Csökkenő, 3.85 mrd eurós külker deficit 2004-ben - dinamikus forgalomnövekedés

Az export volumenének növekedése 2004 valamennyi negyedévében meghaladta az importét. A kivitelben legnagyobb súllyal rendelkező gépek és gépi berendezések exportnövekedése - a feldolgozóipari ágazatok ipari export értékesítésének jelentős bővülése miatt - meghatározta a teljes kivitel dinamizmusát. A behozatal növekedését az importigényes termelés felfutása, valamint az Európai Unióba történő belépés által előidézett hatások befolyásolták.

A kivitel volumennövekedése az I. és II. negyedévben egyaránt 20%-ot tett ki, míg a második félévben szerényebb, de még mindig 10%-ot meghaladó mértékű volt. A növekedési ütem mérséklődése a nyugat-európai konjunktúra alakulásával, valamint a viszonylag magas bázissal függ össze.

Az import értékének éven belüli alakulását és relációs szerkezetét jelentősen befolyásolta az adminisztratív (kereskedelempolitikai) szabályozásoknak a csatlakozás miatti változása. A külkereskedelmi mérleg a csatlakozást közvetlenül megelőző hónapokban jelentősen romlott, amely nagyrészt a taktikai célú vásárlásokkal magyarázható. Ezt követően viszont - szeptember kivételével - valamennyi hónapban kisebb hiány keletkezett, mint 2003 azonos hónapjaiban. 2004-ben az egyenleg az Európai Unióval folytatott kereskedelemben lényegesen kedvezőbben, az unión kívüli viszonylatban viszont kedvezőtlenebbül alakult az egy évvel korábbihoz képest.

A mérleg relációs szerkezetében bekövetkezett változásban meghatározó tényező volt, hogy míg 2003-ban az ázsiai származású áruk jelentős része az Unió tagállamaiból, mint feladó országokból érkezett Magyarországra, addig 2004-ben ezek a termékek már uniós tagállam közbeiktatása nélkül, közvetlenül az ázsiai partnerországokból kerültek feladásra.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 14, a behozatalé 6%-kal nőtt egy év alatt. A meghatározó forgalmi súllyal rendelkező EU-15 országcsoport viszonylatában a növekedési ütemek kissé elmaradtak a teljes uniós kereskedelemre számítottaktól, az új tagországok vonatkozásában viszont lényegesen meghaladták azokat. Az unión kívüli országokba irányuló export volumene 30, a behozatalé pedig 37%-kal bővült. Az ázsiai országokból feladott import forintértéke igen jelentősen, 64%-kal nőtt 2003-hoz képest.

2004-ben az importfedezettségi mutató (az export értéke az importéhoz viszonyítva) 92%-ot tett ki, amely 1992 óta a legmagasabb arány.

A forint a főbb devizákhoz viszonyítva éves szinten 2%-kal felértékelődött, amelyen belül a január-májusi időszak átlagát tekintve mintegy 3%-os leértékelődés, az ezt követő hónapokban viszont jelentős, átlagosan 5%-os felértékelődés volt.

A külkereskedelmi forgalom forintárszínvonala 1-1.5% kal mérséklődött, a cserearány megközelítőleg 1%-kal romlott. Az export árszintjének másfél százalékos csökkenésén belül a gépek és szállítóeszközök árszínvonala 4%-kal mérséklődött, míg a többi árufőcsoport árszintje növekedett. Az 1%-kal alacsonyabb forint-árszínvonalú importon belül is csak a gépek és szállítóeszközök kereskedelmére számított árindexek csökkentek. Az energiahordozók összességében 7%-kal magasabb árszintjén belül a kőolaj és kőolajtermékek árszínvonala jelentősen emelkedett, míg a földgáz átlagára nem változott.

A kivitel 62%-át jelentő gépek és szállítóeszközök volumene az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 22%-kal nőtt 2003-hoz képest. A több mint 2100 milliárd forintért kivitt híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek folyó áron számított exportja 28%-kal lett magasabb. A növekedés kiemelkedő tényezője volt a mobiltelefon-export alakulása, mely termékből több mint 40%-kal nagyobb értékű forgalmat bonyolítottunk le. A mobiltelefon-kivitel különösen az év utolsó harmadában ugrott meg, s a forgalma éves szinten a teljes export több mint 10%-át jelentette.

A behozatal valamivel több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök volumene 20%-kal emelkedett. A számítógép-alkatrészeket jelentős értékben tartalmazó, a gépimport harmadát jelentő villamos gépek, készülékek és műszerek árucsoport értéke közel negyedével nőtt. A több mint 1000 milliárd forint értékben behozott híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek forgalma 37, a hasonló nagyságrendben importált közúti járművek forgalma pedig 14%-kal bővült. Ez utóbbi árucsoport forgalmából mintegy 50%-ban részesedő személygépkocsik importja 28%-kal növekedett.