Az IMF óv a korai kamatcsökkentéstől, nem tartható a 4.6%-os deficit

Pénzcentrum

2004. február 3. 13:00

Az államháztartási hiány csökkentésének szükségessége az IMF magyar országértékelésének egyik legfontosabb üzenete. Az IMF szerint a deficit a pénzügyminisztériumi 4.6%-os becsléssel szemben 5.3% lehet további intézkedések nélkül (az IMF már számol a 120 mrd-os csomaggal). A deficit csökkentésének a kiadások lefaragásában kellene megtestesülni. A Valutaalap szerint a hazai kamatszint igen magas, ugyanakkor a szervezet óv a korai kamatcsökkentés hibájától. A szervezet szerint biztosítani kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlenségét. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Pénzügyminisztérium értekelését is, mely megítélésünk szerint az értékelés túlzottan "optimista", néha félrevezető értelmezését tartalmazza (ld. a lenti link).

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az országértékelés méltatja az elmúlt évtized során elért eredményeket, ugyankkor felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években számos kedvezőtlen folyamat indult. A jelentős bérnövekedés és a forint felértékelődése miatt a magyar gazdaság külső versenyképessége romlott . A gyors bérnövekedés miatt a fogyasztás elszaladt, a fenntarthatatlan lakástámogatási rendszer a háztartások nettó pénzügyi megtakarításait jelentősen visszavetette. A belső felhasználás jelentős növekedésének hatására a folyó mérleg hiánya számottevően emelkedett, a külföldi forrásbevonás és eladósodottság jelentősen nőtt.

A romló tendenciák ellenére az IMF viszonylag optimistán látja a jövőt . A legutóbbi makroadatok már a beruházások és az export növekedéséről tanúskodnak, a magyar gazdaság egy gyors növekedési periódus előtt áll.

A növekedési kilátásokat beárnyékolják az említett egyensúlytalansági problémák és a gazdaságpolitikai hitelesség elvesztése . Az államháztartás hiánya tavaly a GDP 5.6%-ra rúgott, a folyó mérleg deficitje meghaladta a 6%-ot. A külső forrásbevonás jellemzően adóssággeneráló tőke formájában történt, emiatt az érzékenység illetve a potenciális sérülékenység az árfolyam és kamatszint változására növekedett. Ez felveti annak a kockázatát, hogy a magyar gazdaságot az ún. átgyűrűző hatásokon keresztül is (contagion) negatív sokkok érjék (pl. a nem fejlett piacoktól elvárt hozamprémium általánosan növekszik).

A gazdaságpolitika hitelességének elvesztése több tényezőhöz kapcsolódik : olyan árfolyamcélok hajszolása, melyek a gazdaságpolitika egyéb területeivel nem konzisztensek, a gazdaságpolitika egyes területeiről a döntéshozók egymásnak ellentmondó bejelentéseket tettek, olyan célok és becslések, melyek nem teljesültek.

Az IMF szerint elengedhetetlen a gazdaságpolitikai hitelesség visszaállítása ahhoz, hogy a pénzügyi piacok illetve a gazdaság stabilizálódjon . A piaci fluktuációk jellemzően az euró bevezetéséhez (a várható időpont piaci becslésének változásához), az ehhez szükséges nominális konvergencia alakulásához kapcsolódnak. A hitelesség visszaállítása azt kívánja, hogy a piacot meggyőző fiskális és dezinflációs politika kerüljön kidolgozásra, melynek végállomása az euró bevezetése egy reális céldátummal. Egy ilyen céldátum képes a piaci szereplőket orientálni, és csökkentheti a kívánatos dezinfláció megvalósítása során esetlegesen fellépő kibocsátási veszteséget. Hogy ez az áldozat minél kisebb legyen, ahhoz politikai illetve nemzeti megegyezés szükséges.

Az IMF szerint a hitelesség javításában a kezdeményező szerepet mindenképpen a fiskális politikának kell játszani a deficit csökkentésén keresztül. Az alacsonyabb hiány hatására csökkenhet a magyar adósságpapíroktól elvárt prémium, illetve az irányadó kamatszint is mérséklődhet. Az IMF ugyanakkor figyelmeztet, hogy a túlzottan korai kamatcsökkentést el kell kerülni . Mindenképpen meg kell várni, míg a bizalom ismét erősödik, különben a kamatcsökkentésnek a szándékolttal ellentétes hatásai lehetnek: az emelkedő inflációs várakozások miatt a távolabbi lejáraton a hozamszint megemelkedik.

Az IMF szerint a fiskális politika most kialakult irányultsága megfelelő, a 4.6%-os GDP arányos idei deficitterv igen ambíciózus. A bejelentett kiadáscsökkentő lépések elősegíthetik a hiány csökkentését, de számos kockázattal kell így is számolni. A 120 mrd-os megszorítás mellett a deficit a tervezettnél akár 0.7%ponttal is magasabb lehet az alulteljesülő adóbevételek miatt. Az IMF elképzelhetőnek tartaná a kormányzati szektorban a bérek időleges befagyasztását, mely a deficitet 0.5%ponttal mérsékelheti.

A kiadások csökkentésénél a szükséges infrastrukturális és egyéb közérdeket szolgáló beruházások mellett az EU támogatásokkal kapcsolatos saját források biztosítása az, ahol nehéz elvonásokat megvalósítani. Emiatt a lefaragások elsősorban a folyó kiadásoknál kell hogy jelentkezzenek : állami foglalkoztatottak, nyugdíjak, szociális kiadások, támogatások, oktatás és egészségügy. Megtakarítás ezeken a területeken gyorsan nem várható, ezért a szükséges, hogy a kezdeti lépések minél előbb megtörténjenek. Ez összevág az OECD elmúlt napokban tett megállapításával is. Az IMF szerint növelni kell a foglalkoztatási rátát , melynek egyik eszköze az élőmunkát terhelő adók és járulékok mérséklése. A foglalkoztatás növelése a potenciális kibocsátás mértékét is fokozza, emellett a költségvetésre nehezedő finanszírozási terheket is csökkenti középtávon.

A Valutaalap ismét felvetette azt a lehetőséget, hogy a költségvetési szigor, illetve következetesség érdekében középtávon határozzanak meg plafonokat bizonyos kiadási előirányzatokra , melyeket nem lehet túllépni. Ezeket egy három éves gördülő rendszerű finanszírozási tervbe lehetne beépíteni.

A monetáris politika mozgástere viszonylag szűk a mostani helyzetben. Amint az értékelés már korábban említette egy gyors kamatcsökkentés a várttal ellenkező hatást eredményezhetne. A korábbi 600 bp-os kamatemelés hatásai még most teljesednek ki a gazdaságra. Amit az MNB most tehet az a kivárás politikája. A fiskális hiány csökkentésével mérséklődhet a külső forrásbevonás, a folyó mérleg egyenlege javulhat, a kamatszint csökkenhet, a beruházások élénkülhetnek.

Bár 2004-ben az infláció várhatóan emelkedik, az IMF szerint a 2005-ös inflációs cél elérhető (4%). A sikeres dezinfláció érdekében a monetáris politikának törekednie kell arra, hogy lehetséges eszközeivel az árfolyamot minél stabilabban tartsa , a sűrű ingadozások mérséklődjenek. Ez az árfolyamtranszmisszió hatékonyságát javítja.

Az IMF megállapítása szerint a magyar pénzügyi rendszer stabil és egészséges . A következő időszakban a konvergenciához kapcsolódó kamatcsökkentés az, mely előidézhet egy hitelezési boomot.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének átszervezésével kapcsolatosan az IMF felhívja a figyelmet, hogy a függetlenséget továbbra is meg kell őrizni. A PSZÁF-nak lehetővé kell tenni bizonyos rendeletalkotási jogot, mely rendeletek betartása kötelező lenne. Emellett javítani kell az információcserét a PSZÁF és a Pénzügyminisztérium között.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír