Csökkenteni vagy nem csökkenteni? - A látszatnál fogósabb kérdés

Pénzcentrum

2004. december 9. 13:10

Holnap kerül sor a Kőolajexportáló Országok (OPEC) utolsó idei értekezletére Kairóban, melyen az elmúlt hetekben folyamatosan a viták középpontjában álló esetleges kvótacsökkentés kérdéséről is döntenek a tagállamok. Az elmúlt hetekben egyre inkább nőtt annak valószínűsége, hogy kvótacsökkentésről dönthet a 11 tagország fóruma, több olajügyi miniszter is nyíltan emellet szállt síkra. A helyzetet azonban alaposan "felkavarták" a tegnap délutáni események: előbb a szaúdi olajügyi miniszter Ali al-Naimi megkérdőjelezte a kvótacsökkentés szükségességét - melynek hatására meredeken esni kezdtek az árak az olajpiacokon - , majd eltérő adatok láttak napvilágot az amerikai feldolgozott olajtartalékok elmúlt heti alakulásáról (EIA adatok szerint nőtt, míg az API iparági szövetség szerint csökkentek a készletek), melyek hatására még meredekebb áremelkedés bontakozott ki. Több érv szól mind a csökkentés, mind a kvóta szinten tartása mellett is, az OPEC tehát nincs könnyű helyzetben. Cikkünk első felében összefoglaljuk az olajpiac elmúlt hónapokbeli folyamatait, ezt követően megpróbáltuk összegyűjteni azokat a legfontosabb tényezőket, melyek igencsak árnyalják a képet az OPEC holnapi döntését megelőzően.

Az OPEC december 10-i ülésén többek között arról tanácskoznak a tegországok, hogy hogyan alakuljanak a kitermelési kvóták 2005. első negyedévében. Az elmúlt hónapokban számos kritika hangzott el az OPEC felé - amikor az olajár emelkedése megállíthatatlannak tűnt - , hogy fokozza a kitermelést a már így is bőven túllépett kvótákhoz képest is.

A párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legutóbbi havi olajpiaci jelentése szerint a növekvő kínálat, illetve annak jelei, hogy a magas energiaárak kedvezőtlen hatással vannak a (világ)gazdasági növekedésre, "meghozták az eredményüket": az áremelkedés elérte a csúcspontját. Az október közepi csúcs óta (a WTI 55, a Brent 52 dollár feletti hordónkénti árnál tetőzött) mindkét irányadó kőolajfajta ára jelentős (mintegy 25-30%-os) áresést produkált. Az IEA következő havi átfogó olajpiaci jelentése épp december 10-én, azaz az OPEC ülés napján lát napvilágot.

2004.11.10 12:43
IEA: "kipukkadhatott az olajlufi"

Jelenleg a WTI jegyzése 41-42 dollár közelében mozog, míg a Brent ára már 36-37 dollár környékére süllyedt.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A legutóbbi jelentés óta fontos bejelentésként tartják számon Szaúd-Arábia tervét, mely arra törekszik az elkövetkezendő években, hogy napi kitermelési kapacitását fokozatosan 12.5 millió hordóra növeli (jelenleg a kvótája napi 9.5 millió hordó felszínre hozását engedélyezi, melyet becslések szerint mintegy 1 millió hordóval túllép). A kínálat növelésének szándéka a már egyébként is áresésnek indult piacon fokozottabb jelentőséggel bírt.

2004.11.30 09:26
Olaj: Szaúd-Arábia a tettek mezejére lép - 14%-os kapacitás növelés

Az amerikai energiaügyi hivatal (EIA) legfrissebb jelentésében arra számít, hogy 2005 első három hónapjában a nyugati féltekén irányadó WTI olajfajta hordónkénti átlagára 46.57 dollár lesz, ami elmarad a korábban várt 48.50 dollártól, ugyanakkor arra számít, hogy a jövő év egészében a WTI ára nem csökken 40 dollár alá. Az EIA a 2005 január-március közötti időszakra a napi globális olajkeresletet 84.6 millió hordóra várja, ami megegyezik korábbi előrejelzésével.

Az EIA becslése szerint a jövő év első negyedében az amerikai olajkereslet napi átlag 20.77 millió hordót tesz majd ki (előző jeletnés: 20.72 millió hordó), míg
Kína kapcsán az EIA most arra számít, hogy 2005 első negyedévében az ázsiai állam napi olajfogyasztása 7 millió hordó lesz, szemben a novemberben becsült 6.9 millió hordóval. Amint ismeretes: Kína a világ második legnagyobb olajfogyasztója.

Érdemes az alábbi ábrákat szemügyre venni, melyek azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben összességében egyáltalán nem beszélhettünk kínálati elégtelenségről. Az első ábra azt szemlélteti, hogy az elmúlt két negyedévben napi átlagban 1.3-1.5 millió hordóval haladta meg a kínálat a keresletet, ami a közgazdasági törvények alapján az árak csökkenését kellet volna, hogy eredményezze.

Külön érdekes megvizsgálni hosszabb időtávon is azt, hogy milyen kínálati sokkok voltak a piacon az elmúlt évtizedekben, melyek az emlékezetes olajárrobbanásokat eredményezték.

A néhány hete elért olajcsúcsok óta bekövetkezett jelentős áresés egyértelműen a jelenleg 27 millió hordós napi kitermelési kvóta csökkentésének irányába mutat. Nem szabad azonban elfeledkezni arról (amit az előző oldal ábrájáról is látszik), hogy a hivatalos kimutatások szerint az OPEC az elmúlt hónapokban rendre ennél jóval több, mintegy 29 millió hordónyi nyersolajat hozott a felszínre, így a hivatalos kvótacsökkentés inkább csak formális jellegű lehet, ugyanakkor fontos pszichológiai hatásokkal járhat a piaci szereplőkre.

Különösen annak tükrében látszik formálisnak az esetleges kvótacsökkentés, hogy Purnomo Yusgiantoro, az OPEC elnöke egy néhány nappal ezelőtti interjúban kijelentette: várhatóan engedélyezni fogják a kőolajtermelő országoknak a számukra meghatározott kvóták feletti kitermelést 2005. első negyedévében is, amennyiben a magas olajárak azt indokolttá teszik.

2004.12.02 11:06
OPEC-engedmény a többet termelőknek - 7.4%-os olajárzuhanás tegnap

A december 10-i döntésnél mindenképpen fontolóra kell venni a következő tényezőket (vegyesen van bennük csökkentést indokló, illetve változatlan szinten tartást preferáló álláspontok is):

- az északi féltekén (melynek kőolajfogyasztása lényegesen dominánsabb a deli féltekéénél) most következik a téli évszak, mely az olajpiaci kereslet egyik csúcsát szokta jelenteni éves lefutást tekintve

- a kőolajkészletek az utóbbi hetekben érdemi emelkedést mutatnak (pl. USA olajtartalékok, melyek az árzuhanásokban rendre szerepet játszottak)

- az olajtartalékok növekedése, és a 20 éves csúcson lévő OPEC kitermelés láttán az árak feltornászásában jelentős szerepet játszó spekulatív szereplők (pl. hedge fundok) hirtelen leépíthetik pozícióikat, mely újabb stopp-loss-okat eredményezhet, és így egy komolyabb árzuhanás is bekövetkezhet

- olajpiaci szakértők szerint a jelenlegi olajárakban is mintegy 10-15 dollár/hordós kockázati prémium található (ellátási szűkösségek miatti félelmek, melyek eddig - többnyire szerencsére - alaptalannak bizonyultak)

- fontos azt a tényt is megemlíteni, hogy a kínálat nem képes azonnal reagálni a kereslet változására (egy a Közel-Keletről induló olajtankernek mintegy 6 hétbe telik, míg elér egy amerikai finomítóhoz), ami azt is jelenti, hogy egy esetleges kvótacsökkentésnek rövidtávon csak korlátozott hatásai lehetnek

- az OPEC által összeállított olajkosár áraiból képzett kompozit ár az elmúlt hónapokra jóval magasabb szinten mozgott, mint a szervezet által kitűzött 22-28 dolláros ársáv, (több olajminiszter az ársáv feljebb tolását javasolja)

- a világpiaci kőolajkereslet az eddigiekben viszonylag rugalmatlanul reagált a jelentős árdrágulásra (mintegy 60%-os emelkedés az év eleje óta), melynek változásáról megoszlanak a vélemények, egyesek szerint magasabb ár mellett is stabilizálódhat a piac, mely nem jár a kereslet érdemi mérséklődésével

- érdemes azt is figyelembe venni, hogy hosszabb idősort tekintve erős negatív korreláció figyelhető meg a szabad kitermelő-kapacitások, illetve az olajárak között, jelenleg a szabad kapacitások több mint egy évtizedes mélyponton (mintegy 2.5%-on) állnak a kitermelés csúcsra járatása következtében

- az OPEC tagországainak továbbá azt kell a szabad kitermelő-kapacitások mélypontján átgondolnia, hogy szeretné-e ezt közép- illetve hosszabb távon is a "kívánatos" alatt tartani ahhoz, hogy élvezhesse az ennek nyomán magasabb szinten stabilizálódó (?) árakat, vagy Szaúd-Arábia példáját követve többen is új kapacitások kiépítésébe fognak az alacsonyabb, de kiszámíthatóbb mozgást előre vetítő kőolajárak céljából

Az OPEC számára a jelenlegi helyzetben a legnagyobb dilemmát a tél "milyensége" jelenti. Amennyiben enyhe tél lesz, és az OPEC a most pénteki ülésén nem csökkenti a kvótát, úgy az könnyen egy folytatódó árzuhanást is okozhat a piacon.

Amennyiben azonban az OPEC most akár komolyabb kvótacsökkentésről határoz, a tél azonban kemény lesz, úgy az árak a néhány hete fölállított csúcsokat könnyen megdönthetik, komolyabb gazdasági növekedési áldozatokat okozva a fejlett gazdaságoknak, az ennek nyomán - akár hosszabb időre is - visszaeső olajkereslet az OPEC számára is veszteségeket jelenthet.

Szakértők a jelenlegi helyzetben egy 6 évvel ezelőtti hibás OPEC-döntésre hívják fel a figyelmet: akkor az OPEC az ázsiai gazdaságok kibontakozó recessziójával párhuzamosan emelte a kitermelési limitet, mely a mélybe (egészen 10 dollárig) küldte az árakat, és hosszú hónapokon keresztül nem is tudott érdemben emelkedni.

Az OPEC döntésénél talán az egyik leginkább fontos szempontnak a hektikus áralakulások lehetőségének minimalizálása kellene, hogy legyen. Egy fel-le mozgást végző áralakulás ("jojó effektus") egyetlen gazdaságnak sem lenne hasznos, emellett az OPEC világpiaci olajár-alakulást befolyásoló szerepét is jelentősen alááshatná.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír