Az IMF óv a korai kamatcsökkentéstől, nem tartható a 4.6%-os deficit

Pénzcentrum

2004. február 3. 13:00

Az államháztartási hiány csökkentésének szükségessége az IMF magyar országértékelésének egyik legfontosabb üzenete. Az IMF szerint a deficit a pénzügyminisztériumi 4.6%-os becsléssel szemben 5.3% lehet további intézkedések nélkül (az IMF már számol a 120 mrd-os csomaggal). A deficit csökkentésének a kiadások lefaragásában kellene megtestesülni. A Valutaalap szerint a hazai kamatszint igen magas, ugyanakkor a szervezet óv a korai kamatcsökkentés hibájától. A szervezet szerint biztosítani kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlenségét. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Pénzügyminisztérium értekelését is, mely megítélésünk szerint az értékelés túlzottan "optimista", néha félrevezető értelmezését tartalmazza (ld. a lenti link).

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az országértékelés méltatja az elmúlt évtized során elért eredményeket, ugyankkor felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években számos kedvezőtlen folyamat indult. A jelentős bérnövekedés és a forint felértékelődése miatt a magyar gazdaság külső versenyképessége romlott . A gyors bérnövekedés miatt a fogyasztás elszaladt, a fenntarthatatlan lakástámogatási rendszer a háztartások nettó pénzügyi megtakarításait jelentősen visszavetette. A belső felhasználás jelentős növekedésének hatására a folyó mérleg hiánya számottevően emelkedett, a külföldi forrásbevonás és eladósodottság jelentősen nőtt.

A romló tendenciák ellenére az IMF viszonylag optimistán látja a jövőt . A legutóbbi makroadatok már a beruházások és az export növekedéséről tanúskodnak, a magyar gazdaság egy gyors növekedési periódus előtt áll.

A növekedési kilátásokat beárnyékolják az említett egyensúlytalansági problémák és a gazdaságpolitikai hitelesség elvesztése . Az államháztartás hiánya tavaly a GDP 5.6%-ra rúgott, a folyó mérleg deficitje meghaladta a 6%-ot. A külső forrásbevonás jellemzően adóssággeneráló tőke formájában történt, emiatt az érzékenység illetve a potenciális sérülékenység az árfolyam és kamatszint változására növekedett. Ez felveti annak a kockázatát, hogy a magyar gazdaságot az ún. átgyűrűző hatásokon keresztül is (contagion) negatív sokkok érjék (pl. a nem fejlett piacoktól elvárt hozamprémium általánosan növekszik).

A gazdaságpolitika hitelességének elvesztése több tényezőhöz kapcsolódik : olyan árfolyamcélok hajszolása, melyek a gazdaságpolitika egyéb területeivel nem konzisztensek, a gazdaságpolitika egyes területeiről a döntéshozók egymásnak ellentmondó bejelentéseket tettek, olyan célok és becslések, melyek nem teljesültek.

Az IMF szerint elengedhetetlen a gazdaságpolitikai hitelesség visszaállítása ahhoz, hogy a pénzügyi piacok illetve a gazdaság stabilizálódjon . A piaci fluktuációk jellemzően az euró bevezetéséhez (a várható időpont piaci becslésének változásához), az ehhez szükséges nominális konvergencia alakulásához kapcsolódnak. A hitelesség visszaállítása azt kívánja, hogy a piacot meggyőző fiskális és dezinflációs politika kerüljön kidolgozásra, melynek végállomása az euró bevezetése egy reális céldátummal. Egy ilyen céldátum képes a piaci szereplőket orientálni, és csökkentheti a kívánatos dezinfláció megvalósítása során esetlegesen fellépő kibocsátási veszteséget. Hogy ez az áldozat minél kisebb legyen, ahhoz politikai illetve nemzeti megegyezés szükséges.

Az IMF szerint a hitelesség javításában a kezdeményező szerepet mindenképpen a fiskális politikának kell játszani a deficit csökkentésén keresztül. Az alacsonyabb hiány hatására csökkenhet a magyar adósságpapíroktól elvárt prémium, illetve az irányadó kamatszint is mérséklődhet. Az IMF ugyanakkor figyelmeztet, hogy a túlzottan korai kamatcsökkentést el kell kerülni . Mindenképpen meg kell várni, míg a bizalom ismét erősödik, különben a kamatcsökkentésnek a szándékolttal ellentétes hatásai lehetnek: az emelkedő inflációs várakozások miatt a távolabbi lejáraton a hozamszint megemelkedik.

Az IMF szerint a fiskális politika most kialakult irányultsága megfelelő, a 4.6%-os GDP arányos idei deficitterv igen ambíciózus. A bejelentett kiadáscsökkentő lépések elősegíthetik a hiány csökkentését, de számos kockázattal kell így is számolni. A 120 mrd-os megszorítás mellett a deficit a tervezettnél akár 0.7%ponttal is magasabb lehet az alulteljesülő adóbevételek miatt. Az IMF elképzelhetőnek tartaná a kormányzati szektorban a bérek időleges befagyasztását, mely a deficitet 0.5%ponttal mérsékelheti.

A kiadások csökkentésénél a szükséges infrastrukturális és egyéb közérdeket szolgáló beruházások mellett az EU támogatásokkal kapcsolatos saját források biztosítása az, ahol nehéz elvonásokat megvalósítani. Emiatt a lefaragások elsősorban a folyó kiadásoknál kell hogy jelentkezzenek : állami foglalkoztatottak, nyugdíjak, szociális kiadások, támogatások, oktatás és egészségügy. Megtakarítás ezeken a területeken gyorsan nem várható, ezért a szükséges, hogy a kezdeti lépések minél előbb megtörténjenek. Ez összevág az OECD elmúlt napokban tett megállapításával is. Az IMF szerint növelni kell a foglalkoztatási rátát , melynek egyik eszköze az élőmunkát terhelő adók és járulékok mérséklése. A foglalkoztatás növelése a potenciális kibocsátás mértékét is fokozza, emellett a költségvetésre nehezedő finanszírozási terheket is csökkenti középtávon.

A Valutaalap ismét felvetette azt a lehetőséget, hogy a költségvetési szigor, illetve következetesség érdekében középtávon határozzanak meg plafonokat bizonyos kiadási előirányzatokra , melyeket nem lehet túllépni. Ezeket egy három éves gördülő rendszerű finanszírozási tervbe lehetne beépíteni.

A monetáris politika mozgástere viszonylag szűk a mostani helyzetben. Amint az értékelés már korábban említette egy gyors kamatcsökkentés a várttal ellenkező hatást eredményezhetne. A korábbi 600 bp-os kamatemelés hatásai még most teljesednek ki a gazdaságra. Amit az MNB most tehet az a kivárás politikája. A fiskális hiány csökkentésével mérséklődhet a külső forrásbevonás, a folyó mérleg egyenlege javulhat, a kamatszint csökkenhet, a beruházások élénkülhetnek.

Bár 2004-ben az infláció várhatóan emelkedik, az IMF szerint a 2005-ös inflációs cél elérhető (4%). A sikeres dezinfláció érdekében a monetáris politikának törekednie kell arra, hogy lehetséges eszközeivel az árfolyamot minél stabilabban tartsa , a sűrű ingadozások mérséklődjenek. Ez az árfolyamtranszmisszió hatékonyságát javítja.

Az IMF megállapítása szerint a magyar pénzügyi rendszer stabil és egészséges . A következő időszakban a konvergenciához kapcsolódó kamatcsökkentés az, mely előidézhet egy hitelezési boomot.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének átszervezésével kapcsolatosan az IMF felhívja a figyelmet, hogy a függetlenséget továbbra is meg kell őrizni. A PSZÁF-nak lehetővé kell tenni bizonyos rendeletalkotási jogot, mely rendeletek betartása kötelező lenne. Emellett javítani kell az információcserét a PSZÁF és a Pénzügyminisztérium között.

Amerikai álommelóra toboroznak tömegével magyarokat: busás fizetés, végzettség sem kell

Egy amerikai nyári diákmunka első ránézésre csábító lehetőségnek tűnik: a magyar egyetemisták angolt tanulhatnak, világot láthatnak, pénzt kereshetnek – de vajon megéri mindez anyagilag is?

Kiderült az igazság: hihetetlen, mennyit kénytelenek robotolni a magyar dolgozók

Bár nem sokkal, de az uniós átlagnál valamivel többet dolgoztak a magyarok egy adott héten tavaly.

Öt éven belül bevezethetik a négynapos munkahetet ezen a helyen: rengeteg embert érint

A felmérés szerint a vállalatok akár fele (48%) már most is kínál négynapos munkahetet.

Kevés a feltétel, sok a lehetőség: parkolóőrként is jól kereshetsz, de nem mindegy hol

A parkolóőrök elengedhetetlen szerepet töltenek be a városi rend fenntartásában, miközben fizetésük jelentősen eltérhet régiónként, de ami közös, hogy igen kevés bért kapnak.

Nagy változás közeledik a magyar fizetésekkel kapcsolatban: ennek sokan nem fognak örülni

Jövő nyártól Magyarországon is életbe lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv.

Óriási gazdasági ziccert hagy ki Magyarország: ez lehet a felvirágzás kulcsa, mitől félünk?

Alig adott ki tavalyelőtt olyan kék kártyát Magyarország, ami a harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerőnek adna letelepedési és munkavállalási engedélyt.

Elindult a szavazás: legyen munkaszüneti nap december 24-e Magyarországon?

A december 24-i munkaszüneti nap régóta borzolja a kedélyeket a magyar közéletben, rengeteg alkalommal nyújtottak már be törvénymódosító javaslatot az új munkaszüneti nap kapcsán.

Rájár a rúd a legendás magyar gyár dolgozóira: megszületett az ítélet, milliárdoktól esnek el

A Kúria döntése alapján jogszerű volt a Dunaferr kollektív szerződésének 2020-as felmondása.

Egy lépéssel közelebb az újabb munkaszüneti nap Magyarországon: már örülhetnek a dolgozók?

Hitelesítette a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását célzó népszavazási kezdeményezést az NVB.

Hol van ehhez képest Ausztria, Svájc? Ez a közeli ország lehet a menekülő magyarok Kánaánja

Luxemburg nemcsak Európa egyik leggazdagabb, hanem a magyar munkavállalók számára is különösen vonzó célország.

Fontos dologra figyelmeztet a NAV: érdemes ennek utána nézni

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az idén is több mint 5,6 millió adózónak készített szja-bevallási tervezetet.

Elmegy mellettünk egész Európa: semmit nem ér, amit a magyar melós 2025-ben csinál?

Cikkünkben arra keressük a választ, van-e most gazdaságilag "jó" munkahely Magyarországon.

Újabb toborzási hullám indult a gyorséttermekben: akár 480 ezret is kereshetsz, végzettség nélkül

A gyorséttermi állások egyre vonzóbb alternatívát kínálnak a hazai munkapiacon.

NAV: több mint 900 ezren ajánlották fel elektronikusan adójuk 1+1 százalékát

Megszólalt a NAV: több mint 900 ezren ajánlották fel elektronikusan adójuk 1+1 százalékát.

Ez az idei év legstresszmentesebb szakmája: jól megfizetik, végzettség sem kell

A munkahelyi stressz ma már szinte mindenki életének része, ám egy átfogó amerikai felmérés szerint vannak olyan foglalkozások, amelyek jelentősen kevesebb idegi megterheléssel járnak.

Így siklik ki sok magyar élete egy szempillantás alatt: elég egy rossz lépés, és oda a munkájuk

Az állásban lévő fiatalok 51 százaléka érzi biztosnak a pozícióját.

Ilyen csodavízumokkal kezdenek új életet magyarok a mesés délen: Európából sem kell kilépniük

Portugália egyre népszerűbb célpont a külföldi munkavállalók körében: a 2025-ös évben a minimálbér 1 015 euróra (kb. 410 ezer forintra), az átlagfizetés pedig 1 670...

Ezért lép le az országból minden évben több tízezer magyar: rengetegen dolgoznak kint

Minden tizedik magyar munkavállaló rendelkezik már külföldi tapasztalattal, a legnépszerűbb célországok közé tartozik Nagy-Britannia és Németország is.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír