Az EU csatlakozás, illetve az ezzel kapcsolatos konvergencia kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon hogyan befolyásolja az egy főre eső GDP alakulását az integráció, milyenek hazánk kilátásai ezen a téren. Ezt a kérdéskört kívánjuk körbejárni alábbi írásunkban a korábban csatlakozó országok példája alapján.
Igen érdekes képet mutat a vásárlóerő paritáson számolt relatív egy főre jutó GDP alakulása azon 4 ország esetében, melyeknek a fejlettségi szintje a csatlakozáskor jelentősebben alulmúlta az EU (illetve akkor még Európai Közösségek) átlagát, s melyek nagyságrendileg hasonló szinten álltak a belépéskor, mint jelenleg Magyarország. Ezek az országok a következők: Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország.
Az alábbi grafikonon az ír, a spanyol, a portugál és a görög egy főre jutó GDP alakulása látható az EU átlagnak a százalékában. A függőleges vonalakkal szemléltettük az egyes országok EU csatlakozásának az időpontját (1973, 1981, illetve 1986).
Látható, hogy nem evidens az egy főre eső GDP konvergenciája az EU átlagához a belépést közvetlenül követő években. Ezt mutatja mind az ír, mind pedig a görög példa, s szembeötlő, hogy Görögországban ez az arány jelentősen visszaesett a csatlakozást követően. Maga a csatlakozás tehát nem feltétlenül gyorsítja meg a felzárkózási folyamatot.

Görögországban a visszaesés legfőbb oka a makrogazdasági problémáknak volt betudható: kedvezőtlen fiskális, és hitelét vesztett monetáris politika, a külföldi beruházások relatíve alacsony szintje.
-
Merre tartanak a hazai megtakarítások 2025-ben?
Mit gondolsz, mi ma a legjövedelemezőbb befektetési forma? Töltsd ki a kérdőívünket - csak 3 perc!
-
Megérkeztek a SPAR ünnepi kedvezményei – indul a Kuponkánaán! (x)
Indítsd el a karácsonyi készülődést szuperkedvezményekkel! A SPAR és INTERSPAR áruházakban újra indul a Kuponkánaán akció, amelynek keretében 45 exkluzív kedvezménykupon vár rád.
-
Nő az aggodalom a nyugdíjak körül, munkáltatóként most érdemes lépni: segít az OTP Nyugdíjpénztár! (x)
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint látványosan nőtt azok aránya Magyarországon, akik tartanak attól, hogy nyugdíjas éveikben nem lesz elegendő megtakarításuk vagy jövedelmük a megszokott életminőség fenntartásához: a nyugdíjjal kapcsolatos félelmek aránya 22-ről 27 százalékra emelkedett.








