Ezért nem jut most kölcsönhöz rengeteg magyar: a legtöbben ezeken a hibákon csúsznak el

Bárkivel előfordulhat, hogy elutasítják hitelkérelmüket, a legtöbben pedig ilyenkor nyilván a legrosszabbra gondolunk. Elkönyveljük, hogy nem jutunk kölcsönhöz és pánikolunk. Ez egy teljesen emberi reakció, ugyanis ha elesünk egy hiteltől az akár hosszabb távon is keresztül húzhatja terveinket, összetörheti álmainkat. Sokak éppen emiatt személyes kudarcként könyvelik el, hogy nem jutottak hozzá az áhított jelzáloghitelhez, vagy éppen személyi kölcsönhöz.

Fontos viszont látni, hogy a bankokat nem személyünk, hanem saját maguk bebiztosítása érdekli. Éppen ezért pedig rengetegen találkoznak az elutasítással. A pénzintézetek ugyanis rendkívül szigorú szabályokat és útmutatásokat követve döntenek a hitelbírálatról. Ha pedig ezek valamelyik pontjának nem felelünk meg, gyakorlatilag lemondhatunk a hitel lehetőségéről. Jó hír viszont, hogy az elvárás egy jó részének nem különösebben nehéz megfelelni, tehát egy kis odafigyeléssel gyorsan javíthatjuk esélyeinket, mielőtt újra megpróbálnánk kölcsönért folyamodni.

Nem is érdemes tehát sokat rágódni az elutasítás után. Jobban tesszük, hogyha azonnal utánanézünk, hogy pontosan milyen elvárásokat támaszt a bankunk az igénylők felé és megpróbálunk megfelelni ezeknek. A dolgot persze nehezíti, hogy a hitelintézet gyakran nem indokolja meg az elutasítás okát. A Pénzcentrum  most azzal próbál segíteni, hogy összegyűjtöttük a leggyakoribb indokokat, amik a hitelünk negatív elbírálása mögött állhatnak.

1. Hiányzó dokumentumok

A hiteligénylés elbírálásához a bankok számos dokumentumot bekérnek az igénylőtől. A jövedelemigazolás és a személyes okmányok talán maguktól értendőnek tűnnek, mégis előfordulhat, hogy valamelyiket elfelejtjük benyújtani. Ha pedig bármilyen adatunk hiányzik, a pénzintézet automatikusan elutasítja a kérelmünket. Általában az alábbi dokumentációk számítanak elengedhetetlennek:

• személyi igazolvány, a lakcímkártya és az adókártya
• a jövedelmünk igazolásához szükséges dokumentumok
• bankszámlakivonat
• a hitelkérelmi adatlap
• telefonos elérhetőségünk
• közüzemi számláink

Érdemes persze résen lennünk igénylés előtt, mert a bankunk másra is kíváncsi ezeken felül, vagy adott esetben el is tekinthet egyes dokumentumok bekérésétől. A legfontosabb hogy az igénylés előtt minden papírunk legyen érvényes és legyen kéznél.

2. Nem keresünk eleget

A bankok csak abban az esetben bírálják el pozitívan a hitelkérelmünket, amennyiben igazolt jövedelmünk meghalad egy bizonyos minimumszintet. Ez a legtöbb esetben a minimálbér összeg. Az elvárt minimális jövedelmet viszont több dolog befolyásolja. Többek között ilyen a hitelcél és az ,hogy milyen típusú jövedelemként tudjuk az összeget igazolni (önállóként, vagy kiegészítőként), valamint azt is számításba veszik, hogy adóstárssal igényeljük-e a hitelt.

3. A munkahelyünk nem tűnik elég stabilnak

A rendszeres jövedelmen kívül a stabil munkaviszonyt is elvárják a magyar bankok. Utóbbira biztosítékul egy adott minimális idejű munkaviszony igazolását várják el. A legtöbb pénzintézetnél az elvárás nem túl nagy, csupán 3 hónapja tartó stabil munkaviszonnyal kell rendelkeznünk.

Előfordul viszont, hogy ennél szigorúbb feltételt támasztanak és adott esetben fél, vagy egy éves folyamatos munkaviszonyt várnak el. Fontos kitétel ezen felül, hogy véglegesítve legyünk a munkahelyünkön, magyarán, hogy már ne legyünk próbaidőn. Amennyiben éppen munkahelyet szeretnénk váltani, érdemes gondolni rá, hogy a felmondási idő alatt sem igényelhetünk hitel. Adott esetben tehát 4-6 hónapra is eleshetünk a hiteligénylés lehetőségétől egy munkahelyváltás során.

4. Túllépnénk a maximális törlesztők

Azt, hogy maximum mekkora kölcsönhöz juthatunk, egy 2019-től érvényes korlát, az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató határozza meg. Ez a mutató azt dönti el, hogy a hiteligénylő jövedelmének mekkora százalékát fordíthatja hiteltörlesztésre. Az adósságfék célja a hitelesek védelme az eladósodástól. Az egyébként nemrégiben módosított JTM megállapításánál az igénylő minden fennálló hiteltartozását figyelembe veszik, tehát azok teljes összegét nézik.nk jogosultak, az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató határozza meg. Ez a 2019-től érvényes korlát azt határozza meg, hogy az igénylő jövedelmének mekkora részét fordíthatja hitelek törlesztésére. Az adósságfék maximális értékét az MNB aktualizálja, célja pedig az, hogy védje a hiteleseket a durva eladósodástól.

A jelenlegi szabályozás értelmében, ha a hiteligénylő jövedelme nem haladja meg az 500 ezer forintot, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzálogkölcsönt a jövedelem 25 százalékáig, 5 évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb periódusú kölcsönnél a jövedelem 35 százalékáig, a 10 évet meghaladó fix kamat esetén pedig a jövedelem 50 százalékáig terhelhetnek minket a törlesztők.

A személyi kölcsönök és a babaváró esetében már elég máshogy működik a korlát. Ezeknél a félmillió forintnál alacsonyabb havi nettó jövedelem esetén a keresetünk 50, míg az ezt meghaladó havi bevétel esetében annak 60 százalékát tehetik ki a hiteleink törlesztői.A jegybank viszont júliustól szigorítja a hitelfelvételi szabályokat, aminek értelmében az 5, 10 éves kamatperiódusú, illetve végig fix kamatozású kölcsönök, az adósságfék szabályok mindenesetre kimondják, hogy 600 000 forintos nagyságú jövedelem alatt 25 százalék lehet a JTM, egy legalább 5, de kevesebb, mint 10 éves hitel esetén ez 35 százalék legalább 10 éves kamatperiódusú hitel mellett pedig 50 százalék a maximum törlesztő.

5. Szereplünk a rossz adósok listáján

Előfordulhat az is, hogy tudtunk nélkül szereplünk a Központi Hitelinformációs Rendszer negatív adóslistáján. Ez egy átfogó rendszer, melynek segítségével a hazai bankok megosztják egymás között adataikat, ezzel segítve egymásnak, hogy minden igénylésnél a lehető legalaposabb hitelképességi vizsgálatot tudják elvégzeni az ügyfeleiken. Ha ebben a rendszerben rákeressenek az adatainkra, kiderül, hogyha korábban jó adósként törlesztettünk, de az is, ha problémát okozott nekünk egy-egy korábbi kölcsön visszafizetése. A negatív KHR listára többféle módon is felkerülhettünk.

Magától értetődő, hogy az adatbázisba kerülünk, ha nem fizettük rendesen egy kölcsönünket. Ez akkor történik meg, ha a minimálbér összegét meghaladó mértékben tartozzunk, illetve ha több mint 90 napon keresztül nem kezdjük meg a szerződésben vállalt hiteltörlesztést. Ilyen esetben a bankunk köteles minket 30 nappal a listára való felkerülésünk előtt tájékoztatni mulasztásunkról és amennyiben egy hónapon belül elkezdünk törleszteni elkerülhetjük, hogy negatív adósként tartsanak számon.

Első körben ilyenkor az úgynevezett aktív KHR listára kerülünk, majd ha törlesztettük tartozásunkat (legalább akkora mértékben, hogy a minimálbér összegénél kevesebbre apadjon a tartozásunk) átkerülünk a passzív KHR listára, amin további egy éven keresztül tartanak számon. Utóbbi státusz mellett általában már hozzájuthatunk valamilyen kölcsönhöz, de lehet hogy csak rosszabb feltételekkel, mintha a KHR adatbázisában teljesen megbízható, „tiszta adósnak” tűnnénk.