Idén további 0.6%-pontos, jövőre 1.9%-pontos fiskális megszorítás kell a célok tarthatóságához (MNB)
A Magyar Nemzeti Bank által tegnap közzétett negyedéves inflációs jelentés szerint a költségvetési folyamatok előrejelzését jelenleg kifejezetten nagyfokú bizonytalanság nehezíti. Ez részben az európai uniós csatlakozáshoz kötődő folyamatok fiskális hatásának a következménye, részben a pénzügyi kormányzat 2004 végén hozott intézkedései hatására alakult ki. Az MNB szakértői szerint pótlólagos fiskális kiigazítok nélkül (alappálya-beli feltevés) az idei költségvetési törvényben kitűzött 4.7%-os hiánycél nem teljesíthető, az államháztartás eredményszemléletű deficitje 5.3%-ra rúghat. Kedvező költségvetési folyamatok esetében (külön intézkedések nélkül) ez 4.9%-ra mérséklődhet, míg kedvezőtlen esetben akár a GDP 6.2%-ára is "felmehet". Az elemzés készítői a 2006-os deficitszám (4.7%) megfogalmazásakor elfogadták azt, hogy a pénzügyi kormányzat a konvergencia-programban lefektetett sebességben, azaz évente a GDP 0.6%-ával mérsékli az államháztartási hiányt (5.3%-0.6%). Természetesen itt is azonosíthatók kockázatok: ahhoz, hogy a 4.7%-os cél elérhetővé váljék, - a 2005-ös alap-előrejelzés teljesülése esetén - 2006-ban (azaz a választások évében) további a GDP 1.9 százalékát kitevő fiskális egyensúly-javítóintézkedés szükségessége fogalmazható meg. (A Reuters-poll legutóbbi felmérése szerint idén a GDP 5%-át, míg jövőre 4.7%-át érheti el újabb kiigazítások nélkül az államháztartás GDP-arányos hiánya.) Jelen cikkünkben az MNB szakértői által a 2005-ös és 2006-os célok teljesíthetőségével kapcsolatban mutatkozó főbb problémákra, kockázatokra hívjuk fel a figyelmet.
A 2005-ös alap-előrejelzés (4.7% helyett 5.3%-os GDP-arányos deficit) készítésekor több fontos feltevést is alkalmaztak az MNB szakértői:
- Az áfa-visszatérítéseknél a tavalyról áthúzódó visszafizetési kötelezettség-állomány (a GDP mintegy 0.6%-ára becsült összeg) fele a 2004-es, fele a 2005-ös ESA-hiányt érinti. Emögött az a technikai feltételezés húzódik meg, hogy az ESA módszertan szerint a január-februári visszautalásokat kell 2004-re elkönyvelni, ami ezután teljesül, az már 2005-öt rontja (2004-et javítja).
- Az MNB alap-előrejelzését nagymértékben meghatározza az a feltevés, hogy a 2004. év végén tapasztalt áfa-visszatérítések lassítása 2005. végén, illetve 2006. első negyedévében nem ismétlődik meg, tehát az áfa-visszatérítések az idei év során visszaállnak az adótörvényben előírt 45 napos határidőn belülre.
- Az elsődleges kiadásoknál - a nyíltvégűek kivételével - jellemzően a törvényben rögzített kiadási előirányzatok teljesülését feltételezték.
- A költségvetési törvényben elkülönített, 100 milliárd forint nagyságrendű kiadási tartalék végleges zárolását feltételezték a központi költségvetési körben.
- A kamategyenlegre a február 7-ei forward hozamgörbe alapján készítették el az előrejelzésüket (nagyban hasonlít a PM által meghatározott kamategyenlegre).
- Egyéb téren a törvényben foglalt, vagy hivatalosan eldöntött, nyilvánosan bejelentett és részleteiben ismert költségvetési intézkedéseket vették alapul.
Az MNB munkatársai az elemzésben jelezték, hogy az ESA-hiány meghatározásakor nagyfokú módszertani bizonytalanságot okoz, hogy az eredményszemléletű hiányszámítás alkalmazására Magyarország esetében még nincs kialakult és jól definiált módszertan. A szakértők az előrejelzés készítésekor a hivatalosan eddig ismert hiány-módszertant vették alapul.
A legutóbbi, novemberi inflációs jelentéshez képest a 2004. és 2005. éveket együtt nézve, az ESA-hiány-előrejelzés a GDP mintegy 0.5 százalékával mérséklődött (2004: 5.6%-ról 5.3%-ra, 2005: 5.5%-ról 5.3%-ra), ami mögött nagyobb részt a direkt adóbevételekre vonatkozó MNB-prognózis növelése és a hozamgörbe időközbeni csökkenése miatti kamatkiadási prognózis mérséklődése áll.
Áfa-visszatérítések
Az MNB szakértőinek becslése szerint 2004-ben az áfa-visszatérítések lassítása összességében az állami költségvetés bevételi oldalát a GDP 0.6 százalékát kitevő nagyságrendben érinthette kedvezőbben. A kedvező hatás felét eredményszemléletben 2004-re, felét 2005-re kalkulálták az elemzés készítői. A pénzügyi kormányzatnak mozgástere van abban, hogy az áfa-visszatérítések január-február havi ütemezésével a 2004-es ESA-hiány szintjét átmenetileg eltérítse a folyamatokból adódó hiányszinttől, aminek hatása azonban a 2005-ös folyamatokra is kihat.
A jelenlegi hivatalos módszertan szerint, az ESA-hiány korrekciók egyik komponense az áfa. Az eljárás abból áll, hogy a 2005. január-február havi áfa-visszatérítések és a januári áfabevételek a 2004-es ESA-deficitet érintik olymódon, hogy az év első havi áfabevételét átkönyvelik az előző évre, az áfa-visszatérítések esetében viszont az első kéthavi visszatérítés összegével korrigálják az előző évet. Ez a hiánykategória tehát rendkívül érzékeny arra, hogy a 2005. január-február havi áfa-visszatérítések dinamikája hogyan alakul, február végén mekkora lesz a lejárt határidejű áfa-visszatérítés állomány.
Maradványpénzek
A 2004. évről az idei évre áthozott pénzmaradványok összege magasabb, mint amekkora 2004. elején a nyitó pénzmaradvány-állomány volt. A Kormány a pénzmaradvány-állomány leépítésének kockázatát kezelendő, intézkedést épített be a költségvetési törvénybe. Az új szabály kimondja, hogy a költségvetési szervek és fejezetek pénzmaradvány-állománya nem lehet alacsonyabb az év végén, mint amekkora az év elejei nyitóállomány volt. Az intézkedés végrehajtása az MNB szakértői szerint jelentős kockázatokat hordoz, mivel feltehető, hogy a költségvetési szervek és fejezetek egy részénél a fennálló kötelezettségek miatt nem lehet biztosítani azt, hogy az intézkedés effektív legyen. E kockázatot fokozza, hogy a pénzmaradvány-állomány egy részének felhalmozódása vélhetően nem szándékolt magatartás következménye volt, hanem bizonyos bevételek az év végén folytak be a költségvetési szervekhez. Így azok elköltésére már nem volt módjuk a költségvetési szerveknek a tavalyi év végén.
Decemberi kiadásnövekedés
Az elemzők szerint a költségvetési kiadási előirányzatok 2004. évi teljesülései arra utalnak, hogy a kormányzatnak a központi költségvetési körben volt akkora mozgástere, hogy kikényszerítse az elhatározott kiadás-visszafogást a költségvetési intézményeknél, fejezeteknél. Ugyanakkor, figyelmeztető jel, hogy a december hónapokban szokásosan bekövetkező kiadás-növekedés lényegesen elmaradt a korábbi évek átlagától. Ez arra is utalhat, hogy az intézmények és fejezetek kiadásaik egy részét a következő évre vitték át, a pénzmaradvány-állomány növelésén keresztül. Mindez egyfelől növeli a 2005-ös hiánycél túllépésének kockázatát, másfelől arra utalhat, hogy a további rendkívüli kormányzati kiadás-csökkentési programok mozgástere 2004. során beszűkült, a tavaly tavasszal elhatározott nettó kiadás-megtakarítás egy része feltehetőleg 2005-ben effektív kiadást jelenthet.
Az alábbi táblázatban összefoglalva megtalálhatók az MNB 2005. évi alap-előrejelzésének főbb eltérései az elfogadott költségvetési törvényben található előirányzatokhoz képest. Mint látható, az eltérés pénzforgalmi szemléletű hiány szintjén megközelíti a GDP 0.7 százalékát amelynek döntő többsége az elsődleges egyenleg szintjén jelentkezik.
A költségvetés főbb bevételeit meghatározó adónemeknél a GDP közel 0.8 százalékával alacsonyabb bevételt várnak az MNB elemzői 2005-ben, mint ami a költségvetési törvényben szerepel. Ebből az eltérésből a GDP 0.3 százalékpontja körüli különbséget az áfavisszatérítéshez kötődő feltevés magyaráz, azaz ez az eltérés az indirekt adóknál nem csupán a 2005. évi folyamatokhoz kötődik.
Az egyszerűsített vállalkozói adóból származó befizetések a szakértők várakozásai szerint jelentősen túlteljesíthetik az előirányzatot (megemelt bevételi prognózis a novemberi előrejelzéshez képest), ugyanakkor személyi jövedelemadóra valamint a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó alap-előrejelzés viszont elmarad a költségvetésben előirányzott szinttől.
Az egyéb bevételeknél látható jelentős többlet annak következménye, hogy a költségvetési szervek és intézmények saját bevételei már 2004-ben meghaladták azt a bevételi szintet, amelyet az elfogadott 2005. évi költségvetési törvény tartalmaz. Az MNB előrejelzése a törvényben előírt bevétel-növelési dinamikával számolt. Az ilyen típusú többletbevételek csak kismértékben javítják a költségvetés egyensúlyát (becslés szerint a GDP 0.1-0.2 százalékával), mivel a saját bevételek meghatározó hányada automatikusan többletkiadást jelent a szerveknél és az intézményeknél. Ez utóbbit tartalmazza az előirányzottnál magasabb kiadási szint az elsődleges egyenlegben (4-es tétel a fenti táblázatban).
A szakértők a költségvetési törvényben tavaly létrehozott mintegy 100 milliárd forintos kiadási tartalék közel teljes hiánycsökkentő hatásával számoltak.
Az idei hiány-előrejelzés bizonytalansága
Mindazok a kockázati tényezők, amelyek az autonóm gazdasági- és fiskális folyamatokból prognosztizálhatók, az alábbi táblázatban láthatók:
Amint az látható, a kockázatok eloszlását aszimmetrikusnak érzékelik az elemzők egy, az alappályánál nagyobb (akár 6.2%-os) 2005-ös hiány irányába.
2006-os elfogadott költségvetés, illetve részleteiben kidolgozott költségvetési törvényjavaslattal hiányában, a jövő évre egy ún. normatív (feltételes) és egy kockázatalapú (a létező determinációkat számszerűsítő) pályát is készítettek az MNB szakértői. A kockázatalapú előrejelzés készítésének célja az, hogy a jelenleg látható determinációk figyelembevétele révén olyan alternatív pályáról adjon képet, amely megmutatja, hogy további intézkedések (főképpen a 2006. évi költségvetés) nélkül hogyan alakulna a jövő évi költségvetési egyensúly.
A feltételes előrejelzés képezi a jelentés alappályáját (a konvergencia-program alapján 0.6%-pontos hiánymérséklés), a kockázatalapú előrejelzés és a normatív pálya közötti differencia pedig a megcélzott hiánycsökkenés elérésének számszerűsíthető kockázatát érzékelteti.
A determinációk alapján felvázolható pálya egyrészt bizonyos 2005. évi rendkívüli befizetések kiesését tartalmazza, másrészt a már bejelentett kormányzati lépések tartós hatását számszerűsíti. A 2005. évi hiányszintet javító egyszeri bevételt jelent a már meg-épített autópálya szakaszok értékesítése, a MOL rendkívüli befizetése a gázkompenzációs alapba, valamint a pénzintézetek rendkívüli társasági adó-befizetési kötelezettsége. Tartós hatású determináció a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetésének egész éves hatása, valamint a nyugdíjak indexálása és - az adott hozamgörbe mellett várható - kamategyenleg javulása.
Mindezek alapján a normatív és a determinációk hatását tükröző pálya 2006-os eltérése mind a pénzforgalmi, mind az eredményszemléletű egyenleg szintjén - a 2005-ös alap-előrejelzésének teljesülése esetén - 2006-ban további a GDP 1.9 százalékát kitevő fiskális egyensúly-javítóintézkedés szükségességét jelzi.
Számszerűsíthető és nem számszerűsíthető kockázatok
A kockázatalapú pálya a tételes egészségügyi hozzájárulás 2006. évi teljes megszüntetésével számol (alapértelmezésben az év elejétől), valamint a nyugdíjkiadásoknál teljes 13. havi nyugdíjkifizetést tartalmaz. A GFS (pénzforgalmi) egyenleg szintjén az Európai Unióval a beruházási kiadásokról kötött megállapodásra tekintettel az MNB becslése szerint a 2006. évi költségvetés kiadási oldalán legalább a GDP 0.5 százaléka körüli beruházási kiadási többletet kell előirányozni az idei évhez képest. Mivel a NATO kötelezettségek teljesítése az elmúlt években nem volt effektív, ezért a korábban vállalt GDP-arányos kötelezettségek teljesítésével nem számoltak a szakértők a kockázatalapú pálya számszerűsítésekor.
A számszerűsíthető determinációkon felül természetesen további kockázatok is érinthetik a 2006-os költségvetési évet, például a 2005. évi költségvetési törvény rendelkezése úgynevezett pénzmaradvány-állomány 2005. év végi képzéséről. A pénz-maradványok magas állománya akkor okozhat feszültséget a fiskális pályában, ha a feltételezett költségvetési kiigazítás a költségvetési szervek kiadásai szintjének további csökkentésén keresztül valósulna meg. Erre a feltételes esetre a költségvetési szervek a kötelezettségekkel terhelt pénzmaradványaik elköltésével reagálhatnak, ami a hiány növekedését jelentené.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.