Háttér a fizetési mérleg statisztika változásához: mitől "nőtt" a hiány?

2003-tól az MNB a fizetési mérlegben a külkereskedelmi áruforgalom elszámolásánál a hitelintézeti és vállalati jelentések pénzforgalmi szemléletet tükröző adatairól áttért a tényleges árumozgásokat tükröző vámstatisztika adatain alapuló elszámolásra. A vámstatisztikában a határon való átlépéskor regisztrálják a tranzakciót, ez az eredményszemléletet jobban megközelítő és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott elszámolás.

2004-től a pénzügyi eszközökön keletkező kamat típusú jövedelmek a tényleges fizetések kimutatása helyett az eredményszemléletnek megfelelően, folyamatosan kerülnek elszámolásra a - negyedéves - folyó fizetési mérlegben.

Ugyancsak 2004-től - a 2003-as éves adatok március végi publikációjához igazodva - a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó újrabefektetett jövedelmek is bekerülnek a fizetési mérleg statisztikába. Ezzel megszűnik az újrabefektetett jövedelmek el nem számolásából eredő eltérés a nemzeti számlák jövedelem és pénzügyi számlái és a fizetési mérleg statisztika között.

Az újrabefektetett jövedelmek fizetési mérlegben való kimutatása a nemzetközi statisztikai módszertan által előírt standard követelmény. A hazai fizetési mérleg statisztikában 2004 előtt a közvetlen tőkebefektetések jövedelmei között az újrabefektetett jövedelem nem került elszámolásra. A folyó fizetési mérlegben csak a fizetett osztalék jelent meg tulajdonosi részesedéshez kapcsolódó jövedelemként. A közvetlen tőkebefektetések állományi adatai pedig a forgalmi adatok kumulálásával álltak elő.

Az MNB a KSH-val egyeztetve 1999-ben vezette be a vállalati közvetlen tőkebefektetések (működőtőke) megfigyelésére szolgáló negyedéves és éves kérdőíveit. Az új módszertan szerinti elszámolás 1995-ig kerül visszavezetésre az idősorokon.

Az új elszámolás következtében a folyó fizetési mérleg kimutatott hiánya az időszak egészében nagyobb , mivel egyrészt a tulajdonosoknak járó nettó jövedelem (adózott eredmény) - ami az újrabefektetett jövedelem elszámolásával megjelenik a tőkerészesedéshez kapcsolódó jövedelemként - meghaladja a korábbiakban a folyó fizetési mérlegben jövedelemként kimutatott, ténylegesen kifizetett osztalékot, másrészt pedig a magyarországi befektetések mértéke sokszorosan meghaladja a külföldre irányuló befektetésekét.