Monetáris Tanács - mi lesz veled?

Pénzcentrum

2004. október 14. 13:04

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a monetáris politika, illetve az azt alakító szervezet körül. Egyesek politikai befolyásról, mások szakmai megközelítésről vagy inkonzisztenciáról beszélnek. Az mindenesetre elmondható, hogy bármi történik a jegybank körül, az mindig érdekes, politikailag is "jól interpretálható".

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A vásár természetesen mindig két félen múlik, igazságot nem kívánunk tenni. Draskovics Tibor év eleji hivatalba lépésekor jobb együttműködést ígért a jegybankkal, azonban ennek eredményeivel nem igazán szembesülhettünk. A Gyurcsány-kormány hozzáállása szintén hagy kivetnivalókat maga után. Számunkra nem igazán világos, hogy miért jellemzően a médián keresztül üzengetnek egymásnak a kormány és az MNB tisztségviselői.

A tőkevonzó képesség növelése, a versenyképesség fokozása minden gazdasági programban az első bekezdésben szerepel. Aki bármilyen, a multinacionális vállalatok vezetői körében készült felmérést megnézett, az láthatta, hogy a terjeszkedés feltételei között az elsők között szerepel, a stabil, viszonylag kiszámítható környezet. Ha a gazdaságpolitika irányítói nyilvánosan inkább politikai jellegű vitát folytatnak, az nem ebbe az irányba mutat.

A kormánypártok legújabb javaslata szerint a miniszterelnök a korábbiaknál nagyobb befolyással rendelkezhetne a Monetáris Tanács jelöltjeinek kiválasztásában, és ezen keresztül feltehetően nagyobb lenne a befolyás az egyes döntések kimenetelét illetően is. Látni kell, hogy mind monetáris, mind fiskális oldalról ahosszú távú célok megegyeznek, ugyanakkor ha rövidebb időszakot nézünk, akkor már a célfüggvények korántsem feltétlenül azonosak. Ez az "inkonzisztencia" a problémák egyik fontos forrása lehet. A jegybanknál elég egyszerű a "képlet": le kell szorítani az inflációt. Azonban a megoldásban a "cél szentesíti az eszközt" megközelítés már nem igazán alkalmazható. A jegybank önmagában csak szélmalomharcot vívhat, ha fiskális oldalról nem jön segítség. Ennek szükségességét azonban a másik oldalon is fel kell ismerni, a magas infláció csalóka "segítség".

Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy a jegybank korábbi és mostani vezetése között még mindig tapintható az ellentét. A Járai-Surányi pengeváltások eddig szinte minden fórumon elég intenzívek voltak. Ahogy minden vezető szeret számára megbízható segítőkkel felső- és középvezetőkkel dolgozni, ez a fajta átrendeződés a jegybanki "hatalomátvétel"-kor is megfigyelhető volt. Járai MNB elnökké választása után számos sajtóorgánum cikkezett erről.

Visszatérve a Monetáris Tanáccsal kapcsolatos legutóbbi felvetésekre, a Napi Gazdaság piaci pletykákra hivatkozva két személyt nevez meg, mint potenciális miniszterelnök által jelölt új tagokat a jegybanktörvény módosítása esetén. Az egyik Akar László, aki jelenleg a Felügyelő Bizottság Elnöke, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, a másik Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Neményi Judit az MNB Közgazdasági Főosztáját vezette, az MNB-től akkor távozott, amikor Járai Zsigmond elnökké választásakor megtörténtek az átszervezések. Az ő esetleges visszatérése "érdekes színfolt" lenne a Tanács munkájában.

A Monetáris Tanács eddig jellemzően igyekezett szakmai szervezetként definiálni magát, bár ezt saját tagjai részéről is több kritika érte. Mindenesetre a mostani változások abba az irányba mutatnak, hogy itt is inkább a politikai csatározások és a személyeskedések erősödhetnek fel. Mindenképpen utalnánk arra, hogy a kormány oldali befolyás növekedése önmagában nem ítélhető el a nemzetközi példák alapján sem, de az eddigi üzengetések, a kompromisszumhiány nyilvános megmutatkozása tükrében a "váltás" nem a legjobbkor jön.

A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai:

Elnök:
dr. Járai Zsigmond, az MNB elnöke

Tagok:
Adamecz Péter, az MNB alelnöke
Auth Henrik, az MNB alelnöke
dr. Szapáry György, az MNB alelnöke
Dr. Kádár Béla
dr. Oblath Gábor
dr. Kopits György
dr. Hardy Ilona
Bihary Vilmos

#surányi györgy

Kerekedik a botrány Paks II. építése körül: elképesztő, amit az orosz alvállalkozóról állítanak

Két hónapja nem kapta meg elmaradt bérét az a munkás, akit az orosz alvállalkozó küldött el a Paks II. beruházásról.

Egyre több magyar csúszik ki a középosztályból: ekkora fizuval már jómódúnak mondhatod magad

Miközben öt év alatt megduplázódott a nettó mediánkereset Magyarországon, az adatok mögé nézve már korántsem ennyire rózsás a kép.

Ennyi a pápa fizetése 2025-ben: rémesen meggazdagodhat a következő katolikus egyházfő?

Bár Ferenc pápa sosem vette fel havi fizetését, a pápa fizetése igencsak magas összeg, havonta majd 11,5 millió forint járna az egyházfőnek.

Megy a trükközés a magyarok pihenőnapjaival: a dolgozók húzhatják a rövidebbet?

2025-ben három szombati pihenőnapot is áthelyeznek, hogy hosszabb hétvégéket alakítsanak ki, ez a rendszer azonban nem feltétlenül kedvez a dolgozóknak.

Itt a kormány hivatalos rendelete: tényleg nem kell dolgozni december 24-én, rengeteg magyar melós örülhet

Jövőre három szombati napon kell dolgozni a különböző ünnepek kapcsán elrendelt pihenőnapok miatt.

Hatalmas áldozatot hoznak ezek a magyar nők: súlyos döntést hoznak meg, mi lesz a gyerekekkel?

Az elmúlt két évben többszörösére nőtt a szövetkezeti foglalkoztatásban dolgozó kismamák száma az egyik vezető hazai HR szolgáltató állományában.

Magyar sztárszakmáról vallott a Corvinus oktatója: A fizetések is elég meggyőzőek

Évről évre nagy dilemma az egyetemi képzésen gondolkodó fiatalok számára, hogy olyasmit válasszanak, ami nemcsak egy diplomát ad a kezükbe, hanem valódi, piacképes tudást is.

Mit ünneplünk május elsején? Május 1 - Ezt jelenti a munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja

Május 1-je a kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után lett a munkavállalók szolidaritási napja.

Egy alapvető munkát vett el Trump a bevándorlóktól: ezzel a trükkel csapott le az elnök

Az angol nyelvtudás ellenőrzéséről írt alá rendeletet Donald Trump amerikai elnök hétfőn az Egyesült Államokban a közúti szállítás területén dolgozó sofőrök esetében.

A legtöbb magyarnak csak álom a tisztes béremelés: a fizetések nem hazudnak

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2025 februárjában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 661 400 forint volt.

Már a fizikai munka az álommeló itthon? Végzettség nem kell, mégis degeszre keresheted magad

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2 250 forint volt idén az első negyedévben.

Munkafront 2025: nem Z generációsnak való vidék? Szakértők árnyalják a képet

A mostani recessziós környezetben nincs könnyű dolga egy Z generációsnak, ha munkafronton szeretne helytállni.

Életveszélyes munkahelyek Magyarországon: itt történik a legtöbb baleset, egyre aggasztóbb a helyzet

Tavaly 75 ember halt meg munkahelyi balesetben, ez 20 százalékos növekedés - olvasható a MASZSZ közleményében.

Az a nem mindegy! Ezzel a nyári diákmelóval simán megvan a havi nettó 420 ezres fizu

Akár 30-40 százalékos költségmegtakarítást is elérhetnek a hazai cégek diákmunkások alkalmazásával.

Melyik szombaton kell ledolgozni május 2-át? Itt a pontos dátum

Csütörtökön és pénteken is pihenhetünk ezen a héten, de az utóbbit majd le kell dolgozni - most eláruljuk, hogy mikor.

Továbbgyűrűzhet a sztrájkhullám: a köztisztviselők után a könyvtárosok is beszüntetnék a munkát

A könyvtári, levéltári, múzeumi dolgozók helyzete sem jobb a köztisztviselőkénél.

Nem titkolózhatnak tovább a magyar munkahelyek: rengeteg dolgozó fog kiakadni, ha ez kiderül

Az Európai Unió 2023-ban új irányelvet fogadott el, amelynek célja a bérek átláthatóságának növelése és a nemek közötti bérkülönbség csökkentése.

Szeretnél évi 122 munkaórát megspórolni? A Google elárulja, hogyan csináld

Az egyik akadály, ami sokakat visszatart a technológia kipróbálásától, az a félelem, hogy az AI használata a munkájukban nem legitim vagy nem tisztességes.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír