Ráugrottak a magyarok a kamatkedvezményekre: bejött a bankok akcióhadjárata

A magyar lakosság hitelfelvételi kedve tovább nő, és egyelőre nem látszik, hogy a növekedés megállna. A kölcsönök iránti kereslet leginkább két oknak tudható be: ez pedig a reálbérek növekedése, valamint az alacsony kamatkörnyezet. A lakáscélú hitelek tekintetében elmondható, hogy az ingatlanpiaci keresletet még mindig a válság utáni feléledés pörgeti, a fogyasztási hitelek élénkülésében valójában a költekezési szándék érhető tetten. Nézzük meg, mennyiségében mennyit jelent a nagy hitelállomány, és milyen célok állnak a hitelfelvételek mögött.

Mennyi hitelt vettünk fel?

Az MNB adatabiból kiderül, hogy éves szinten 3 százalékkal nőtt a teljes lakossági hitelállomány, ennek összértéke 5 547 milliárd forint volt volt - ennek nagy részét pedig a lakáshitelek és a személyi hitelek pörgették. 2017-ben az összes hitelállományon belül a lakáscélú hitelek új kihelyezeésének összege közel 600 milliárd forint volt, ez az előző évhez képest 37 százalékos növekedést jelent. Érthető a szám, hiszen ahogy fent írtuk, a lakáspiaci kereslet töretlen.

Még nagyobb mértékben nőtt ugyanakkor a személyi hitelek mennyisége, ez 50 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A népszerűségét a legszemléletesebben az a tény támasztja alá, hogy a jellemzően kis hitelösszeg ellenére a teljes lakossági hitelállomány 10 százalékát (571 milliárd forintot) tette ki a személyi hitelek aránya.

A kihelyezés volumene szintén korábban soha nem látott mértékben nőtt. 2018 utolsó negyedévében több mint 120 milliárd forint volt, míg az azt megelőző hónapban mindössze 88,5 milliárd. A ma megjelent legfrisseb statisztikák szerint az egy évvel korábbihoz képest 42 százalékkal nőtt a lakossági hitelezés, ezen belül a személyi hitelek 51 százalékkal nőttek. A hitelezési kedv teháhát szemmel láthatóan töretlen. De míg a lakáshiteleknél a felhasználás egyértelmű, nagy kérdés, mire használjuk a személyi hiteleket?

>>> Találd meg a legolcsóbb kölcsönt a Pénzcentrum kalkulátorával!

Erre költ a magyar

Egy átlagos magyar család havi folyó kiadása a KSH adatai szerint 2017-ben havonta átlagosan 83 ezer forint volt, ez 7,6 százalékkal haladta meg az előző évi adatokat. Ebből közel 22 ezer forintot költöttünk élelmiszerekre. 2017-ben még 17 ezer forintot fizettünk átlagosan a rezsire, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az összes lakhatási költségre a jövedelmünk 23,2 százalékament el. Közlekedésre nagyjából 10 ezer forintot fordítottunk.

Míg az látható, hogy folyó kiadásaink fedezésére elég a jövedelmünk, váratlan, havi bevételeinket meghaladó kiadások esetén néha már a megtakarításaink sem elegendőek. A Cofidis kutatási adatai szerint 2017-ben a lakosság 17 százaléka tervezett lakásfelújítást, 28 százalék nyaralást. Ráadásul előbbi esetben a válaszadók 46 százaléka nyilatkozta, hogy rendszerint túlszaladnak a költségek. Ez nyaralás esetén 38 százalék volt.

A személyi gépjármű vásárlás is jelentős tétel, a válaszadók nagy része ugyanakkor önerőből kívánta megvalósítani az autóvásárlást. Harminc százalékuk azonban elengedhetetlennek tartotta ehhez a hitelfelvételt, tizedük pedig erre a személyi kölcsön lehetőségével élt. Lakásfelújítást a válaszadók 34 százaléka hitelből fedezné, a személyi hitelek aránya itt 14 százalékra rúg.

Az sem meglepő, hogy decemberben többet költünk az átlagosnál. Noha a tételt a kutatásban résztvevők kétharmada saját forrásból fedezi, 5 százalékuk azonban a karácsonyi vásárlásra is hitelt vesz fel - erre pedig a kötetlen felhasználású személyi hitel a legalkalmasabb.

A lakosság körében ez a legnépszerűbb hitel

A fogyasztási célú hitelek tehát az éves kiadásaink során is egyre nagyobb szerepet játszanak: Az elmúlt 9 hónapban 342,7 milliárd forintnyi hitelt vettek fel a háztartások. Nem meglepő, hogy a hitelkonstrukció növekvő népszerűségnek örvend. A felvétel feltételei könnyen teljesíthetőek - nincs szükség hozzá sem kezesre, sem fedezetre, és akár már egy órán belül is a számlánkon találhatjuk az összeget. Kamatozása is meglehetősen kedvező - a hitel díja arányaiban a folyószámlahitelekének nagyjából a fele. Az MNB adatai szerint 2018 szeptemberében 11,97 százalék volt a személyi hitelek átlagos kamata, kis kutatással ugyanakkor könnyen találhatunk ennél olcsóbb opciót is.

>>> Találd meg személyre szabott ajánlatodat kalkulátorral!

Amennyiben autóvásárlás mellett döntenénk, erre is jó megoldás lehet a személyi hitel- a lakosság tíz százaléka is ezzel a konstrukcióval él autóvásárlás esetén. Mi most a Pénzncentrum kalkulátorával megvizsgáltuk, hogy másfél millió forintos összeg felvétele esetén melyek lehetnek a legkedvezőbb ajánlatok.

Ahogy az látható, 250 ezer forint nettó jövedelem felett kedvezőbb kamatozású hiteleket érhetünk el, amelyek közül aCIB ajánlata tűnik a legolcsóbbnak 8,17 százalékos THM-mel. Az ezt követő negyedik ajánlat THM-e már 11,47 százalék, míg 250 ezer nettő jövedelem alatt a Cetelem ezen ajánlata a legkedvezőbb aPénzcentrum kalkulátoraszerint. A nagy különbségeket látva tehát érdemes előre megvizsgálnunk, hogy melyek a legkedvezőbb ajánlatok ma a piacon.