Az elmúlt időszakban egyre több helyen olvashattunk a világgazdaság élénküléséről szóló örvendező elemzéseket, prognózisokat, ugyanakkor a növekedés kiegyensúlyozatlanságára már annál kevesebben hívták fel a figyelmet. Igen jelentős GDP növekedés szemtanúi lehettünk az USA-ban, Kínában, Japánban, Európa továbbra is inkább stagnál, de a ciklikus korrekció jelei itt is mutatkoznak. Igen nehéz kérdés, hogy az egyes gazdaságok konjunktúraciklusai miképpen kapcsolódnak egymáshoz, melyek azok a piacok, melyek valódi stimuláló hatást képesek kifejteni a többiekre. Stephen Roach, a Morgan Stanley vezető közgazdásza szerint a globális növekedést alapvetően két tényező determinálja: a keresleti oldalról az amerikai fogyasztók viselkedése, míg a kínálat felől a kínai gazdaság növekedése. A többi gazdasági régió lehet, hogy bizonyos autonomitást képes felmutatni, ugyanakkor alaptendenciáiban nem képes ezektől elszakadni. Emiatt - a kiegyensúlyozatlanság jelenléte - beszélhetünk alapvetően növekedési kockázatokról a világgazdaságban.
Az a keretrendszer amiben a globális folyamatok értelmezésekor gondolkozhatunk mindenképpen egy USA központú világkép. Ez az a gazdaság, ahol az egész világgazdaságon végiggyűrűző folyamatok jellemzően megindulnak. Ezért is bír olyan fontossággal, hogy az USA növekedése milyen mértékű, illetve milyen szerkezet mellett következik be. A mostani felívelés mögötti egyik legfontosabb tényező továbbra is az erős lakossági fogyasztás. Ez azonban inkább a háztartások eszközeinek felértékelődéséhez kapcsolódik, kevésbé meghatározó a jövedelmek növekedése (a fogyasztás emellett természetesen a munkaerőpiaci helyzetre igen érzékeny). Az egész növekedés szempontjából az eszközoldal jelentőségének növekedése mellet döntő fontosságú marad, hogy a munkaerőpiacon milyen folyamatok zajlanak.
Amit most megfigyelhetünk, az egy olyan helyzet, amikor a gazdasági növekedés során a foglalkoztatottság bővülése a várttól, az ilyenkor "szokásos"-tól (konjunktúraciklus felívelő szakasza) lényegesen elmarad. A Morgan Stanley számításai szerint a foglalkoztatottságnak kb. 8 millió fővel kellene magasabbnak lennie a jelenlegi helyzetnél, ha a múltbeli minták érvényesülnének. Emellett a bérnövekedés üteme is lényegesen alacsonyabbnak tűnik, mint amire egy ilyen dinamikus bővülés esetén számítani lehetne. Az elmúlt hónapokban a bérnövekedés 3.5% körül alakult, az infláció 3.1%-nál áll. Reálbérnövekedés tehát alig van. Ha a bérek növekedésének és a foglalkoztatottság bővülésének a korábbi mintáktól való elmaradását együttesen vizsgáljuk, kb. 263 mrd USD az a keresletkiesés, mely az említett tényezőkhöz köthető. A fogyasztásnövekedés és a bizalom forrása szorosan kötődik az eszközpiacok felértékelődéséhez (részvény, ingatlan), az olcsó hitelekhez, a kormányzat adócsökkentési lépéseihez. Az említett tényezők azonban csak időszakosaknak tekinthetők, az eszközpiaci ártrend megfordulhat, az expanzív monetáris és költségvetési politika idővel (feltehetően a választások után) restriktívebbé válhat.
A munkaerőpiaci tendenciák értelmezéséhez kicsit a határokon túl kell tekinteni. Az informatika fejlődősével a földrajzi határok egyre inkább eltűnnek. A vállalatok fő költségtételét jelentő bérek csökkentése a piacon maradásnak, a profitabilitás növekedésének legfőbb eleme. Emiatt egyre több cég telepíti az olcsó ázsiai régióba egyes telephelyeit, szolgáltató részlegét. A kibocsátáshoz kapcsolódó munkaerő bővülés tehát nem az USA-ban, hanem a Távol-Keleten következik be, ahonnan az elkészült termékek mint import kerülnek vissza. Ezt a folyamatot nevezik globális munkaerő arbitrázsnak a pénzügyi piacokról átvett fogalom alapján.
Amint a bevezetőben említettük a Kínai gazdaság elsősorban a kibocsátási oldalról meghatározó tényezője a világgazdasági növekedésnek. A GDP bővülése közel 10%-os, ugyanakkor a részben mesterségesen élénkített növekedés az elmúlt időszakban némi mérséklődést mutat. A korábban még 50%-kal növekvő beruházások növekedési üteme 20% alá mérséklődött, számos projekt befejezését szándékosan késleltetik. Az alulértékelt jüan a rendkívül alacsony kamatszinttel erőteljes ösztönzést jelent a beruházások növelésére, emiatt számos területen épülnek ki fölös kapacitások. Állami részről is történnek már lépések ezeknek a feleslegeknek a korlátozására.
A kínai gazdaság lassulásával feltehetően az egész ázsiai régió növekedése lassulhat. Bár sokan állítják, hogy a japán GDP meglódulása egyfajta autonóm folyamat eredménye, ennek igazságtartalma erősen vitatható. A Morgan Stanley elemzőjének véleménye szerint a japán növekedés kb. 40-50%-a vezethető vissza Kínára. A kínai lassulással párhuzamosan a legutóbbi japán ipari termelési adatok is a korábbiaknál és a vártnál gyengébbek lettek, a készletek értékesítéshez mért aránya emelkedett. Az utóbbi arány emelkedése arra utal, hogy a kibocsátásban további korrekciók várhatók.
Látható tehát, hogy a legfontosabb keresleti tényező illetve a kínálati oldal növekedésének egyik meghatározójaként számon tartott Kína esetében is számos kérdőjel mutatkozik. Kína esetében jó esély van egy "puha landolás"-ra, emellett az USA-ban a költségvetési és monetáris stimuláció kifulladásával a kereslet növekedési dinamikája az eszközbuborékok megszűnésével érezhetően mérséklődhet. Ezek a tényezők az egész világgazdaság növekedési ütemét csökkenthetik, tehát lényeges növekedési kockázatot jelent a növekedés ezen fajta kiegyensúlyozatlansága.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.