Egy 650 milliós és egy 2.3 milliárd eurós kérdés

Pénzcentrum

2004. szeptember 30. 12:23

A Magyar Nemzeti Bank a mai napon publikálta a második negyedéves folyó fizetési mérleg adatokat, de ezzel párhuzamosan felülvizsgálták az első negyedévi illetve a 2003-as értékeket is. 2003-ra a hiány emiatt 88 m euróval lett magasabb, míg az első negyedéves deficit nem változott. A második negyedéves deficit a várt 2.3-2.4 mrd Ft helyett 2.12 mrd euró lett. Két kérdés, illetve tétel, melynek sorsa nem igazán világos a jegybanki közelményből: 650 m import illetve 2.3 mrd euró FDI.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az EU-csatlakozást követően a vámhatárok teljes lebontásával a csatlakozáskor vámfelügyelet alatt álló, elsősorban vámraktárakban található közösségi vámáruk - származásuktól és rendeltetésüktől függetlenül - folyamatosan belföldiesítésre kerülnek. A KSH tájékoztatása szerint ennek döntő része májusban és júniusban megtörtént, és - a 2004. szeptember 7-én kiadott gyorstájékoztatójuk alapján - összesen mintegy 170 milliárd forintot (azaz mintegy 650 millió eurót) tett ki. Ezen áruk rezidens-nemrezidens tulajdonosváltása zömében még korábbi időszakokat érintett, ezért a fenti összeget nem számolta el az MNB 2004. II. negyedévi fizetési mérlegben.

Nincs könnyű helyzetben az MNB, hogy ezt a 650 m eurót hová tegyék, jelenleg azt is mondhatjuk, hogy ez a tétel a levegőben lóg. Miről is van szó? Az EU csatlakozás előtt a külkereskedelmi forgalom elszámolása,dokumentálása a (vám-)határátlépésekhez kapcsolódótt. Az import ÁFÁ-t a vállalatoknak szintén ekkor kellett megfizetni a vámmal együtt. Több vállalat (ill. kereskedő cég) is a telephely "sarkára" egy vámraktárat épített, a behozott árut pedig akkor számolta el importként (akkor fizette meg utána az ÁFÁ-t), amikor az konkrétan felhasználásra (eladásra) került. Egyszerű "ÁFA-optimalizáció"-ról van szó. A tulajdonosváltás tehát már korábban megtörtént, csak a felhasználás tolódott ki. Ezzel szemben az új módszertan a határok eltűnése miatt már a vállalati bevallásokon alapul, az import a tulajdonosváltáshoz (vásárláshoz) kapcsolódik. Emiatt tehát azokat az árukat, melyeket korábban vámraktárakban tároltak, hirtelen importtá kellene minősíteni, de akkor a második negyedévre nagyságrtendileg két negyedév importját számolnák el. Ha az első negyedévre történik a korrekció, akkor ott jelenik meg két negyedév. Sándor György az MNB ügyvezető igazgatója emiatt azt nyilatkozta a portfolio.hu-nak, hogy második legjobb megoldásként egyelőre mint módszertani változásból származó hiba kihagyják a tételt, de nem kizárt, hogy később valamikor megfelelő információk birtokában a korábbi 10 éves adatsort negyedéves bontásban korrigálják.

Nézegettük a korábbi korrekciókat is. A tavalyi folyó mérleg hiányt az MNB mintegy 88 mrd-dal növelte. Ennél érdekesebb és jelentősebb ugyanakkor, hogy a negyedik negyedévben "eltűnt" nettó 517 m euró működőtőke import, helyét 1,733 m euró "tőkekivonás" vette át. A különbség 2,250 m euró. Ezzel a korrekcióval a teljes, egész évre számított nem adóssággeneráló finanszírozás a negatív tartományba csúszott, az előzetes 2.33 mrd-os egyenleg -292 m euróra változott.

Mint erre korábban is volt példa, egy vállalat téves adatszolgáltatása okozta a korrekciót. Működőtőke-behozatalként jelentették le a tulajdonosi hitelt. Nemzetközi viszonylatban és Magyarország esetében is azonban közgazdasági tartalom alapján nincs különösebb különbség az FDI és a tulajdonosi hitel között, így a számok mögötti változás közgazdasági jelentőséggel nem bír.

A korrekció természetesen a külső adósság mutatóban is hasonló változást indukált, ugyanakkor a tulajdonosi hitelek szerepeltetése miatt nyilvánvaló ennek a mutatónak is a fogyatékossága. 2004. első félévének végén a teljes külföldi nettó adósságállomány 26.2 mrd eurót tett ki, ebből a magánszektor 16 mrd euróval részesedett. A magánszektor nettó külföldi adóssága egy negyedév alatt 4 mrd euróval nőtt.

Kimondta Orbán Viktor: Ha úgy dolgozunk, mint eddig, nem tartható a béremelés

Aláírták a következő hároméves bérmegállapodást a kormány, valamint a munkaadók és munkavállalók képviselői.

Szinte biztos: rövidebb munkahetet vezethetnek be, rengeteg dolgozó fog jól járni a jövőben

A technológia fejlődésével az emberiségnek is jobb dolga lesz - erről beszélt egy nagy bank vezetője.

Most akkor tényleg nincs elég rendőr Magyarországon? Kifakadt egy kopó, nagy a baj

A szakszervezetek szerint a hivatalos adatok sem tükrözik, valójában milyen sok a betöltetlen állás a rendőrségnél.

Béremelés 2025: ennyivel emelkedhet a fizetése annak, aki többet keres, mint a minimálbér

Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bemondta: dinamikus lesz a bérnövekedés. Jól jegyezd meg: D.I.N.A.M.I.K.U.S!

Azért ez nem semmi! Ilyen fizetéssel keres most dolgozókat a magyar Coca-Cola: sok a nyitott pozíció

A Coca-Cola HBC Magyarország gyakornoki lehetőségeket kínál egyetemi, főiskolai hallgatók számára, akik szeretnének tapasztalatot szerezni egy nemzetközi vállalatnál.

Munkaszüneti napok 2025: íme, a 2025-ös munkaszüneti napok, szombati munkanapok listája

2025 munkaszüneti napok naptár: mikor lesznek a 2025 munkaszüneti napok, mit kell tudni a 2025-ös munkaszüneti napok kapcsán? Mikor lesznek munkaszüneti napok 2025 évében?

Garantált bérminimum 2025: mennyi a garantált bérminimum nettó és bruttó összege 2025 évében?

Kinek jár a garantált bérminimum 2025 évében, mennyi a garantált bérminimum 2025 nettó és bruttó összege, mennyi lesz a garantált bérminimum összege 2025 januárjától?

Hiába nő 9%-kal a minimálbér: ezek a dolgozók mindössze 3-8%-ban reménykedhetnek jövőre

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal 2025-ben.

Egyre nagyobb bajban a Volkswagen: jöhet a gigasztrájk, asztalra csapnak a dolgozók

December elejétől korlátozott sztrájkok kezdődhetnek a németországi Volkswagennél, miután a munkavállalói képviselők hivatalosan megszavazták a munkaügyi akciót.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír