"Stabil" forint az elmúlt negyedévben - mégsem főként forrótőke távozott a régióból?

Pénzcentrum

2005. április 5. 08:15

Az idei január-márciusi időszak első két hónapjában masszív felértékelődés jellemezte a négy fontosabb kelet-közép-európai devizapárt (forint/euró, zloty/euró, cseh és szlovák korona/euró). Ezzel párhozamosan az állampapír-piacokon esetenként lendületes hozamcsökkenés kísérte a jelenséget. A rendkívül optimista globális befektetői hangulat március elején hirtelen megváltozott, és érdemben átrajzolta az addig kialakult viszonyokat az árfolyamokban és hozamokban. A devizák jórészt visszagyengültek arra a szintre, amelyről indultak az idei év elején, míg az állampapírpiacokon megtört a dinamikus hozamcsökkenés. Összefoglalónk egyrészt arra irányítja rá a figyelmet, hogy a mögöttünk hagyott negyedévben a legstabilabb régiós devizának a forint bizonyult, ennek azonban sajnos csak igen kevés köze lehetett a makrogazdasági feltételek kiegyensúlyozottságához. Eddigi feltevéseinknek némileg ellentmondva mai áttekintésünk arra világít rá, hogy jellemzően nem a forrótőke távozásáról beszélhetünk a régiós állampapír-piacokon, mivel csupán magyar vonatkozásban figyelhető meg a legrövidebb állampapírok érdemi hozamemelkedése a március eleji napokban.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Érdemes az alábbi ábrával kapcsolatban külön is kitérnünk arra, hogy feltehetően mi volt az a külső körülmény, ami a többi devizánál is feltűnően stabilabban tartotta a forintot az euróval szemben a meglévő jelentős egyensúlyi problémák ellenére. A külső körülmény nem más, mint az intervenciós sáv erős szélének megléte (240.01 forint/euró), ami fizikailag megakadályozta volna a forint további erősödését, de pszichológiai téren is befolyásolta a piaci szereplők döntéseit (felelevenedő sávszél elleni 2003. januári támadás tapasztalatai).

2005.02.17 12:56
Sávszélig mehet a forint - hatalmas opciók a 240-es szintnél! (3.)

2005.02.23 13:38
Eltérő vélemények a forintról - elmegyünk-e a sávszélig? (Commerzbank, WestLB)

Március elején egyre inkább elterjedt volt az a nézet a magyar piacon, hogy néhány külföldi szereplőnek a megkötött opciós ügyletekből adódóan érdekében állhat az intervenciós sáv széléig, illetve átmenetileg azon kívülre tolni a kurzust. Bár az MNB többször is jelezte, hogy kész megvédeni a sávot (csak sávszéli intervencióval), ennek bebizonyítására nem adódott lehetősége, mivel épp a március 15. körüli hosszú hétvégét megelőzően megindult a régiós tőkekivonás.

Amint jól látszik: a lengyel zloty mutatta a legnagyobb korrekciót a 4 devizapár közül, ez főleg azzal magyarázható, hogy szintén a lengyel fizetőeszköz mutatta a március eleji fordulópont előtt a legerőteljesebb felértékelődést is (éves szinten mintegy 20%-os erősödés az euróhoz képest).

Bár a fenti ábrán is látható, de érdemes táblázatban is szemléltetni azt, hogy milyen elmozdulások voltak kimutathatók a devizaárfolyamoknál idén március 31-én az azt megelőző egy héthez, hónaphoz, 3 hónaphoz (azaz 2004. december 31-hez) és egy évhez képest. Látható, hogy a korrekció gyakorlatilag a tavaly év végi szintre térítette vissza a fizetőeszközöket, csupán a cseh korona mutat 1%-osnál nagyobb eltérést (erősödés).

Bár jelen írásunknak nem célja, hogy egy összefoglaló jelegű makrogazdasági elemzést nyújtson, a régiós állampapír-piaci folyamatok jobb érzékeltetése szempontjából mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy milyen irányadó kamatváltoztatások következtek be az elmúlt három hónap során. Ezeket táblázatba foglaltuk a jobb áttekinthetőség céljából.

Az alábbi ábrán jól látható, hogy valamennyi hozamgörbénél számottevő változások következtek be az elmúlt három hónap során.

A magyar hozamgörbe jelentősen veszített görbületéből, és egyre inkább a vízszintes-közeli alakra kezdett hasonlítani. A rövidebb szegmensnél mintegy 150 bp-os hozamcsökkenés következett be, míg a hosszabb oldalon alig volt hozammozgás. Az időszak eleji mintegy 180 bp-os hozamkülönbség a 3 hónapos és a 15 éves papír között március végére mintegy 70 bp-osra olvadt.

A lengyel hozamgörbénél a magyarhoz teljesen hasonló fejlemények következtek be a görbe mozgását, alakváltozását tekintve, míg a szlovák és a cseh görbék inkább párhuzamosan tolódtak el lefelé. Előbbi esetében nagyságrendileg 100-120bp-tal, míg utóbbinál jellemzően 40-50 bp-tal.

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az alábbi ábrákon mind a négy piac tekintetében külön-külön - az áttekinthetőséget is szem előtt tartva, azaz nem az összes benchmark-lejáratot feltüntetve - azt próbáltuk bemutatni, hogy főként mely szegmenseket érinthette a március elején megindult régiós tőkekivonás az állampapírpiacokról. Némi meglepetésünkre az figyelhető meg, hogy ellentétben a magyar fejleményekkel a többi piacon a hozamgörbe rövidebb szegmensében csak minimális hozamemelkedés következett be annak ellenére, hogy az adott országok hazai fizetőeszközei nagyobb mértékű elmozdulásokat mutattak az euróhoz képest, mint a forint. Úgy tűnik, hogy nem feltétlenül forrópénz távozott a piacról.

Magyarország esetében látható - és emlékezhetünk is rá -, hogy a piacon nem csak a jellemzően forró tőkét is magához vonzó legrövidebb futamidőknél, hanem a hosszabb lejáratoknál is bekövetkezett a hozamemelkedés, szinte azonos nagyságrendben. A rövidebb papírok esetében azonban nem szabad elfeledkeznünk a kamatcsökkentési várakozásokhoz kapcsolódó spekulatív vételekről (3 kamatcsökkentés összesen 175 bp-nyi mértékben), illetve az ehhez kapcsolódó erőteljes hozamcsökkenés egyfajta természetes korrekciójáról. A magyar piacon tehát általános hozamemelkedésről beszélhetünk.

Ezzel szemben pl. a lengyel piacon közel stagnáltak a rövid hozamok a tőkekivonás periódusában a mintegy 6%-os zlotygyengülés ellenére. Az 5 és 10 éves futamidőknél azonban egyaránt 20-20 bp körüli mértékű hozamemelkedés figyelhető meg. (A korábbi ábrán látható volt, hogy a lengyel görbe enyhén homorú alakot vett fel az időszak végére.)

A cseh piacon a hozamgörbe rövidebb szegmensében alig érezhető változások következtek be március elején, a középső szegmensben mintegy 15-20 bp-os nagyságrendű volt az emelkedés mértéke.

Szlovákiában a 3 hónapos és egy éves papíroknál szintén nem fedezhető meg a régiós korrekció első napjaiban hozamemelkedés, míg az 5 és 10 éves lejáratoknál ennek mértéke 15-25 bp-os volt.

Amint arról már beszámoltunk, a régiós tőkekivonás megindulása a magyar piacon egyik napról a másikra mintegy 50 milliárdos állomány kivonását jelentette. Az alábbi ábrán az is látszik, hogy a még igen optimista februári időszakban a külföldi állomány duration-je enyhén emelkedett, majd március végén kisebb rövidülés látszik az állomány hátralévő átlagos futamidejében.

2005.03.21 11:40
A nap grafikonja: 50 mrd Ft-os tőkekivonás egy nap alatt a magyar állampapírpiacról (2.)

Sajnos a többi vizsgált piac esetében nem találtunk hasonló adatokat az adott ország államadósság-kezeléssel foglalkozó intézményénél. A lengyel és cseh hivatalok hó végi állományi adatokat közölnek az állampapír-piacról, így a külföldiek által birtokolt állomány alakulásáról is. Szlovákiában ilyen jellegű adatokat sem találtunk. A legutolsó adatok Cseh- és Lengyelország vonatkozásában januári végi állapotokat tükröznek, ezek szerint Lengyelországban mintegy 20%-os, Csehország esetében 17.5%-os a külföldiek által birtokolt állampapírok aránya, míg hazánk esetében ez kb. 28%-os. Ez arra utal, hogy amagyar piac sérülékenyebb a külföldi hatásokra.

Összefoglalva az adatok sajnos nem teszik lehetővé, hogy akár csak durva becslést tehessünk arra vonatkozóan, hogy mekkora nagyságrendű tőke távozott néhány nap leforgása alatt a régió állampapírpiacairól március folyamán. Azt láthattuk, hogy a tőkekivonás (mely több lejárati szegmenst is érintett) nem volt drámai nagyságrendű, az árfolyamok és hozamok tekintetében nem volt drasztikus elmozdulás. Ez arra is utal, hogy maradhatott még forró tőke a piacon, melynek következménye, hogy az árfolyamok továbbra is sérülékenyek lehetnek.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír