Javul a gazdaságpolitika megítélése a piacon, a bizalmi válság egyre inkább elmúlóban van - nyilatkozta a Világgazdaságnak Járai Zsigmond jegybankelnök. Járai úgy véli, a tavalyi magas államháztartási hiány után a piacon túlságosan pesszimista hangulat alakult ki. A kamatcsökkentéseket illetőn - mértéküket tekintve - voltak viták, a jegybank végül az óvatosság mellet döntött. A kommunikációból a piaci elemzők többsége hiányolta a forintárfolyamra történő utalást, ugyanakkor a jegybank szándékosan nem kíván explicit árfolyamjelzést adni. Járai nem gondolja már, hogy érdemes lenne korán belépni az ERM II rendszerbe.
Az MNB elnöke elmondta, hogy a jegybanki kamatcsökkentést több tényező együttes hatása segítette elő. A piacon a tavalyi költségvetési folyamatokkal kapcsolatosan túlzottan pesszimista vélemény alakult ki, ami a tőke- és pénzpiacon is erőteljesen érezhető volt. Ez a hatás gyengülőben van, mely teret engedett a kamatcsökkentésnek. Az árfolyam erősödése szintén kiemelhető, de nem ez volt az egyetlen tényező, mely a döntést indokolta.
Egyelőre különösebb érdeklődés a rövid papírok iránt mutatkozik, mely a spekulatív tőke nagyobb arányára utal. Járai szerint emellett sem kell majd hirtelen tőkekivonástól, válsághelyzettől tartani egy későbbi időpontban, inkább abban reménykedhetünk, hogy a vételek a hosszabb futamidőknél is erőteljesebben érezhetőek lesznek.
A jegybankelnök úgy véli, hogy a sávszélesítés helyett a tapasztalatok függvényében talán célszerűbb lett volna a szabad lebegtetés mellet dönteni 2001-ben. Ezzel számos spekulációs támadás nem következett volna be. Az akkori megfontolások mögött az ERM II csatlakozás közelisége volt az egyik döntő érv. A jegybank a hátralevő időben már nem nagyon szándékozik az árfolyamrendszeren módosítani.
Korábban a jegybank az inflációs célok teljesülése érdekében explicit árfolyamsávokat is megnevezett, ami hibának bizonyult. Járai szerint erről a gyakorlatról korábban le kellett volna már mondani. A mostani közleményekből az árfolyamra történő utalás szinte teljes mértékben hiányzik. Az elnök nem gondolja, hogy a mostani helyzetben újabb támadás fenyegetné a sáv erős szélét. Az inflációs célok eléréséhez nem kell a mostaninál erősebb árfolyam.
A Pénzügyminisztériummal való kapcsolatot Járai jónak nevezte. A változás nem a személycserének köszönhető, inkább a költségvetési politika terén bekövetkezett váltásnak (elmozdulás az szigorítás felé).
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Járai elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány nem jelöl ki céldátumot az euró bevezetésére, ugyanis az eddigi gyakorlat során is megfigyelhető volt, hogy a gazdaságpolitika nem az időpontokhoz igazodott, hanem az időpontot igazította az aktuális gazdaságpolitikához . Az elnök szerint a 2008-a bevezetés reálgazdasági költségei igen magasak lennének, ezért ennek az időpontnak nincs realitása . A távolabbi euró bevezetés miatt az ERM II-be történő belépést sem kell siettetni.








