Draskovics: hosszú távon hatósági ár a gyógyszereken (törvényjavaslat) - nem lesz elég a 15% árcsökkentés!!!

Pénzcentrum

2004. március 24. 07:31

Néhány nappal ezelőtt még nyitott kérdés volt, hogy mi következhet a 180 napos hatósági árbefagyasztást követően a gyógyszerpiacon. A jelenlegi szabályozási környezetben is többen a jogszerűség határait súrolónak tartják az árak befagyasztását, azonban azzal közel minden szakértő egyetértett, hogy a 180 nap letelte után az árbefagyasztás nem tartható fent. És most jön a meglepetés: Draskovics Tibor pénzügyminiszter törvényjavaslata szerint az ártörvény oly módon változna meg, hogy a költségvetés által támogatott gyógyszerek hatósági áras termékekké válnának kiskereskedelmi szinten. Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi árrés már most is egy szabályozott tényező (12-13%), s a nagykereskedelmi árrés piaci verseny alapján már nem csökkenthető tovább a jelenlegi 5-6%-os szintről, a hatósági kiskereskedelmi árrögzítés gyakorlatilag egyet fog jelenteni a termelői árak rögzítésével is. A törvénymódosítási javaslat elfogadása esetén a gyógyszerkassza finanszírozása megoldódott, vagy csak megoldottnak látszik??? Számításaink szerint minimum 18 mrd Ft-os "lyuk" marad a gyógyszerkasszában az áprilisi csökkentés után is... és közeledünk a 2004 előtti gázár megállapítás problémáihoz.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Pénzügyminiszteri javaslat az Ártörvény módosításához - szó szerinti idézet:

"24 § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalomban felszámítható legmagasabb ára megállapításának részletes szabályait, az eljáró hatóságot és az ár közzétételének módját rendeletben állapítsa meg."
Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi árrés már most is egy szabályozott tényező (12-13%), s a nagykereskedelmi árrés piaci verseny alapján már nem csökkenthető tovább a jelenlegi 5-6%-os szintről, a hatósági kiskereskedelmi árrögzítés gyakorlatilag egyet fog jelenteni a termelői árak rögzítésével is.

Felmerülő problémák a hatósági ár hosszú távú bevezetése kapcsán:

1., Az ármegállapítás módját a törvénymódosítás elfogadása után rendeleti úton határozhatja meg a kijelölt állami szerv. Szinte kizártnak tartjuk, hogy az ármegállapítás transzparens módon történhessen meg több ezer gyógyszer esetében.

2., Erősen kérdéses, hogy a jelenlegi törvényjavaslat teljes koalíciós támogatást kap.

3., Az árbefagyasztás hosszú távú törvényi feltételeinek biztosítására való törekvés mindazonáltal nem kedvező előjel a gyártókkal közeljövőben megkezdendő tárgyalások előtt, mely elvileg kiszámítható gazdálkodási környezetet szolgáló ár- és támogatási rendszer alapjait fektetné le.

4., Talán még többen emlékeznek, hogy az Orbán-kormány sikertelenül próbálta meg "a lakosság terheinek csökkentésére" és az "infláció leszorítására" való hivatkozással összezsugorítani az áramszolgáltató cégek árrését. Miért? A multinacionális cégek tulajdonában álló hazai áramszolgáltatók a MOL-nál jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek. A hazai gyógyszerforgalom több mint 80%-át olyan vállalatok adják, melyeket külföldi gyógyszergyárak kontrollálnak tulajdonosi szinten. Az áramszolgáltatók esetében fél évre sikerült az árrések lefaragása. A fél év most kísértetiesen visszatér.

5., Ha nem kerül drasztikus átalakításra a támogatási rendszer (erről a nyilvános vitában egy szó sem esik sem kormányzati, sem ellenzéki részről), akkor a 15%-os árcsökkentés csak borogatás az intenzív osztályon...

6., Számításaink szerint a 15%-os árcsökkentés önmagában nem lenne elegendő a gyógyszerkassza kiadásának tervezett szinten tartásához. Különösen igaz ez akkor, ha - egyelőre nem ismert mértékben - az árcsökkentés egy részét a fogyasztóknak átadja az állam.

Meglehetősen barátságtalan légkörben kezdődhet meg a tárgyalás az ár- és támogatási rendszer hosszú távon kiszámítható környezetet jelentő átalakításáról. A pénzügyminiszter törvényjavaslatából ugyanis az olvasható ki, hogy az állam fent kívánja tartani magának a jogot a hosszú távú ármeghatározásra, azaz a 180 napos átmeneti állapot után is az Egészségügyi Minisztériumban folyna az árkalkuláció.

Kimondta Orbán Viktor: Ha úgy dolgozunk, mint eddig, nem tartható a béremelés

Aláírták a következő hároméves bérmegállapodást a kormány, valamint a munkaadók és munkavállalók képviselői.

Szinte biztos: rövidebb munkahetet vezethetnek be, rengeteg dolgozó fog jól járni a jövőben

A technológia fejlődésével az emberiségnek is jobb dolga lesz - erről beszélt egy nagy bank vezetője.

Most akkor tényleg nincs elég rendőr Magyarországon? Kifakadt egy kopó, nagy a baj

A szakszervezetek szerint a hivatalos adatok sem tükrözik, valójában milyen sok a betöltetlen állás a rendőrségnél.

Béremelés 2025: ennyivel emelkedhet a fizetése annak, aki többet keres, mint a minimálbér

Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bemondta: dinamikus lesz a bérnövekedés. Jól jegyezd meg: D.I.N.A.M.I.K.U.S!

Azért ez nem semmi! Ilyen fizetéssel keres most dolgozókat a magyar Coca-Cola: sok a nyitott pozíció

A Coca-Cola HBC Magyarország gyakornoki lehetőségeket kínál egyetemi, főiskolai hallgatók számára, akik szeretnének tapasztalatot szerezni egy nemzetközi vállalatnál.

Munkaszüneti napok 2025: íme, a 2025-ös munkaszüneti napok, szombati munkanapok listája

2025 munkaszüneti napok naptár: mikor lesznek a 2025 munkaszüneti napok, mit kell tudni a 2025-ös munkaszüneti napok kapcsán? Mikor lesznek munkaszüneti napok 2025 évében?

Garantált bérminimum 2025: mennyi a garantált bérminimum nettó és bruttó összege 2025 évében?

Kinek jár a garantált bérminimum 2025 évében, mennyi a garantált bérminimum 2025 nettó és bruttó összege, mennyi lesz a garantált bérminimum összege 2025 januárjától?

Hiába nő 9%-kal a minimálbér: ezek a dolgozók mindössze 3-8%-ban reménykedhetnek jövőre

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal 2025-ben.

Egyre nagyobb bajban a Volkswagen: jöhet a gigasztrájk, asztalra csapnak a dolgozók

December elejétől korlátozott sztrájkok kezdődhetnek a németországi Volkswagennél, miután a munkavállalói képviselők hivatalosan megszavazták a munkaügyi akciót.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír