarországnak a túlzott hiány megszüntetésére (2005. július 8-i határidővel).
2005. július 13. - A Bizottság közleményt juttatott el a Tanácsnak, melyben megállapítja, hogy Magyarország hatékony kiigazító lépéseket tett a 2005. március 8-i ajánlásnak megfelelően, melyeket a Bizottság elegendőnek ítél, s a túlzott hiány eljárás keretében nem tart szükségesnek további lépéseket Magyarországgal szemben. (Ez azt jelenti, hogy a túlzott hiány eljárást nem szüntették meg, hanem monitorozás mellett továbbra is fenntartják.)
2005. szeptember 6. - Az EFC (az ECOFIN döntéseit előkészítő bizottság) megvitatta a Bizottság július 13-i közleményét, és felkérte az Eurostatot, hogy vizsgálja meg az autópálya építéssel kapcsolatos elszámolásokat.
2005. szeptember 30. - Az EFC döntött arról, hogy az ECOFIN-t 2005. október 11-i ülésén tájékoztatni kell a magyar államháztartási helyzet romlásáról. Az EK Szerződés 104. cikk (8) bekezdése szerinti bizottsági javaslatot pedig az ECOFIN novemberi ülése elé terjesztik majd be.
2005. október 11. - Az ECOFIN ezen a napon tartott ülésén a Bizottság tájékoztatta a Tanácsot arról, hogy megítélése szerint Magyarország nem tett eleget a túlzott hiány megszüntetése érdekében tett egymást követő két ajánlásban foglaltaknak. Ennek következtében javaslatot fog tenni annak érdekében, hogy a Tanács november 8-án tartandó következő ülésén határozatot hozhasson arról, hogy Magyarország nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány megszüntetése érdekében.
2005. október 20. - A Bizottság - összhangban az EK Szerződés 104. cikk (8) bekezdésével -közzétette értékelését, melyben megállapította, hogy Magyarország a 2005. március 8-i Tanácsi ajánlás óta nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány megszüntetése érdekében és javasolta, hogy a Tanács ilyen értelmű határozatot hozzon.
2005. október 20. - Az EFC Alternate ülés keretében előkészítették az EFC véleményt a Bizottságnak a Tanácsi határozat meghozatalára vonatkozó javaslat-tervezetéről, amely megállapítja - összhangban az EK Szerződés 104. cikk (8) bekezdésével - , hogy a Magyarország által a Tanács 2005. március 8. ajánlására tett lépések nem bizonyultak megfelelőnek.
2005. október 26. - Az EFC elfogadta a Tanács részére készített fenti bizottsági javaslatot

Klikk a képre!

#stabilitási és növekedési paktum

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

Óriási fenyegetést jelent a dolgozókra az AI: van már rá törvény, de vajon elég lesz?

A mesterséges intelligencia használata mára a legtöbb területen már fellelhető valamilyen formában, így a HR-szektorban is egyre nagyobb jelentőséget kap.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír