Akkor is be tudsz fektetni milliókat, ha nincs megtakarításod: legális módszer, kaszálhatsz vele

Sokan félnek a hitelkártyáktól – és nem is egészen alaptalanul, elvégre a termék „rossz” felhasználása esetén egészen elképesztő kamatokkal szembesülhetünk. A Pénzcentrum kalkulátorával elvégzett kalkuláció alapján jelenleg a legolcsóbb ajánlat esetében is 26,2 százalékos a THM, míg a legdrágább ajánlat esetében 51,84 százalék.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kártyák megfelelő használata esetén teljesen mindegy, hogy mekkora a termék THM-e, hiszen ilyenkor teljesen kamatmentesen használhatjuk a bank által rendelkezésünkre bocsátott hitelkeretet. Ráadásul sok termék esetén pénzvisszatérítést is kapunk, amennyiben bizonyos típusú vásárlásokat eszközölünk a kártyával, majd a felhasznált összeget határidőre maradéktalanul visszatesszük a számlára.

Tehát kis odafigyeléssel máris nem arról van szó, hogy az 50 százalékos kamatokat nyögnénk, hanem éppen ellenkezőleg, még némi pénzt is kereshetünk a termék használatával. Ennek mértéke egyébként jelentősen eltérhet a különböző bankoknál, a K&H Bank például maximum évi 48 ezer forintot térít vissza, míg az Erste Bank évi 96 ezer forintot.

Van azonban még egy módszer, mellyel ugyancsak kereshetünk némi pénzt, ráadásul ehhez mindössze néhány kattintást kell elvégeznünk.

Állampapírt hitelből – simán megéri

A szabad felhasználású jelzáloghitelekkel és a Diákhitel 1-el ellentétben a hitelkártyák alternatív felhasználását nagyban nehezíti, hogy a kártyához tartozó keretösszeget maximum 45 napig használhatjuk kamatmentesen. A kártyák rendelkeznek egy, a szerződésünkben meghatározott fordulónappal – legyen ez most a példa kedvéért 5-e.

Ez azt jelenti, hogy jelen esetben október 5-től kezdve 30 napig költhetjük a kártyánkhoz tartozó keretösszeget. A következő fordulónapon a bank összesíti számunkra, hogy mennyit költöttünk összesen, vagy azt, hogy mekkora összeget kell a következő 15 nap folyamán visszafizetnünk. Így jön ki a már említett 45 nap.

Amennyiben ehhez tartjuk magunkat, akkor ingyen használtuk a bank pénzét.

Tehát olyan befektetési lehetőséget kell találnunk, melyet maximum 45 nap alatt le is zongorázhatunk, ráadásul alacsony kockázatú is. Utóbbi kiemelten fontos, hiszen ne feledjük, mégiscsak más pénzét használjuk. Szerencsére van ilyen befektetési lehetőség, méghozzá a Diszkont Kincstárjegy (DKJ).

A DKJ a Magyar Államkincstár által kibocsátott állampapír, melynek futamideje maximum egy év. A papír sajátossága, hogy – más állampapírokkal ellentétben – nem kamatot fizet, hanem kibocsátásakor a névértéke alatt vásárolható meg, majd a futamidő végén a papír tulajdonosa a névértéket kapja meg. A papír hozama tehát az általunk kifizetett vételi ár és a névérték közötti különbség lesz.

A DKJ sorozatait 3, 6 és 12 hónapos futamidőkkel bocsátja ki a kincstár. Mindebből persze adódik, hogy a 45 napos korlát miatt nem fogjuk tudni végig megtartani a papírokat, azokat idő előtt el kell adnunk, vagy – és majd látni fogjuk, hogy ez a jobb megoldás -, olyan papírt kell vásárolnunk, melynek lejártáig már kevesebb, mint 45 nap van hátra.

Mindennek egyébként semmi akadálya, ugyanis a másodpiacon bármikor vehetünk, illetve bármikor el is adhatunk a papírból. Tehát ha három hónapig nem is, 45 napig tarthatjuk azt, majd annak eladása/lejárta után még időben visszafizethetjük a hitelkártyánkra az igénybe vett összeget.

Érdemes egyébként olyan papírt venni, amelynek a lejárata 45 napon belül esedékes, hiszen ilyenkor biztosan tudjuk, hogy mennyi pénzt kapunk vissza a futamidő végén. Ezzel szemben ha olyan papírt veszünk, aminek még odébb van a lejárata, akkor a befektetésünk egyrészt bizonytalanabb lesz – hiszen nem fogjuk előre tudni, hogy eladáskor azt mennyiért veszik meg tőlünk -, másrészt ebből kifolyólag kockázatosabb is.

A kincstárjegy lejárat előtti eladása esetén ugyanis az éppen aktuális árfolyamon tudjuk azt értékesíteni, így ha éppen nincs szerencsénk, akkor a papír értéke akár még kevesebb is lehet, mint mikor mi megvettük. Ez akkor következhet be, ha a kincstárjegy megvásárlása és eladása közötti időszakban megemelkedett a piacon elvárt hozamszint. Magyarul, a papírt tőlünk átvevő befektetők már magasabb hozamot várnak el, annál, mint amit a kincstárjegy megvásárlásának idején – ez pedig úgy lehetséges, ha ahhoz áron alul jut hozzá.

Tipikusan ilyen, a piaci hozamszintet növelő tényezők az emelkedő jegybanki kamatszint, a forint gyenge árfolyama és a magas fogyasztói infláció.

Természetesen ennek a fordítottja is megtörténhet – amennyiben a forint éppen erősödőben van, az inflációra vonatkozóan kedvező adatok látnak napvilágot és/vagy a jegybank éppen kamatot vág, akkor csökkenhet a befektetők hozamvárakozása, emiatt pedig magasabb áron válhatunk meg a kincstárjegytől. Ilyen esetben az is előfordulhat, hogy időarányosan magasabb hozamot realizálunk, mint amire a legelején, a papír megvásárlásakor számíthattunk.

Ott van továbbá a harmadik lehetőség is, tudniillik abban a néhány hétben, amíg a miénk volt a papír, nem történt változás a piaci hozamszintben, így ez nem befolyásolja a kincstárjegy árfolyamát. A papír értékét ilyenkor elsősorban az fogja meghatározni, hogy milyen messze van még a lejárat napja. Ilyenkor magasabb áron adhatjuk el a kincstárjegyet, mint amennyiért megvettük.

De mégis mennyit lehet keresni ezzel?

Értelemszerűen a kérdés megválaszolásához először is tudnunk kell, hogy mekkora összeget tudunk egyáltalán befektetni – tehát mekkora a hitelkártyánk keretösszege? Bár a hitelkártyának nincsen törlesztőrészlete, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM) ennél a hiteltípusnál is figyelembe kell venni. Ennek értelmében a rendelkezésünkre álló hitelkeret 5 százalékát kell havi törlesztőrészletként számolni.

A JTM-szabály értelmében a havi nettó 600 ezer forint alatti jövedelmeket maximum 50 százalékig, míg a 600 ezer forint felettieket maximum 60 százalékig lehet törlesztőrészletekkel megterhelni. Ennek megfelelően elvileg az alábbi maximális keretösszegekre lehetünk jogosultak a különböző nagyságú fizetések függvényében:

• 300 ezer forint → 3 millió forint,
• 400 ezer forint → 4 millió forint,
• 500 ezer forint → 5 millió forint,
• 600 ezer forint → 7,2 millió forint,
• 700 ezer forint → 8,4 millió forint stb.

A fenti számok természetesen csak akkor igazak, ha a hitelkártyát leszámítva semmilyen más hitelünk nincsen. Illetve az is hangsúlyozandó, hogy ezek a hitelösszegek az elvi felső határok. A gyakorlatban a bankok ha lehet, kerülik az ügyfél „kifeszítését” – tehát azért, mert a JTM alapján elvben elbír a fizetésünk egy 4 milliós hitelkártya-keretet, könnyen lehet, hogy végül a bankunk csak egy ennél kisebb összeget hagyna jóvá.

Arról nem is beszélve, hogy a Pénzcentrum kalkulátora alapján látható, hogy sok bank 1 – 1,5 millió forintnál maximalizálja az igényelhető hitelkeretet. (Ez persze nem mindenkire igaz – az Ersténél 3,5 millió, a Raiffeisennél pedig 5 millió forintos hitelkeret is igényelhető.)

Az azonban kijelenthető, hogy a példánk nem lesz földtől elrugaszkodott, amennyiben 1,5 millió forintos hitelkerettel számolunk. Akkor már csak a megfelelő kincstárjegy-sorozatot kell kiválasztanunk, amelynek lejárata maximum 45 nap múlva esedékes (most az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a hitelkártyánknak ma van a fordulónapja, tehát a 45 nap december 1-jén telik le).

A Magyar Állampapír honlapján láthatjuk, hogy van olyan sorozat, melynek lejárata november 29-én esedékes, így ez ideális választásnak tűnik. Ennek jelenleg az eladási nettó árfolyama 99,1473, azaz 9 915 forintért juthatunk hozzá egy kincstárjegyhez. Jelen példánkban tehát 1 497 165 forintot tudnánk befektetni, miközben a megvásárolt kincstárjegyek névértéke 1 510 000 forint. A különbség 12 835 forint.

Mondani sem kell, hogy ez nem egy jelentős összeg – a befektetett pénznek mindössze a 0,86 százaléka – ugyanakkor mindössze néhány kattintással elértük, hogy „leessen” számunkra ~13 ezer forint ingyenpénz. Merthogy a fenti tranzakciókat teljesen online végezhetjük, ráadásul a Magyar Államkincstárnál ingyenesen lehet értékpapír-számlánk, továbbá a kincstár a jegyzési, adás – vételi, továbbá a kamat- és törlesztésfizetési tranzakciók után sem számít fel díjat. (Állampapír vásárlásához mindenképp szükségünk lesz értékpapír-számlára, de mint láttuk, ez nem jelent plusz költséget. Természetesen ilyen számlát a saját bankunknál is nyithatunk, ott viszont valószínűleg nem ingyenes a számlavezetés, illetve a tranzakciók után is számíthatnak fel díjat a pénzintézetek.)

Legyünk tisztában saját termékünk feltételeivel

Mielőtt azonban belevágnánk az ügyletbe, érdemes alaposan átnézni a saját hitelkártya-szerződésünk részleteit – mikor van a fordulónk, esetleg van-e bármilyen tiltó kitétel az ehhez hasonló műveletekre vonatkozóan? Bár ezt nem tartjuk túl valószínűnek, mégsem zárhatjuk ki teljesen, hogy esetleg van olyan termék a piacon, melynek tulajdonos bankja esetleg nem díjazza az ehhez hasonló fogyasztói magatartást.