Az EU csatlakozás, illetve az ezzel kapcsolatos konvergencia kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon hogyan befolyásolja az egy főre eső GDP alakulását az integráció, milyenek hazánk kilátásai ezen a téren. Ezt a kérdéskört kívánjuk körbejárni alábbi írásunkban a korábban csatlakozó országok példája alapján.
Igen érdekes képet mutat a vásárlóerő paritáson számolt relatív egy főre jutó GDP alakulása azon 4 ország esetében, melyeknek a fejlettségi szintje a csatlakozáskor jelentősebben alulmúlta az EU (illetve akkor még Európai Közösségek) átlagát, s melyek nagyságrendileg hasonló szinten álltak a belépéskor, mint jelenleg Magyarország. Ezek az országok a következők: Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország.
Az alábbi grafikonon az ír, a spanyol, a portugál és a görög egy főre jutó GDP alakulása látható az EU átlagnak a százalékában. A függőleges vonalakkal szemléltettük az egyes országok EU csatlakozásának az időpontját (1973, 1981, illetve 1986).
Látható, hogy nem evidens az egy főre eső GDP konvergenciája az EU átlagához a belépést közvetlenül követő években. Ezt mutatja mind az ír, mind pedig a görög példa, s szembeötlő, hogy Görögországban ez az arány jelentősen visszaesett a csatlakozást követően. Maga a csatlakozás tehát nem feltétlenül gyorsítja meg a felzárkózási folyamatot.
Görögországban a visszaesés legfőbb oka a makrogazdasági problémáknak volt betudható: kedvezőtlen fiskális, és hitelét vesztett monetáris politika, a külföldi beruházások relatíve alacsony szintje.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.