Magyarország a lehetőségek országa... - kormányprogram és gazdaságpolitika

Pénzcentrum

2004. szeptember 27. 14:58

Ma Magyarország a lehetőségek országa - állítja az új kormányprogram első mondatában. A kormányprogram céljaiban igyekszik kedvező körülményeket teremteni ahhoz, hogy 2010-ben Magyarországra is elérkezzen a "hétköznapi Európa", és a forintot felváltsa a közös európai pénz, az euró. A program szerint az államnak mindent meg kell tennie, hogy csak a szükséges mértékben korlátozza az egyéni autonómiát, minél több döntést bízzon az egyénre, a polgárok helyi közösségeire. Tudásintenzív gazdaságot kell építeni, egy eurónyi támogatást sem szabad elveszni hagyni az uniós támogatásokból.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Erôs, hatékony és szolgáltató államra van szükség - ez a kijelentős már többször elhangzott a gazdaságpolitikai vezetőktől. A Gyurcsány-kormány folytatni kívánja a hátrányos helyzetű régiók felzárkózását szolgáló és a munkahelyteremtô programokat, az autópályák építését, a kórház- és iskolafelújításokat, az európai uniós támogatások felhasználását szolgáló intézkedéseket. Kidolgozzák a 2007-tôl elérhetô uniós forrásokra épülô második Európa Tervet. Még ebben a választási ciklusban befejezik a privatizációt, folytatják a mezôgazdaság, a magyar vidék versenyképessé tételét. Új programokat kívánnak indítani az egészségügy, a felsôoktatás, az adórendszer átalakításának érdekében.

A kormány gazdaságpolitikájának elsôdleges célja a gyors és egyensúlyôrzô növekedés, amely
- felzárkózást hoz a gazdaság teljesítményében,
- felzárkózást hoz a foglalkoztatás szintjében,
- felzárkózást hoz az emberek életkörülményeiben.

A felzárkózás gazdaságpolitikája a kormányprogram szerint egyidejűleg jelenti a vállalkozások versenyképességének javítását, az export ösztönzését és az állami kiadások növelését megakadályozó, egyensúlyôrzô költségvetési politikát. Az állami kiadások és ezzel együtt az adók csökkentése több levegôt biztosít a vállalkozásoknak, nagyobb lehetôséget a fejlesztésre, növekedésre.

A kormány gazdaságpolitikájának második pillére az egyensúlyi feltételek megteremtése és fenntartása. A kormány fenn kívánja tartani a szigorú és takarékos költségvetési politikát. Ez a feltétele annak, hogy csökkenjen az infláció,mérséklôdjön az államháztartás hiánya és az államadósság hazai össztermékhez mért aránya. Így csökkenthetôk a kamatok is.

Az állam takarékossága mellett az egyensúly másik forrása a polgárok, a családok megtakarítása. Bátorítani és ösztönözni kell a jövôre szóló öngondoskodást - áll a kormányprogramban.

A program szerint a növekedés kulcsa a beruházások növekedése. A kormány igyekszik kiszámítható, stabil jogi környezetet teremteni, konkrét beruházás- és fejlesztésösztönzô programokat indítani.

A kormány bővíti és a kis- és közepes vállalkozások számára is elérhetôvé teszi a fejlesztési adókedvezményeket. Tovább könnyítik a külföldi befektetôk letelepedését. Egyszerűsítik az ügyintézést, kiterjesztik az egyablakos támogatási rendszert a 10 és 50 millió euró értékű termelô beruházásokra. A kormány biztosítja az európai uniós fejlesztési források megszerzéséhez szükséges hazai társfinanszírozást.

A Magyar Fejlesztési Bank új hitelprogramokat és konstrukciókat indít a magyar kis- és középvállalatok számára, és tovább segítik a mikrovállalkozások hitelhez jutását. Új exporthitelezési programok inulhatnak a magyar vállalatok nemzetközi terjeszkedését és piacszerzését segítve.

Tudásintenzív gazdaság

A program hangsúlyozza, hogy versenyképességünk alapja a tudásintenzív gazdaság kialakulása. További jelentôs kedvezményeket kapnak a kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatók. A vállalkozások már 2005-ben a helyi iparűzési adó 50 százalékát vonhatják le a társasági adó alapjából. A jövôben is lehetôség lesz az újonnan beszerzett, elôállított új gépek, berendezések, kísérleti fejlesztések esetén az 50 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazására.

Magyarországon az állam még mindig számos olyan területen van jelen, ahol semmi keresnivalója - ismeri el a kormányprogram. A privatizáció folytatatásával és befejezésével közös vagyont az infrastruktúra fejlesztésére kívánják átcsoportosítani. Azok a vállalatok maradnak állami tulajdonban, amelyek nélkülözhetetlenek az állami alapfeladatok ellátásához. A ma állami tulajdonban lévô, de nem vagy rosszul hasznosított ingatlanokat - ha az érintettek vállalják a hasznosítást - átadják az önkormányzatoknak.

Tömegközlekedés, autópályák

A tömegközlekedés komoly gondot jelent, nem csupán Budapesten, hanem valamennyi magyar városban. A kormány szándéka, hogy nem hagyja magára a településeket a városi tömegközlekedés finanszírozásakor. Fontos és sürgetô feladat a települések útjainak felújítása. A kormány országos programot indít, amelynek keretében az önkormányzati utak burkolatának tartós felújításához az állam minden önkormányzati forinthoz hozzátesz még egyet.

Ebben a ciklusban elkezdik építeni a 4-es metrót. Folytatják az M0-ás körgyűrű építését, ezzel együtt az északi Duna-híd megvalósítását. Elkészül az autópálya Nyíregyházáig, Debrecenig, Szegedig, Miskolcig, Dunaújvárosig, megtervezik és ütemezik a 6-os út folytatását. Továbbépítik az autópályát a Balaton déli részén.

A nagyvállalatoktól a kisvállalkozásokig új adókedvezmények széles skáláját kívánják biztosítani a foglalkoztatást bôvítô fejlesztésekhez. A tételes egészségügyi hozzájárulás fokozatos megszüntetése és a személyi jövedelemadó csökkentése is enyhíti a vállalatok bérterheit.

A pályakezdô fiatalt foglalkoztató munkaadók 9 hónapig 50 százalékos járulékkedvezményt kapnak. A családos fiatalok helyzetét könnyíti, hogy 50 százalékos járulékkedvezményt kapnak azok a munkáltatók is, akik gyesrôl, gyedrôl visszatérô édesanyákat foglalkoztatnak. A jövôben szintén jelentôs járulékkedvezményre pályázhat az a munkáltató, aki 50 éven felüli, tartósan munkanélkülit alkalmaz. Bevezetésre kerül a kétkulcsos személyi jövedelemadó.

Korlátozott kedvezmények

A jövôben évi 6 millió forint jövedelem felett - a gyermeket és a fogyatékkal élôk támogatását célzó kedvezmény kivételével - nem lesz lehetôség a kedvezmények igénybevételére.

Az evát megtartja és továbbfejleszti a kormány. Az igazságosabb közteherviselés jegyében 2005-ben és 2006-ban a bankoknak a többi vállalkozásnál magasabb adóbefizetést kell vállalniuk.

Lakásprogram

Az állam a 30 éven aluli fiatal párok lakásvásárlásához hitelgaranciát biztosít, így már minimális önerôvel lehetôségük nyílik az önálló otthon megteremtésére. Ezen felül a fiatal, már gyermeket nevelô, szerényebb jövedelmű pároknak, amelyek nem tudnak jelentôs hiteltörlesztést vállalni, az olcsóbb, használt lakás megvásárlásához is biztosítják az egyébként csak új lakás megvásárlásához járó szociálpolitikai támogatás felét.

*****************************************

A kormányprogram tehát nem szűkölködik ígéretekben, azonban az látható, hogy nagy reformok ebben a ciklusban már nem várhatók. A kormány az adórendszer kisebb módosítgatásával, az uniós források minél hatékonyabb felhasználásával kíván eredményeket elérni a még hátralevő bő másfél év alatt.

A megtakarítások növelését a kormányprogram fontosnak tartja, ezzel szemben az a forrásadó megemelése igen barátságtalan lépés lehet.

Az állam méretének csökkentése régóta várat magára, kérdés, hogy a mostani ígéretek a valóságban teljesülnek-e. A jövő évi költségvetés ebből a szempontból határozottabb iránymutatást adhat. Az egyensúlyi feltételek javítása a makropolitika egyik legfőbb fókusza kell hogy legyen.

A privatizáció befejezése összességében helyeselhető célkitűzés. Az ebből befolyó pénzeket infrastruktúra fejlesztésre való felhasználása a jövőbeni növekedés megalapozása szempontjából meglehetősen fontos.

A tudásintenzív gazdaság támogatásával, az SZJA kedvezmények csökkentésével, a vállalkozások adóterheinek mérséklésével kapcsolatos elképzelések korábban is ismertek voltak.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír