Múlt és jövő: tanulságok az EU-hoz csatlakozó közép-európai országok számára Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország kapcsán

Pénzcentrum

2004. március 31. 15:10

Az Economist Corporate Network tanulmánya szerint azonnali fellendülést nem, azonban a következő tíz év során 5-10 százalék közti többletnövekedés várható.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az EU kibővítéséig már csak néhány hét van hátra, de még mindig nehéz felmérni a várható hatását a gazdasági növekedésre és a vállalati szféra eredményeire. Az Economist Corporate Network az Ernst & Young és az Oracle támogatásával egy tanulmánysorozatot indított útjára, amelynek a most bemutatott első tagja a bővítés gazdasági hatásaira összpontosít. A jelentés viszonyítási alapot szeretne kínálni a vállalatoknak Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország példája és tapasztalatai alapján. A kutatás megvizsgálja azokat a fontos kérdéseket, amelyeket a vállalatok a bővítés korábbi köreinek tanulságairól most feltesznek, és rámutatunk azokra a párhuzamokra, ahol indokolt az összehasonlítás, illetve az olyan eltérő körülményekre, amelyek adott esetben értelmetlenné tesznek bármilyen összevetést.

Hogyan követhetik az új közép-európai tagállamok az ír példát, amikor 2004 májusában csatlakoznak az EU-hoz? És hogyan kerülhetik el Görögország sorsát, amelynek a jelentés szerint sikerült annyira rosszul élnie a csatlakozás kínálta lehetőségekkel, hogy gazdasági teljesítményének a közelmúltban tapasztalt javulása ellenére az ország relatív gazdasági ereje még mindig kisebb, mint 1981-ben volt?

Három világos tanulság biztosan levonható:

1. Az EU-tagság segíthet a felzárkózásban, de a siker legfontosabb feltétele a szigorú gazdaságpolitika és a munkaerő javuló termelékenysége.

2. Lehet, hogy sok időt kell várni, amíg beérnek a csatlakozás gyümölcsei: Írország most ugyan sikeres, de húsz évbe telt, amíg az első komolyabb előnyök jelentkeztek. Egészen addig a kormányok azoknak az alapoknak a megvetésével foglalkoztak, amelyek a kiugrást lehetővé tették: rugalmas oktatási rendszer, társadalmi konszenzus, üzletbarát környezet és javuló infrastruktúra.

3. Az, hogy mikor következik be az ugrásszerű növekedés, nagyrészt külső tényezőkön múlik: az olyan gazdasági integrációs kezdeményezéseken, mint az egységes piac és a monetáris unió; a nemzetközi gazdaság helyzeten; valamint a vállalati beruházási stratégiák alakulásán.

A kutatás további főbb következtetései a következők:
Az EU-csatlakozás Közép-Európában nem fog azonnali fellendülést eredményezni úgy, mint Spanyolország és Portugália esetében történt, azonban a következő tíz év során, ahogy az új tagországok egyre inkább integrálódnak az egységes európai piacba, 5-10 százalék közti többletnövekedés várható.

Közép-Európa néhány tekintetben követheti az ír modellt egy olyan hosszabb távú felzárkózási stratégiával, amelynek alapja a külföldi beruházók vonzása és megtartása. Azonban Írország példája azt mutatja, hogy az igazi felzárkózás és konvergencia a több évtizeden át tartó, folyamatos és következetesen erőteljes növekedés eredménye, nem egy néhány évig tartó fellendülésé.

Közép- és Kelet-Európa nem fogja Görögország példáját követni , mert a térség országai már most sokkal jobban integrálódtak az európai gazdaságba. A görög példa azonban jól mutatja, mennyire fontos a makroökonómiai stabilitás ahhoz, hogy az uniós tagság valóban növekedést hozzon.

Az EU-alapok hosszú távon eredményesen szolgálják az üzleti környezet és az életszínvonal javítását. A vállalatok többsége számára azonban a következő néhány év távlatában nem jelentenek komoly kézzel fogható hasznot, és csak az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó ágazatokban - mint az informatika, az építőipar és a környezetvédelmi technológiák - kínálkoznak majd azonnali lehetőségek a vállalatok számára tevékenységük és piaci részesedésük bővítésére az EU-finanszírozás bevonásával.

Az uniós csatlakozás a következő tíz év során a kereskedelmi forgalom jelentős bővülését eredményezi majd a vámhatárok eltörlésének, az egységes piaci szabályozásnak és az alacsonyabb külső vámoknak köszönhetően. A legfontosabb közvetlen hatások a más közép- és kelet-európai tagországokkal , valamint az Oroszországgal folytatott kereskedelemben lesznek tapasztalhatók, de a következő tíz évben a kereskedelem Európa-szerte hozzáigazodik majd az egységes Európa új realitásához.

A csatlakozás után nem nő meg ugrásszerűen a közvetlen külföldi beruházások (FDI) szintje , de a privatizáció lezárultával és a felvásárlási és fúziós tevékenységek fokozódásával megváltozik jellegük. A beáramló tőke egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket célozza majd, és lassan a tőkekivitel szintje is felnő az FDI-hez .

A vállalatok többsége számára a bővítés nem fogja ugrásszerűen megnövelni az értékesítési volument. Egyes vállalkozások számára előnyös lesz az EU-alapok hozzáférhetősége és a külföldi beruházók folyamatos érdeklődése. Azonban a fogyasztói cikkeket gyártó cégek és a gyógyszeripar számára inkább az árak csökkentésére irányuló fokozódó nyomás lesz jellemző, így az eladások értékét tekintve stagnálásra lehet számítani. A fogyasztók elkölthető jövedelme hosszú távon nőni fog, de nem olyan gyorsan, mint a GDP.

A bérköltségek továbbra is gyorsabb ütemben nőnek majd, mint Spanyolországban és Portugáliában, de az átlagbérek minimum 15 év távlatában alacsonyabbak maradnak Spanyolországhoz képest (és valószínűleg Portugáliához viszonyítva is).

Közép- és Kelet-Európában a csatlakozás és az euró bevezetésére irányuló erőfeszítések hatására növekvő árak gyorsabban közelítik majd a többi ország árszínvonalát . A belföldi szolgáltatások és élelmiszerek ára nőni fog, de a márkás nemzetközi termékek többsége olcsóbb lesz.

Más országokhoz, például Spanyolországhoz, Portugáliához és Görögországhoz képest Közép-Európa számára sokkal kiélezettebb lesz a döntés a felzárkózást szolgáló növekedés és a nemzeti valutának a monetáris unióhoz szükséges stabilitása között. Mivel az euró korai bevezetése kevesebb előnnyel és több nehézséggel járna, a közép- és kelet-európai országok valószínűleg csak 2009-2010 körül térnek majd át az euróra .

A csatlakozás után az unió többi országát nem fogják elárasztani a közép- és kelet-európai munkavállalók . Egy rugalmas átmeneti időszak keretében a munkaerőpiacot hét éven át korlátozzák. Spanyolországhoz és Portugáliához hasonlóan az EU-tagság ténye már önmagában is csökkenti a migrációs nyomást, hiszen megnő a bizalom az ország jövője iránt. Emellett jellemzően még az egyes országokon belül is igen alacsony a belföldi munkaerővándorlás a kedvező gazdasági helyzetű térségekbe azokból a térségekből, ahol rosszak a bérek és magas a munkanélküliség.

#tőkekivitel

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

Óriási fenyegetést jelent a dolgozókra az AI: van már rá törvény, de vajon elég lesz?

A mesterséges intelligencia használata mára a legtöbb területen már fellelhető valamilyen formában, így a HR-szektorban is egyre nagyobb jelentőséget kap.

Brutál jó keresetkiegészítés idén télre: rugalmas fusimeló, 3300-as órabér, tapasztalat sem kell

A karácsonyi időszakban jelentősen megnövekszik a diákmunkák iránti kereslet, különösen az áruházi kisegítői és vásári eladói pozíciókban.

Itt a törvénymódosítás: új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon?

Ismét mozgalmas hét áll mögöttünk: alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük a 46. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeit.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír