Súlyos dolog derült ki a családtámogatásokról: tényleg kifogyóban a szufla, mi lesz így a magyarokkal?

Idén januárban összesen 6650 gyermek született, ami 2023 ugyanezen időszakához képest 12 százalékos csökkenést jelentett – közölte az eddigi legfrissebb adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Eszerint ugyanebben az időszakban jelentős javulás csupán a házasságkötések esetében volt elkönyvelhető, melyek aránya 37 százalékkal növekedett.

A kimutatás szerint tavaly február és idén január között 84 298 gyermek született, ami 5111-gyel, azaz 5,7 százalékkal volt kevesebb a megelőző 12 havinál. Mindeközben a KSH adatai szerint ebben az időszakban 50 599 pár kötött házasságot, ami 12 371-gyel, vagyis 20 százalékkal volt kevesebb az előző 12 hónapban mértnél.

De vajon hogyan hatottak ezekre az adatokra a magyar családtámogatási rendszerben elérhető konstrukciók, és azok népszerűsége mennyire jelentős a hazai hitelpiacon? A Pénzcentrum többek között ennek járt utána. 

A támogatások megdobták a születésszámot

„Az elmúlt 3 évben a támogatott hitelkonstrukciók voltak a legnépszerűbb termékek a hitelpiacon, melynek hátterében a kedvező kamatozás, illetékmentesség és az egyedi felhasználhatóság áll” – közölte a Pénzcentrum megkeresésére Varga Tamás pénzügyi szakértő. Hozzátette, a különböző családtámogatási eszközök népszerűsége ezen felül annak volt köszönhető, hogy a tavalyi évben a lakáshitelek kamatai – a jegybanki alapkamat és a birs mutató mértékéből adódóan – magasan, 9-10 százalékon tetőztek.

Hozzátette, a jelenlegi családtámogatási termékeket az emberek szemszögéből jónak, a hitelintézetek szemszögéből ugyanakkor csak egy szükségszerű rosszként lehet értékelni.

Mert a konstrukciók a lakhatást képesek ugyan megoldani, és elérhetővé teszik az ingatlanvásárlást, de elterelik a lakosság figyelmét a bankok saját termékeitől.

Az utóbbi időben ráadásul a családtámogatási programok vesztettek erejükből, és már nem olyan mértékben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mint amiről az előzetes tervek szóltak

– hívta fel a figyelmet Varga Tamás, aki kijelentését konkrét adatokkal is igyekezett alátámasztani. Elmondása szerint 2020-ban összesen 3 ezerrel több gyermek született, mint egy évvel korábban, 2016 óta pedig több mint 100 ezer gyermek születését vállalták az igénylők. A tendencia ugyanakkor 2021-ről 2022-re a KSH eddigi legfrissebb statisztikája szerint jelentős mértékben, több mint 4,5 ezerrel csökkent.

Ez következhet a családtámogatások

Így tehát az államnak bele kell húznia, ha azt szeretné, hogy a fiatalok éljenek a különböző családtámogatási konstrukciók adta lehetőséggel. Ezzel pedig úgy tűnik, a döntéshozók is tisztában vannak, hiszen idénre két konstrukció feltételeit is megváltoztatták, aminek részleteit Fülöp Norbert, a Bankmonitor pénzügyi szakértője osztotta meg a Pénzcentrummal.

A szakember kifejtette, a Babaváró hitelt az igénylők többsége lakáscélra fordítja, és egy lakáshitelnél részben vagy egészben önerő is lehet. Ehhez alapvetően két szabálynak kell jelenleg megfelelni: ha a Babaváró és a lakáshitel igénylése között kevesebb mint 90 nap telik el, akkor a Babaváró 75 százaléka önerővé válhat, a maradék rész pedig hitelnek minősül. Ha azonban ennél több idő telik el, akkor a Babaváró 2024 januárjától 11 millió forintra módosult maximálisan igényelhető összege teljes egészében önerőnek minősülhet. Ami azért lényeges, mert a bank legfeljebb az ingatlan értékének 80 százalékát hitelezi meg, vagyis egy 100 milliós ingatannál legfeljebb 80 millió forint lehet a hitel.

A konstrukciónál további változást jelentett, hogy idéntől az igénylés maximális korhatára 30 évre módosult, ami alól kivételt csak azok jelentenek, akiknél 2024-ben már úton van a baba. Ezzel jelentősen leszűkült a Babavárót igénylők köre, miután korábban a párok nagyjából 60 százalékánál a feleség 30 évnél idősebb volt.

– mondta.

Ezzel párhuzamosan a CSOK szabályai is jelentősen megváltoztak, mellyel kapcsolatban Fülöp Norbert felhívta a figyelmet, hogy a konstrukción már ideje volt változtatni, hiszen a vissza nem térítendő CSOK támogatás és a mellé igényelhető CSOK hitel pénzügyi előnye az elmúlt években jelentősen devalválódott.

Ugyanis miközben a lakásárak jelentősen nőttek, és nem ritkák az 1 millió forintnál drágább négyzetméterárak, addig a támogatás és a hitel összege nem változott

– magyarázta, majd a 2024-től élő új szabályokat is ismertette. Szerinte a legfontosabb változást az jelenti, hogy eddig a támogatást már meglévő gyerekre házasok, élettársak és egyedülálló szülők is igényelhették, addig a megújult CSOK Plusz hitelhez már legalább egy gyereket vállalni kell, és azt kizárólag házasok igényelhetik. 

Emellett amíg a CSOK korábban támagatásként volt jelen a családtámogatások körében, addig most egy kedvező kamatozású (maximum 3 százalék) hitelhez juthatnak hozzá a családok 1, 2, illetve 3 gyereknél 15, 30 és 50 millió forint értékben. A tőketartozás ebben az esetben is csökkenthető, ennek mértéke további vállalt gyermekenként 10 millió forint.

A nagy kérdés, hogy mindezen a változások összességében hogyan befolyásolják majd az igénylési kedvet. Hiszen az utóbbi időben sokat emlegetett „demográfiai fordulat” csak az érme egyik oldalát jelentik, a másik azonban igencsak baljós képet tár elénk. Nemrég ugyanis kiderült, hogy Magyarország gazdasága a recesszióban rekedt, a GDP tavaly IV. negyedéves értéke a nyers adatok szerint az előző negyedévekkel egyetemben stagnált, és szezonálisan és naptárhatással kiigazítva is csak egy nagyon szerény, 0,5 százalékos bővülést mutatott éves alapon. Emellett tavaly a kormány és a pénzpiac egyaránt azzal szembesült, hogy a recesszióból adódóan a lakossági hitelezés gyakorlatilag a földbe állt, és bár a kabinet év közben próbált javítani a helyzeten (pl.: önkéntes kamatplafon), de a fordulat összességében mégis elmaradt.

Mint ahogy a demográfiai mutatók terén beszédesek a legfrissebb halálozási adatok is.

A statisztika szerint ugyanis összesen 11 723 fő vesztette életét, ami ugyan 1,1 százalékkal, 134 fővel kevesebb volt, mint 2023 januárjában, ugyanakkor a természetes fogyás a 2023. januári 4305-tel szemben 5073 fő volt. A tavaly február és idén január közötti adatokból pedig az derült ki, hogy ebben az időszakban 127 066-an haltak meg, ami 8009-cel, azaz 5,9 százalékkal volt kevesebb, mint a megelőző 12 hónapban. Így a magyar demográfiai fordulat egyelőre úgy tűnik, hogy várat magára.