Tudtad? Pár év alatt elévül a rezsi-, hiteltartozás: nem kell befizetni?

Immár több ezren látták azt a bejegyzést Facebookon, amelyen a posztolók arra biztatnak, hogy ne fizessük be az elévült tartozásainkat. A felhívás első felében azt állítják, hogy különféle követeléskezelők lejárt tartozásokat vásárolnak a bankoktól és közműszolgáltatóktól, és - állításuk szerint jogszerűtlenül - próbálják behajtani az egyébként már elévült követeléseket. A felhívást közzétevők a Polgári törvénykönyvre hivatkozva azt állítják, hogy ezeket a tartozásokat nem szabad befizetni, mert azok jogszerűtlenül kerültek kiállításra. Mivel már több ezer megtekintésnél jár a bejegyzés, fontosnak tartottuk, hogy utánajárjunk a jogi háttérnek és az ilyenkor szokásos eljárásnak.

A felhívást közzétevő azon állításai, mely szerint a követelést ezen cégek jogszerűtlenül akarják behajtani, nem valósak. A posztoló megnevezett pár konkrét vállalatot is, amelyek szerinte tisztességtelenül járnak el. Mi megkérdeztünk ezek közül egyet, Magyarország egyik legnagyobb követeléskezelőjét, az Intrumot. A vállalat válaszában ezt írta:

Az Intrum kiemelte továbbá, hogy a Polgári Törvénykönyv és a szolgáltatókkal megkötött szerződések egyértelműen rendezik, hogy mikor áll fenn egy követelés és milyen eszközökkel lehet azt kezelni, átruházni. E rendelkezések és az MNB felügyelete, pontos, biztos és átfogó keretrendszert jelentenek mind a lakosság, mind pedig a cégek számára, aki ezzel ellentétes cselekvésre buzdít, rosszhiszeműen jár el.

Egyébként - ahogy ezt ők is leírták - követeléskezelő megjelenése esetén nem az elzárkózás a legjobb megoldás. Mivel az ilyen vállalatok a tartozásokat jellemzően névérték alatt vásárolják meg, nekik is kevésbé érinti a profitabilitásukat, ha a tartozás egy részét elengedik. Biztosak lehetünk abban, hogy a nemzetközi hátterű, nagy követeléskezelők a jogszabályok szerint járnak el, így valószínű, hogy a követeléseinket - vagy így, vagy úgy, de behajtják. Érdemes tehát már a kezdeti szakaszban együttműködőnek lenni, ezzel akár kedvezményekhez is juthatunk. Az Intrum válasza szerint egyébként ez a hozzáállás egyre inkább jellemző itthon. Az Intrum még egy fontos dologra felhívja a figyelmet:

A felhívás első, nyilvánvalóan valótlan részével így a továbbiakban nem is érdemes foglalkozni. Volt azonban egy második része is a felhívásnak, amely a követelések elévülésére vonatkozik. A posztoló azt állítja, hogy a telekommunikációs számlatartozás elévülése 1 év, földgáz- és áramszámla tartozása 2 év, pénzügyi tartozásé 5 év. Emiatt a felhívást közzétevők arra hivatkoznak, hogy az elévült számlatartozást senki ne fizesse be, mert az a követelés "jogtalan". Hogy ez mennyire igaz, annak is utánajártunk - és arra jutottunk, hogy ennek az állításnak van igazságtartalma - még ha a "jogtalan" kifejezés nem is pontos. Arról nem is beszélve, hogy a saját tartozásaink meg nem térítésére való buzdítás enyhén szólva sem etikus.

Tényleg elévülnek a számlák? - és mi történik, ha igen?

A követeléseknek valóban van elévülési ideje, és ahogy a fenti állítás tartalmazza, ez telekommunikációs számlatartozás esetén valóban 1, közműszámla esetén 2, általánosan pedig 5 év. Nem egyértelmű azonban elsőre, hogy mivel jár, ha elévül egy tartozásunk. Mi most ezért megkérdeztünk egy ezzel is foglalkozó ügyvédi irodát, a Borsy Ügyvédi Irodát. Dr. Orosz András, az iroda munkatársa válaszában azt írta, az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

- írja. Ez azt jelenti, hogy bizony a követelés elévülés után is behajtható, hacsak a tartozó fél erre saját maga nem hivatkozik. A bíróság ugyanis magától nem fogja kimondani az elévülést. Lényeges az is, hogy ha elévülés után megtérítjük a tartozást, azt nem lehet visszakövetelni - akkor sem, ha az jogilag nem lett volna kötelező. A szakértő megjegyzi:

Röviden az elévülés jogilag nem szünteti meg a tartozást, de bírósági végrehajtását megakadályozhatja, ha a tartozó fél arra magától hivatkozik. Ha ezt elmulasztja, akkor bizony fizetnie kell. Ha elismeri a tartozását, az elévülés után is meg kell térítenie azt.

Ez ennyire egyszerű? Mi van, ha meghosszabbodik az elévülési határidő?

Az elévülési idő számos esetben meghosszabbodhat. A szerződő felek például eleve megállapíthatnak eltérő elévülési időt, de a bírósági eljárás is megszakíthatja azt. Dr. Orosz András ezzel kapcsolatban azt írja:

Tehát ha nem születik bírósági határozat az elévülési időn belül, akkor bizony fennállhat az elévülés. Fontos azonban, hogy a tartozó félnek ilyenkor is magától kell hivatkoznia az elévülésre az ügyvéd Pénzcentrumnak adott válasza szerint:

Ilyen tényleg van? Mennyire gyakran fordul elő?

A Borsy Ügyvédi Iroda munkatársa szerint ez a jelenség nem is annyira ritka. Gyakran fordul elő, hogy a követeléskezelők megvásárolnak lejárt tartozásokat, mint ahogy az is megtörténhet, hogy az ilyen tartozásokat valójában az elévülés miatt nem tudják behajtani. Az is teljesen természetes jelenség, hogy az elévült tartozást a követeléskezelő el akarja ismertetni a kötelezettel, és amennyiben az ezt megteszi, úgy elévülési idő után is köteles lesz megtéríteni a tartozást. Tehát bárki kaphat fizetési felszólítást azután is, hogy a tartozása elévült.

Az ügyvéd azt is hozzáteszi, hogy gyakori jelenség, hogy a kötelezett megtéríti a tartozását, mivel nincs tisztában azzal, hogy elévülés után jogilag erre nem lenne kötelezhető. Azzal azonban, hogy elismeri a tartozást és megtéríti azt, már elveszíti a lehetőségét, hogy az elévülésre hivatkozzon a tartozást teljesen jogosan követelő társasággal szemben. Ez különösen érdekes nagy összegű, akár többmilliós tartozások, például hiteltörlesztés esetén. Hogy ez mennyire jellemző, ezt is megkérdeztük az ügyvédi irodától. Ezt a választ kaptuk:

Na akkor most magyarul hogy is van ez?

Összefoglalva tehát így néz ki a helyzet: ha valakinek elévült tartozása van, akkor annak bírósági végrehajtása nem lehetséges akkor, ha a kötelezett az elévülésre hivatkozik. Ezt teheti akkor is, ha a végrehajtási eljárás már megindult az elévülési időn belül, de nem zárult le. A követelő fél azonban az elévülés után is jogosan kérheti rajtunk számon a tartozást, és ha azt megtérítjük vagy elismerjük, akkor azt nem igényelhetjük vissza. Vélhetően kis összegű számlatartozások esetén tehát tényleg megúszhatjuk a tartozás megtérítését, de ez nem jelenti azt, hogy az nem állhat fent a továbbiakban is. Nagy összegű tartozások esetén azonban nem jellemző, hogy megússzuk a fizetést - egyrészt a hosszabb elévülési idő miatt, amin belül könnyedén lezárulhat a végrehajtási eljárás.

A saját tartozásaink meg nem térítésére való buzdítás - ráadásul valótlanul állításokkal kiegészítve - pedig a legkevésbé sem etikus. Akkor sem, ha egyébként jogszabály szerint nem feltétlenül vagyunk kötelesek megtéríteni a szintén jogszerű követelést.