Jaksity és Korányi a BÉT jövőjéről, ki veszi meg az MNB Keler részesedését?

Pénzcentrum

2004. február 26. 10:27

Jaksity Györggyel, a Budapesti Értéktőzsde elnökével és Korányi G. Tamással, a BÉT és a BÁT egyik meghatározó, s egyben legaktívabb tulajdonosával közölt interjút mai számában a Figyelő. A téma természetesen a BÉT múlt heti közgyűlésén hozott döntések, a tőzsde jövője s az MNB Keler részesedésének sorsa volt.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Jaksity György a közte és a BÉT részvényesi körében többségben lévő pénzügyi tulajdonosok (Leisztinger Tamás - Arago, Korányi G. Tamás - Baál, Albrecht Ottó - Cashline) közötti közös pontként a hasonló célokat (BÉT-BÁT-Keler integráció) emelte ki. Jaksity azonban nem ért egyet pl. azzal a közgyűlési döntéssel, ami felszabadította a 10%-os tulajdonosi korlátot, mert szakmai, üzleti és a piaci közösség érdekeit figyelembe véve sem tartja ezt helyesnek. Egy tőzsde tulajdonosának lenni ugyanis szerinte óriási felelősséggel jár, s az ellenséges felvásárlás lehetőségét szabályokkal és fékekkel korlátozni kellene.

Arra a kérdésre, hogy az általa vezetett Concorde Értékpapír miért tartózkodott a BÁT-tal való integrációról történő szavazásnál Jaksity azt mondta, hogy a folyamatban és a döntéshozatalban több olyan mozzanat volt, amelyek nem feleltek meg az ízlésviláguknak, az elfogadott paraméterek egy része szerinte a BÉT számára üzletileg előnytelen (a közgyűlés nem biztosított alku lehetőséget a BÉT igazgatóságnak a BÁT-tal való tárgyalásra a Keler üzletrész megvásárlása során: mind az árfolyam - 2.887 mrd Ft, mind a szerződés megkötésének határideje - márc. 15. meg lett határozva, Jaksity ezzel gyakorlatilag végrehajtói szerepre lett korlátozva e fontos kérdésben).
Hozzátette ugyanakkor, hogy bár ha rajtuk múlik, a javaslat nem így megy át a közgyűlésen, de ha csupán rajtuk múlt volna a kérdés, akkor igennel szavaztak volna.

A BÉT igazgatósága javadalmazásának megszűnését Jaksity úgy kommentálta, hogy javadalmazás nélkül is ugyanolyan lelkesedéssel és professzionalizmussal fognak dolgozni, mint előtte.

Korányi G. Tamás - aki éles szemmel még évekkel ezelőtt kezdte aukciókon gyűjtögetni a csődbe ment brókercégek tőzsdei vagyonhányadát, s mára a BÉT egyik legnagyobb tulajdonosává vált - a Figyelőnek elmondta, hogy három lehetőség van az MNB Keler részesedésének további sorsára vonatkozóan.

1. A BÉT megvehetné az MNB tulajdonrészét, erre azonban nincs pénze (a BÉT részesedés megvásárlásával a BÉT-en gyakorlatilag "a padlás is tisztára lett söpörve", több pénze az értéktőzsdének nincs).
2. Integrálódik a BÁÉT (az egységes tőzsde) és a Keler, ebbe beapportálja az MNB az 50%-os Keler tulajdonrészét, s az egységes társaságban lévő tulajdonrészétől egy tőzsdei nyilvános kibocsátás során válik meg az MNB. Korányi ezt a verziót támogatná, hiszen szerinte egy egységes tőzsde és elszámolóház lévén lehetne a társaságokban lévő értéket maximalizálni (ezzel korábbi nyilatkozatai alapján Jaksity György is egyetért).
3. Az MNB másnak adja el a Keler részesedését.
Ez az interjúban nem cizellált verzió információink szerint egyáltalán nem áll távol az MNB vezetésétől, ők ugyanis a tőzsdéket jelenleg domináló pénzügyi befektetőknek nem szívesen adnák el a Keler részesedésüket. A HVG mai száma szerint egy HVB-MKB-OTP konzorcium szívesen megvenné az MNB Keler részesedését, más megbízhatónak számító forrásaink szerint azonban ezen verzió kivitelezhetőségének szintén csekély a valószínűsége, ezzel ugyanis az OTP és az MKB tenne alapvetően szívességet a letétkezelési piacon erős HVB-nek anélkül, hogy ez a két nagybanknak a befektetés esetleges pénzügyi megtérülésén túl konkrét előnyt jelentene.

#leisztinger tamás

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

Óriási fenyegetést jelent a dolgozókra az AI: van már rá törvény, de vajon elég lesz?

A mesterséges intelligencia használata mára a legtöbb területen már fellelhető valamilyen formában, így a HR-szektorban is egyre nagyobb jelentőséget kap.

Brutál jó keresetkiegészítés idén télre: rugalmas fusimeló, 3300-as órabér, tapasztalat sem kell

A karácsonyi időszakban jelentősen megnövekszik a diákmunkák iránti kereslet, különösen az áruházi kisegítői és vásári eladói pozíciókban.

Itt a törvénymódosítás: új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon?

Ismét mozgalmas hét áll mögöttünk: alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük a 46. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeit.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír