Három, összességében 150 bázispontos kamatcsökkentés, 1.3 milliárd euróval emelkedő jegybanki tartalék, ismét a kormánnyal közös kitűzött inflációs cél (2006 végére), módosított Jegybanktörvény, rövidített monetáris tanácsi ülésekről szóló jegyzőkönyv kiadása, változó szabályok az MNB hitelezésnél befogadott értékpapírok fedezetértékelésénél - ezek csupán a legfontosabb tényezők, változások, illetve döntések, melyek 2004. október-december között az MNB háza táján történtek a ma kiadott negyedéves jelentés alapján.
Az elmúlt három hónapban október 18-án, november 22-én, valamint december 20-án 50-50 bp-os mértékben 9.5%-ra csökkent a jegybanki alapkamat. A kamatcsökkentéseket a Monetáris Tanács közleményei szerint az infláció szempontjából meghatározó folyamatok és az inflációs kilátások pozitív alakulása, valamint a kedvező nemzetközi pénzügyi környezet tette lehetővé. A Tanács közleményei szerint ugyanakkor a gazdaság továbbra is törékeny
egyensúlyi helyzete miatt indokolt az óvatos kamatpolitika.
A forint árfolyama a negyedév folyamán stabilnak bizonyult, és csak kis mértékben reagált a fundamentumokkal kapcsolatos kedvezőtlen hírekre. A külföldi befektetők kockázatvállalási hajlandósága historikus összehasonlításban is magas volt, ami megkönnyítette a magas folyó fizetésimérleg-hiány finanszírozását. A globális pénzügyi környezet kedvező alakulását mellett a jelentés szerint az MNB óvatos kamatcsökkentési politikája is hozzájárulhatott az árfolyam alacsony volatilitásához.
A Monetáris Tanács december 6-i ülésén határozott arról, hogy a rendszeres kamatmeghatározó üléseiről rövidített jegyzőkönyveket jelentet meg, még a következő kamatmeghatározó üléseket megelőzően. A Tanács célja, hogy a jegyzőkönyvek publikálásával javuljon a monetáris politikai döntéshozatal átláthatósága, és a gazdaság szereplői árnyaltabb képet kaphassanak a jegybank helyzetértékeléséről.
A jegyzőkönyv tartalmazza a gazdasági és pénzügyi folyamatok helyzetértékelésének összefoglalóját, az ülésen elhangzott vélemények rövid összefoglalóját, a jegybanki alapkamat szintjéről szóló döntést a szavazati arány megjelölésével, valamint az alternatív kamatváltoztatási javaslatokat az ezekhez tartozó érvelésekkel. Az első jegyzőkönyv - a Tanács december 20-i üléséről - 2005. ma kerül nyilvánosságra.
Az Országgyűlés december 29-i hatállyal módosítottal a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvényt (Jegybanktörvény). A törvénymódosítás értelmében a Monetáris Tanács tagjainak száma 9-11 főre emelkedik, átmenetileg azonban - a jelenlegi alelnökök mandátumának lejártáig - a Tanács létszáma 13 főre is bővülhet.
Módosult a monetáris politikai eszköztár
A monetáris politikai eszköztárral kapcsolatos alapelv, hogy a jegybank hiteloldali műveletet csak megfelelő fedezet ellenében végez üzleti partnereivel. Ilyen hiteloldali művelet jelenleg az O/N jegybanki hitel és a fizetési forgalomhoz kapcsolódó napközbeni hitel.
Az MNB-nek kockázata származik abból, hogy a fedezett hitelügyletek esetében a fedezetként szolgáltatott értékpapírok árfolyama a hitelek futamideje alatt változhat. Ezért az MNB nem az aktuális piaci értékén fogadja el a fedezetként szolgáltatott értékpapírokat, hanem egy ennél alacsonyabb befogadási mértéket határoz meg, a mindenkori aktuális piaci érték százalékában kifejezve.
A különböző értékpapírtípusokra azok kockázatosságától függően különböző befogadási mértékek vonatkoznak. A befogadási mértékek meghatározásának módszertana megfelel az Európai Központi Bank gyakorlatának, és arra az alapelvre épül, hogy a fedezetként szolgáltatott értékpapírok árfolyamváltozása következtében az MNB nagyon alacsony, legfeljebb 0.1 százalékos valószínűséggel kerüljön alulfedezett pozícióba.
A napi fedezetértékelés során alkalmazott befogadási mértékeket az MNB minden év végén felülvizsgálja. Ennek nyomán az MNB 2004. december 15-i hatállyal módosította néhány értékpapírtípus befogadási mértékét. A módosítások az elfogadható vállalati kötvények és jelzáloglevelek befogadási mértékeit érintették, a magyar állampapírok és MNB-kötvények esetében azok változatlanok maradtak.
A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása
2004. IV. negyedévében megjelent az MNB "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" című kiadványa, amely stabilitási szempontból elemzi 2004 első féléves gazdasági folyamatait, valamint tárgyalja a pénzügyi közvetítés kockázatait. A jelentés a legnagyobb stabilitási kockázatként azonosította, hogy a magyar gazdaság továbbra is hosszú távon nem fenntartható eladósodási pályán halad.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az elemzés rámutatott: a magas külső hiány mérséklése irányába ható jelentős alkalmazkodás sem a vállalati, sem pedig a háztartási szektortól nem várható, ezért a fiskális politikának kell vezető szerepet játszania az eladósodási folyamat megállításában és a folyó fizetési mérleg hiányának fenntartható szintre való mérséklésében. A jelentés kiemelten foglalkozott a devizában történő fedezetlen eladósodás kockázatainak felmérésével.
Növekvő devizatartalék
2004 negyedik negyedévében a hivatalos devizatartalékok nagysága a szeptember végi 10 476 millió euróról 11 702 millió euróra emelkedett december hó végére. Az Államadósság-kezelő Központ több mint 1.3 milliárd eurós forrásbevonása közül kiemelkedik az 1 000 millió eurós fix kuponozású októberi, valamint a 100 millió dolláros lebegő kamatozású decemberi kötvénykibocsátás. A kamat- és tőketörlesztések 81 millió eurót tettek ki.
8%-kal emelkedő készpénzforgalom
2004-ben a Magyar Nemzeti Bank pénztárai 3 896 milliárd forint értékű készpénzforgalmat bonyolítottak le, amely 8%-kal meghaladta az előző évi pénztári forgalom értékét. A készpénzforgalom növekedését a jegybankba befizetett készpénz értékének 14%-os, valamint a kifizetett bankjegyek és érmék értékének 8%-os emelkedése eredményezte.
Az év folyamán, a váltásokat is figyelembe véve, az ügyfelek 357 millió darab, 1 944 milliárd forint értékű bankjegyet fizettek be az MNB pénztáraiba. A befizetett mennyiség 8%-kal, az érték 14%-kal növekedett az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva.
Enyhe csökkenés a forgalomban lévő készpénzállományban
2004. december 31-én a forgalomban lévő készpénz értéke 1 453 milliárd forint volt, amely 0.3 százalékponttal (5 milliárd forinttal) volt kevesebb, mint az előző év végén. A forgalomban lévő készpénzállomány értékén belül a bankjegyek aránya a korábbi évekhez hasonlóan 98%, az érméké 2% volt.
Dinamikusan emelkedő VIBER-forgalom
2004. negyedik negyedévében a VIBERben (Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszer) 153 ezer fizetési megbízások teljesült, összesen 125 billió (százhuszonötezermilliárd) Ft értékben. A forgalom gyros és folyamatos fejlődését mutatja, hogy az előző negyedévhez képest a fizetési forgalomban elszámolt tranzakciók száma 10.8%-kal, míg értéke 11.6%-kal nőtt.
Az előző év azonos időszakához mérve a növekedés még látványosabb: a tételszámot tekintve 26.4%, a forgalom értékében pedig 30.6% volt az emelkedés. A tárgynegyedévben a havi átlagos forgalmi érték 41.7 billió Ft volt, mely összeg meghaladja az eddigi összes (negyedév forgalmi értékéből számított) átlagos havi forgalmi értéket.
A tárgynegyedévi havi átlagos tételszám is meghaladta az eddigi legmagasabb értéket: 51,1 ezer db volt (a havi csúcs tételszámot 2004. decemberben érte el a rendszer 54,5 ezer db tétellel, ugyanezen hónap forgalmi értéke (43 056 MdFt/)megközelítette a 2003. januári forint elleni spekuláció miatt kialakult eddigi csúcsot (4 399 MdFt).
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.