Az éves átlagos infláció idén a jegybank legújabb inflációs jelentése szerint várhatóan 3.4%-os lehet, szemben a legutóbbi novemberi jelentés, illetve az idei költségvetés tervezése során felhasznált 4.5%-os átlagos ütemével szemben. A számottevő, 1.1%-pontos eltérés hatása a 2005-ös büdzsére nem jelenthet veszélyt: a pénzügyi tárca várakozásai szerint a tervezettnél alacsonyabb pénzromlási ütem adóbevételeket csökkentő hatását jórészt kompenzálhatják a gyorsabb reálbér-emelkedés fogyasztást erősítő hatásai, pontosabban az ebből származó adóbevételi többletek. A vártnál gyorsabban mérséklődő infláció ellenére ugyanis egyelőre sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem számolnak a korábban tervezett bruttó 6-6.5%-nál kisebb bérkiáramlással.
A Napi Gazdaság összeállítása szerint néhány ágazatban - a cukoriparban, vegyiparban, sütőiparban, műanyagiparban, illetve a villamosenergia-iparban - már aláírták a 2005-re vonatkozó bérmegállapodásokat, melyek többnyire az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) által ajánlott 6%-os bruttó bérmegállapodáshoz igazodtak (az OÉT az szja-csökkentés hatását 2 százalékra tette). A MÁV bérmegállapodása szintén az OÉT ajánlását követte, a Malévnél még nem kezdődtek meg a tárgyalások, a Dunaferrnél nincs hatással a tervezettnél alacsonyabb infláció a megállapodásra.
A mezőgazdaságban még nem született meg a béralku, mivel azt csak akkor szokták megkötni, amikor már valamennyire prognosztizálhatók az adott évi várható kilátások (március-április). Jellemző azonban, hogy a megállapodások itt is közelítenek a bérajánlásokhoz.
2005.02.16 09:00
1%-kal csökkent 2004-ben a reálbér, 0.8%-os bővülés a foglalkoztatásban
Szakértők szerint amennyiben az infláció a tervezett érték alatt marad, akár négyszázalékos reálbér-emelkedés is kialakulhat idén a tavalyi egyszázalékos reálbér-csökkenést követően. Ennek oka, hogy a tervezettnél alacsonyabb infláció esetén utólag nincs mód arra, hogy a bérek (lefelé) módosuljanak.
Az ágazati kétoldalú bérmegállapodásoknál abban az esetben, ha a keretet adó makrofeltételek jelentősen megváltoznak, a felek újratárgyalhatják az ágazati megállapodást. Eddig azonban jellemzően arra volt példa, hogy az év során a fundamentális feltételek negatív irányba változtak (az infláció esetében a tervezettnél magasabb lett a tényadat). Ebben az esetben a munkaadók és a kormány általában elzárkózott bármiféle indexálástól, a tervezettnél alacsonyabb inflációra vonatkozóan azonban nincs tapasztalatuk a feleknek - fejti ki véleményét Herczog László, munkaügyi kapcsolatokért és bérpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A múlt hétfői 75 bázispontos kamatcsökkentés a költségvetési törvényben szereplő kamatszámok (idei első negyedév: 215 milliárd, egész éves: 868.4 milliárd forint) teljesíthetőségének valószínűségét növeli a PM illetékese szerint. Bár a Pénzügyminisztérium költségvetéshez használt hozampályája nem publikus, a tárca illetékese a Napinak elmondta, hogy ha a forintban fennálló adósságállomány hozamai a kamatcsökkentések hatására az év eleje óta minden lejáraton egy százalékponttal csökkennek, és ez a különbség az év hátralévő részében fennmarad, akkor az adósság egyharmadának megújításán, valamint az új kibocsátásokon keresztül 30-35 milliárd forint lehet a kamatkiadásokon elérhető megtakarítás. Az alacsonyabb kamatok a kincstári egységes számla (KESZ) állományára fizetett kamatokat is csökkentik.
A Pénzügyminisztérium illetékese a tárcánál egyelőre nem számolnak azzal, hogy a "fölétervezett" infláció miatt a tervezettől érdemben elmaradnának bizonyos adónemek bevételei, és emiatt a költségvetési hiány meghaladná a tervezettet. A tárca 4.5%-os átlagos pénzromlási ütem mellett tervezte az idei büdzsét, jelenleg 4% körüli értéket várnak.
2005.02.24 13:33
Gyurcsány: vége az ellentmondásos időszaknak, 4% alatt lesz a decemberi infláció
A minisztérium szakértői szerint szimmetrikus kockázatok figyelhetők meg az idei fogyasztói árindex lefutásában: abban döntő szerepet a világpiaci energiaárak, a forintárfolyam, valamint az agrártermékek (pl. feldolgozatlan élelmiszerek) játszanak.
Az EU által elfogadott konvergencia-programban alkalmazott modell szerint (egyébként azonos egyéb feltételek mellett) az infláció tervezetthez képest 1%-pontos eltérése 0.1%-pontos eltérést eredményez a költségvetés pozícióiban.
A tervezettnél alacsonyabb infláció elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolt adónemeknél (áfa, jövedéki, regisztrációs/fogyasztási) okozhat elmaradásokat, azonban az árbevételhez között iparűzési, illetve a társaságok profitja után fizetendő társasági adó esetében is mutatkozhatnak hatások. A személyi jövedelem-adóra a tervezettnél alacsonyabb infláció valószínűleg nem lesz hatással.
A legújabb MNB-prognózis szerint épp egy ilyen 1%-pont körüli nagyságrendű eltérésről van szó. A tárca érvelése szerint azonban az alacsonyabb infláció miatti emelkedő reálbér (ld. cikk korábbi megállapításai) a fogyasztás emelésén keresztül épp ugyanazon adónemek bevételeinek emelkedésének irányába mutat, és a két hatás nagyságrendileg kiegyenlítheti egymást.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.