2016 óta nem volt ilyen a magyar hitelekkel: akkora a hanyatlás, hogy azt mindenki fájdalmasan megérzi

2023. június 30-án 4 914 milliárd forint volt a magyarországi lakáshitel-állomány, mely összeg 0,3 százalékkal maradt el az állomány 2022. év végi értékétől. Ilyenre – vagyis a lakáshitel-állomány csökkenésére – 2016 óta nem volt példa. Nem változott ugyanakkor a lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya – az 2022 végén és 2023 első félévének végén is 7,4 százalék volt.

A háztartási hiteleken belül számottevően, mostanra 49,3 százalékra csökkent a lakáshitelek részaránya. Ez a csökkenő folyamat már hosszabb ideje, a babaváró hitel bevezetése óta megfigyelhető.

Az államilag támogatott lakáshitelek állománya 1,5 százalékkal csökkent az első félévben, miközben a piaci hiteleké stagnált 2022. év végéhez képest. A teljes lakáshitel-állományon belüli arányuk lényegében nem változott a félév alatt (18 és 82 százalék).

Nem történt változás a hitelt folyósító hitelintézetek hitelállományon belüli részesedésében – a teljes lakáscélú hitelállomány 59 százalékát változatlanul a bankok folyósították. A jelzáloghitel-intézetek részaránya 30 százalékot tett ki, míg a lakás-takarékpénztárak megőrizték 11 százalékos részarányukat.

2015 és 2021 között 86 százalékról 97 százalékra emelkedett a problémamentes hitelek részaránya, majd ez az arány a most vizsgált félév során tovább emelkedett. A nem teljesítő kitettség aránya 2022 végén 3,2 százalékos volt, 2023. június végén azonban már csak 2,5 százalék. A szerződések száma szempontjából ez azt jelenti, hogy a nem teljesítő hitelek mennyisége a 2022 végi 21 ezerről fél év alatt 17 ezerre csökkent.

2023. június végén a teljesítő hitelek 1,6 százalékát tették ki az átstrukturált hitelek – ez az arány 2021. első félév óta folyamatosan csökken (9,4% → 1,6%). A nem teljesítő hitelek felét átstrukturálták – ez 10 százalékpontos csökkenést jelent az előző év végihez képest.

Jelentősen visszaesett az engedélyezett hitelek összege

2023 első félévében 25 ezer lakáshitelt engedélyeztek Magyarországon, melyek összesített értéke 263 milliárd forint volt. Ez jelentős visszaesést jelent 2022. év végéhez képest – az engedélyezett hitelek száma 55, azok összege 65 százalékkal esett vissza. Az engedélyezett hitelek átlagos összege idén június végén 10,6 millió forint volt, ami 3,2 millió forinttal maradt el 2022 első félévének átlagos hitelösszegétől.

Az államilag támogatott hitelek esetében elmondható, hogy az engedélyezett hitelek száma és összege is 69 százalékkal csökkent. Az átlagos hitelösszeg viszont emelkedett – 9,9 millió forintról 10 millióra nőtt egy év alatt.

Az állami támogatás nélküli hitelek száma 48 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg ezek összesített értéke 64 százalékos elmaradásban volt. A jóváhagyott hitelek átlagos nagysága 15,5 millió forintról 10,7 millióra csökkent.

Az engedélyezett hiteleken belül a támogatott hitelek aránya 32 százalékról 21 százalékra csökkent, értéküket tekintve pedig 23 százalékról 20 százalékra mérséklődött.

Minden felhasználási cél esetében csökkenés történt

2023 első félévében 27 ezer lakáshitelt folyósítottak 294 milliárd forint összértékben. A folyósított hitelek száma 45, azok összege 50 százalékkal maradt el a 2022 első félévi számoktól.

A folyósított hitelek számának 49, összegének 62 százalékát fordították használt lakások vásárlására, így változatlanul ez volt a leggyakoribb hitelcél. Ennek a felhasználási célnak az esetében a folyósított hitelek száma 50, azok összege 52 százalékkal csökkent 2022. első félévhez viszonyítva. A hitelek átlagos összege 14 millió forintról 13,6 millió forintra csökkent.

Az építési hitelek száma 26, összegük 41 százalékkal csökkent 2022 első félévéhez képest. Ugyancsak visszaesett az átlagos hitelösszeg – 7,2 millióról 5,7 millió forintra.

Az új lakás vásárlásához folyósított hitelek száma 39, azok összege 40 százalékkal csökkent. Az átlagos hitelösszeg ebben az esetben is csökkent, igaz jóval kisebb mértékben (18,2 millió → 18,1 millió forint). Ugyanakkor a teljesen lakáshitelezésen belül emelkedett az új lakások építésére és vásárlására együttesen fordított hitelösszeg – ezek aránya 2022 első félévében még 25 százalék volt, az idei év első felében azonban már 29 százalék.

Ugyanakkor a vizsgált félév során tovább csökkent a korszerűsítésre és bővítésre felvett hitelek száma és összege is – előbbi 53, utóbbi 63 százalékkal maradt el a 2022. első félévben mért adatoktól. A korszerűsítésre folyósított átlagos hitelösszeg 6 millióról 4,4 millió forintra csökkent, míg a bővítések esetében 4,2 millióról 3,3 millióra csökkent az átlaghitel összege. A teljes lakáshitelezésen belül 2023 első félévében 5,3 százalékot tettek ki a korszerűsítésre vagy bővítésre folyósított hitelek összege, jóllehet ezek aránya 2022. első félévben még 7,8 százalék volt.

A hitelkiváltásra igényelt hitelek száma 58, azok összege 69 százalékkal esett vissza 2022 első félévéhez képest. Az átlagos hitelösszeg ebben az esetben 12,3 millióról 9,1 millióra csökkent.

A csokos támogatások folyósítása is visszaesett

2016. január és 2023. június között 240 ezer családi otthonteremtési támogatást folyósítottak a hitelintézetek összesen 581 milliárd forint értékben. Az egy folyósításra jutó átlagösszeg 2,4 millió forint volt ezen időszakban. Ugyanezen idő alatt új lakás építésére és vásárlására összesen 75 ezer támogatást folyósítottak, ami az összes ilyen folyósítás 31 százalékát jelentette. Ugyanakkor a kiutalt támogatások teljese összegének a 49 százalékát fordították új lakás építésére vagy vásárlására.

2023 első felében a folyósított csok-támogatások száma 46, azok összege 47 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához viszonyítva. A tárgyalt félév során az esetek 67 százalékában használt, 10-10 százalékában új lakások építésére vagy vásárlására folyósították a támogatásokat. Ugyanakkor a támogatások összegét tekintve magasabb volt az új lakások részesedése (14%).

Az egy folyósításra jutó átlagos csok-összeg az idei év első félévében:

• új lakás építése esetén 2,7 millió,
• új lakás vásárlása esetén 3,9 millió,
• használt lakás vásárlása esetén pedig 1,8 millió forint volt.

A vizsgált félévben a csok-támogatások szinte teljes összegét a bankok folyósították, míg a jelzáloghitel-intézeteken keresztül folyósított támogatások aránya csak elenyésző volt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2023 első félévében összesen 95 milliárd forintnyi babaváró hitelt vettek igénybe. A KSH összesítése szerint ez közvetve ugyancsak fékezőleg hatott a lakáshitelezés bővülésére.