A KSH az első féléves folyamatokról: gyorsuló növekedés, bizonytalan egyensúly

A múlt év második felében kibontakozó élénk gazdasági növekedés folytatódott. A bruttó hazai termék (GDP) 2004 I. negyedévében 4.2%-kal, a II. negyedévben 4.0%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A növekedési ütem féléves szinten 4.1%-ot tett ki, tavaly az I. félévben 2.6%-kal nőtt a bruttó hazai termék.

A hazai gazdasági konjunktúra élénkülését elsősorban a javuló világgazdasági körülmények tették lehetővé. A fő piacainkat képező, gazdaságilag fejlett európai országokban folytatódott a növekedési ütem erősödése.

Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok többségében a gazdasági fejlődés eddig is gyorsabb volt, mint az unió fejlettebb részében, és ez a tendencia a II. negyedévben is érvényes maradt.

Magyarországon a GDP élénkebb ütemű növekedését keresleti oldalról az áruexport és a beruházások kedvező alakulása tette lehetővé. Az áruexport volumene az év első öt hónapjában 16%-kal, az I. félévi beruházás 14%-kal haladta meg a tavalyit.

A beruházások összetétele a gazdaság további fejlődése szempontjából változatlanul kedvező. Az export alakulásában maghatározó szerepet játszó feldolgozóipari fejlesztések az I. félévben 25%-kal, ezen belül a II. negyedévben 21%-kal emelkedtek. Továbbra is dinamikus növekedés tapasztalható a lakásépítést is magában foglaló ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások ágazatban.

A háztartások fogyasztása az idén jóval szerényebb ütemben emelkedett, mint a megelőző években. A háztartások 2002 I. félévében 8.3%-kal, 2003 I. félévében 7.1%-kal fogyasztottak többet, mint a megelőző év azonos időszakában. Az idén az I. negyedévben 3%-kal nőtt a fogyasztás. A II. negyedévben továbbra is viszonylag szerény, a GDP-nél alacsonyabb ütemben emelkedett a lakosság fogyasztása.

A GDP felhasználásának szerkezetében bekövetkező változások a gazdaság jövőbeni egyensúlyi fejlődésének megalapozását szolgálták.

A gazdasági konjunktúra erősödésében a termelés oldaláról az iparnak volt kitüntetett szerepe. Az ipari bruttó termelés az I. félévben 10.4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Tavaly mind az I., mind a II. negyedévben 4% körüli ütemben nőtt a termelés.

Az idei fejlődés kifejezetten és a félév folyamán végig exportorientált volt. Az ipari termékek kivitele 20%-kal haladta meg a tavaly I. félévit, miközben a belföldi értékesítés gyakorlatilag változatlan maradt.

A legnagyobb exportőr, a villamosgép- és műszergyártás külpiaci értékesítése az I. félévben 29%-kal, júniusban 34%-kal emelkedett. A járműgyártás hasonló tartalmú adata 16%, illetve 21% volt. Kiemelést érdemel a kohászati termékek exportjának dinamikus növekedése is.

Az ipari termelés az I. félévben Magyarország valamennyi régiójában emelkedett. A feldolgozóipari ágazatok teljes rendelésállománya 17%-kal nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt, az új (júniusban kötött) rendeléseké 10%-kal.

A májusban csatlakozó 10 ország közül továbbra is lendületesen fejlődött a cseh és a lengyel ipar (13-13%-os volt a növekedés a tavaly júniushoz képest). Ebben a körben Magyarország a mintegy 9%-os termelésnövekedéssel a középmezőnybe tartozik.

Az idén az I. félévben az építőipari teljesítmény az ágazat korábbi évekre jellemző 7-8%-os növekedési ütemét vette fel.
Az építőipari termelés építményfőcsoportok szerinti szerkezetében eltolódás következett be az egyéb építmények (műtárgyak) építése javára, ahol 15%-os volt az I. félévi növekedés, ugyanakkor az épületek építése csak 3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az építőipari vállalkozások új (júniusban kötött) szerződéseinek volumene kétszerese a tavaly ilyenkorinak, elsősorban a hónap folyamán aláírt autópálya-szerződéseknek köszönhetően. Az épületek építésére aláírt új szerződések is az eddiginél gyorsabb növekedést vetítenek előre.

Az első félévben 13,700 lakást vettek használatba, másfélszer többet, mint az előző év hasonló időszakában. A bővülés elsősorban a vállalkozói lakásépítés élénkülésének következménye.

Új lakások építésére 28 ezer engedélyt adtak ki, 6%-kal többet, mint tavaly az első félévben.

Mezőgazdaság: csökkenő értékesítés

Mezőgazdasági termékekből jóval (13%-kal) kevesebbet vásároltak fel az I. félévben, mint tavaly. A mezőgazdaság mindkét nagy területén a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is csökkent az értékesített termékek mennyisége.

Gabonafélékből a tavalyinak a felét sem érte el az I. félévben felvásárolt mennyiség, a múlt évi rossz termés áthúzódó hatásaként. A mezőgazdasági tevékenységek dinamikájának egyik sajátossága az, hogy egy-egy időszak értékesítésének változása gyakran nem esik egybe az adott periódus teljesítményének alakulásával. (Idén pl. a termelés természeti feltételei jóval kedvezőbbek voltak a múlt évieknél.)

Erős kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi forgalom az I. félévben a tavalyinál (8.4%) alacsonyabb ütemben, 7.2%-kal bővült. A forgalom az év folyamán viszonylag egyenletesen emelkedett, az I. negyedévi növekedés 6.2%-os, a II. negyedévi 8.2%-os volt.

A nem élelmiszer jellegű termékek kereskedelmén belül a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-eladás jóval az átlagot meghaladó ütemben emelkedett (az I. negyedévben 12%-kal, a II.-ban 17%-kal).

Emelkedő szállítási teljesítmény

Az idén, mind a nemzetközi, mind a belföldi áruszállítási teljesítmény emelkedett. Árutonna-kilométerben kifejezve a belföldi szállítási teljesítmény 5%-kal, a nemzetközi 18%-kal haladta meg a tavaly I. félévit.

Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 8%-kal csökkent, elsősorban a használt gépkocsik importjának visszaesése miatt.

A külgazdasági egyensúlyban bekövetkezett változások megítélését a II. negyedévben több tényező nehezítette. Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggésben a külkereskedelmi statisztika módszertana és a közlés rendje igazodott az Eurostat előírásaihoz.

A termékkivitel és -behozatal volumene az év első öt hónapjában azonos ütemű (16%-os) növekedést mutat. A külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege január-májusban valamivel nagyobb a múlt évinél, az előrehozott import nélkül azonban a tavalyi szintnek felel meg.

Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) az év első hét hónapjában 1072 milliárd forintot tett ki, a deficit a tavaly ilyenkorinak az 1.8-szerese. A hiány 80%-a (863 milliárd forint) a központi költségvetésben jelent meg. A hiány növekedésének üteme júliusban az előző két hónaphoz képest számottevően mérséklődött, így a héthavi hiány összege lényegében az előirányzat éves összegének felel meg. A központi költségvetés bevételei (folyó áron) 3.3%-kal, a kiadásai 17.4%-kal emelkedtek. Figyelmet érdemel a szakmai fejezeti kezelésű kiadások 36%-os növekedése. (Idetartoznak többek között az útfenntartási és -fejlesztési, a területfejlesztési, az energiagazdálkodási és a környezetvédelmi célprogramok.)

Az ipari és a mezőgazdasági termelői árak tavaly az első félévben alig változtak az egy évvel azelőttihez képest, idén határozott növekedés következett be. Az építőipari árak mindkét időszakban lényegében azonos ütemben emelkedtek.

A fogyasztói árak az első hét hónapban gyorsabban emelkedtek, mint a múlt év azonos időszakában. Összességében tehát - az építőipari árak kivételével - a rendelkezésre álló legfrissebb, az év elejétől halmozott adatok szerint idén mind a termelői-, mind a külkereskedelmi- és a fogyasztóiár-indexek magasabbak voltak a tavalyinál.

Ennek vannak általános és specifikus okai. Az általános okok közé tartozik a hazai és a nemzetközi gazdasági konjunktúra élénkülése, az államháztartás megnövekedett hiánya, az, hogy a forint a tavalyi felértékelődéssel szemben idén leértékelődött a forgalom szempontjából meghatározó valutákkal szemben. Specifikus oknak tekinthető a tavalyi aszály, melynek hatására a növénytermesztési és kertészeti termékek árai idén az első félévben számottevően nőttek a tavalyihoz képest. Ez a takarmányárakon keresztül fokozatosan begyűrűzött az élő állatok és állati termékek áraiba, és júliusra az élelmiszerek fogyasztói áraiba is, amelyek ebben a hónapban a fogyasztói árak átlagos emelkedésénél jobban növekedtek. Ugyancsak specifikus és egyszeri oknak tekinthető az, hogy az Európai Unióba való belépésünk és az adók harmonizálása kapcsán egyes adókulcsokat az év elején felemeltek.

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2004. május-júliusban a foglalkoztatottak száma 3 millió 894 ezer, a munkanélkülieké 244 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 5.7%-ról 5.9%-ra emelkedett. A foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek számának, valamint a munkanélküliségi rátának a változása az előző év azonos időszakához képest a mintavételi hibahatáron belül maradt.

A versenyszférában a keresetnövekedés nagyobb mértékű volt, mint a költségvetés intézményeiben. A 2004. január-júniusi időszakban a nettó keresetek 7.4%-kal, a fogyasztói árak 7.1%-kal emelkedtek, a reálkereset összességében 0.3%-kal nőtt.