Reuters poll: bizonytalanságok a 2010-es euró körül

Pénzcentrum

2004. szeptember 20. 11:15

Az államháztartás hiányára vonatkozó prognózisok szerint egyre bizonytalanabb az euró 2010-es bevezetése a jelenlegi szabályrendszer alapján. Ennek ellenére a piaci konszenzus még mindig 2010-es euró bevezetést valószínűsít. Többen előrejelzésük módosítását helyezték kilátásba, és megjelentek 2010-nél későbbi jóslatok is. Az elemzők konszenzusa feszítettnek, de hitelesnek találta a kormány megemelt 2004-es hiány-előirányzatát. Eközben némileg javultak az infláció és a gazdasági növekedés kilátásai. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn az elemzők többsége szerint mégsem csökkenti kamatait a gazdasági egyensúly körüli aggodalmak miatt. Az év egészére az egy hónappal ezelőtt előrelátott egy százalékpontnyi kamatvágásnak mostmár csak a felét valószínűsíti a piac.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az elemzői előrejelzések azonnal követték a kormány államháztartási hiány előirányzatának múlt heti módosítását. A Pénzügyminisztérium (PM) a GDP 4.6 százalékáról 5.0-5.3 százalékára emelte a hiány valószínű idei nagyságát.

Az elemzői konszenzus egy hónappal ezelőtt még 4.9 százalék volt - az új felmérésben, melyet szeptember 15 és 17 között végzett a Reuters, a konszenzus 5.3 százalékra emelkedett. Vagyis az elemzők hihetőnek tartják a megemelt prognózist, de a felső határán, ami a PM szerint a pesszimista változat.

Akadnak olyan elemzők, akik szerint félő, hogy még az új előrejelzés sem tükrözi a hiány valódi méretét. Ennél nagyobb jelentőségű azonban, hogy a 2005-ös konszenzus jelentősen felfelé mozdult el: a GDP fél százalékával, 4.8 százalékra.

Ez felette van az eredetileg erre az évre megcélzott hiánynak, és 0.7 százalékponttal haladja meg a májusban elfogadott és az Európai Bizottsághoz eljuttatott konvergencia-programban megjelölt (4.1%) számot. Ez azt is jelenti, hogy ha az elemzőknek igaza van, Magyarország jövőre a tervezetthez képest több mint egy éves csúszásba kerül az euró 2010-es bevezetéséhez vezető úton.

A 2010-es bevezetés feltétele, hogy 2008-ra 3 százalék alá csökkenjen a hiány. A kormány a konvergenciatervben évi fél százalékos csökkentéseket ígért, a 2004-es előirányzat emelkedése miatt azonban a pénzügyminiszter bejelentése szerint jövőre ennél nagyobb csökkentésre lesz szükség a 2005-ös költségvetésben, amelynek tervezetét szerdán tárgyalja a kormány. Az elemzői konszenzus azonban továbbra is csak fél százalékpont csökkentést valószínűsít a jövő évre. A 2006-os parlamenti választások lényeges bizonytalansági elemt jelentenek.

A konvergenciapályához képest jóval magasabb szám egyelőre nem vezetett a 2010-es euróbevezetés elvetéséhez a felmérésben, az előrejelzésekben azonban jelentős átrendeződés történt.

A konvergenciaterv májusi bejelentése előtt még egyenlő számban voltak a 2009-es és 2010-es bevezetést előrevetítő elemzői jóslatok. Szeptemberben 15 elemző közül 12 már 2010-et mondott, egy elemző maradt a 2009-nél, de megjelent a látóhatáron a jövő évtized is, egy 2011-es és egy 2012-es jóslat formájában. Mivel több 2010-et előrejelző elemző is azt mondta, hogy a költségvetési folyamatok függvényében hamarosan felülvizsgálhatja várakozását, megvan a kockázata, hogy a közeljövőben a 2010-es dátumról is lemondhat a piac egy része.

Az elemzők enyhén, 0.1 százalékponttal felfelé mozdították el a gazdaság növekesére vonatkozó konszenzusaikat, 2004-ben 3.9, 2005-ben pedig 3.95 százalékra.

Rövid távra kissé romlottak, hosszabb távra azonban némileg javultak az inflációs kilátások is: a konszenzus szerint rövid stagnálás után az augusztusi 7.2 százalékról szeptemberben 6.9 százalékra csökkenhet az infláció. Decemberre az elemzők szerint 6.25 százalékra lassul, ami 15 bázispontos emelkedés az egy hónappal ezelőtti konszenzushoz képest, a jövő év decemberére azonban ugyanennyivel csökkent a konszenzus, 4.4 százalékra.

A piaci előrejelzés így még mindig az MNB 4 százalékos célja felett van, ahogy felette volt az augusztus 16-ai 50 bázispontos kamatcsökkentése előtt is, miközben az árfolyamvárakozások lényegében változatlanok maradtak. (Október és 2004 végére egyaránt 250 Ft az euró konszenzusos árfolyama, a jövő év végére pedig 252.)

Az állampapír hozam várakozások az elmúlt négy hétben jelentősen emelkedtek minden futamidőre. Ha az év végére tekintünk előre, a 12 hónapos kincstárjegyre 78 bázisponttal nőtt az előrejelzés 9.93 százalékra, a hároméves államkötvényre 75 bázisponttal 9.1 százalékra, a tízéves állampapírra pedig 53 bázisponttal 8.03 százalékra.

Az inflációs kilátások enyhe javulása ellenére a jegybanki kamatcsökkentésekkel kapcsolatos optimizmus jelentősen mérséklődött az államháztartási hiány pálya átrajzolódása után. Az elemzők nagy többsége szerint ma már nem változtat kamatot az MNB, októberben azonban még jöhet egy kis csökkentés, amit még egy apró vágás követhet az év vége előtt. Mindezek eredményeképpen 11 százalékról 10.5 százalékra szállhat alá a jegybanki alapkamat idén: ez éppen a felét jelenti az egy hónappal ezelőtt remélt egy százalékpontnyi kamatcsökkenésnek. Jövőre viszont az elemzők szerint jelentősebb kamatvágások jöhetnek, összesen 225 bázispont.

A második negyedéves folyómérleg hiányát 2.3 milliárd euróra teszi a felmérés, magasabbra az egy hónapja várt 2.1 milliárdnál és az első negyedévben mért 1.705 milliárd eurónál. A romlás mögött feltehetően a vártnál rosszabb külkereskedelmi mérleg adatok állnak. Ugyanakkor tovább emelkedtek az éves folyómérleg deficitekre vonatkozó prognózisok is: 2004-re 200 millió euróval hétmilliárd euróra, 2005-re pedig 130 millió euróval 6.63 milliárd euróra.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír