A jövő héten kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank, miközben több fontos gazdasági adat is érkezik a KSH-tól, köztük a munkaerőpiac és a turizmus...

Rengeteg magyar kockáztatja most ezzel a házát, lakását: úgy adósodnak el, mintha nem lenne holnap
Emelik a téteket a jelzáloghitelesek, egyre jobban megterhelik az ingatlanokat - írja a VG azok alapján az MNB adatok alapján, amelyek szerint jelentősen nőtt a lakossági jelzáloghitelek hitel/fedezeti aránya az elmúlt hónapokban. Ez azt jelenti, hogy az újonnan szerződést kötő adósok által felvett kölcsönök összege egyre nagyobb súlyt képvisel a fedezetül felajánlott ingatlanok értékéhez képest.
A jegybank statisztikái szerint, miközben 2023 szeptemberében még a jelzáloghitel-szerződések 23,3 százalékát kötötték 70 százalék feletti LTV mutatóval – amely a hitel összegének az ingatlan értékéhez viszonyított arányát mutatja meg –, idén márciusra 27,6 százalék fölé nőtt ez az arány - írja a lap. A hitelszerződések összegét figyelembe véve a 70 százalék feletti LTV mutatójú kölcsönök súlya pedig már 36 százalék járt márciusban, miközben fél évvel korábban még éppen 30 százalék alatt járt.
A jelenség több tényezővel is magyarázható lehet: az egyik, hogy a CSOK Plusz januári megjelenésével újabb, nagy összegű (akár 50 millió forintos), kedvezményes hitelkonstrukció tűnt fel a piacon. Ez bátrabbá teheti a gyermekvállalásra készülőket. A másik, hogy az ingatlanárak elmúlt években látható, gyors ütemű növekedése miatt ugyanannyi önerővel már jóval nagyobb hitel szükséges egy adott lakóingatlan megvásárlásához.
A hitel/fedezet arány növekedéséhez egyelőre kisebb mértékben hozzájárulhat az is, hogy egy közelmúltbeli könnyítés szerint a fiatal, első saját lakásuk megvásárlására készülő párok az általánosan érvényes, legalább 20 százalékos önerő helyett akár tíz százalékos saját erő bemutatása mellett is kaphatnak lakáshitelt - írták.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


