Menekülnek a magyarok a bankokból: megszólaltak a szakértők, szerintük eddig tart még ez

A Portfolio Hitelezés 2023 konferencián Berkes Tibor a nyílt bankolás lehetőségeiről és hatásairól adott elő. Elmondta, hogy a nyílt bankolás többféleképpen járulhat hozzá a hitelezéshez: egyrészt az ügyfelek meg tudják osztani az adataikat a hitelezővel, másrészt pedig a pénzintézetek is automatikusan be tudják gyűjteni az információkat. Ez az ügyfél és a hitelnyújtó számára is értéket teremt, hiszen közvetlen hozzáférést biztosít az ügyfél számlájához, így a vállalat sokkal pontosabban tud hitelbírálatot végezni, azzal pedig, hogy ezek a folyamatok elektronikusan zajlanak le, maga a hitelfelvételi folyamat is jelentősen gyorsul. A jövő hitelpiacát a digitalizáció, a perszonalizáció és a biztonság fogja alakítani.

A harmadik szekció első panelbeszélgetésében Molnár Gergő (K&H), Bán Kristóf (CIB Bank) és Annus Norbert (Cofidis) tárgyalták meg a személyi kölcsönök helyzetét Kuruc Péter (EY) moderációjával.

Hogyan változhat idén a személyi kölcsönök új volumene a tavalyihoz képest?

Molnár Gergő (K&H Bank) szerint a személyi kölcsönök volumene összességében 10%-nál kisebb mértékben fog nőni, de arra is van esély, hogy elmozdul a negatív irányba. Az érdeklődés nő, egyre többen igényelnek személyi kölcsönt, az ügyfelek pedig nagyon szívesen fogadják a digitális közeledést is. A vezető szerint megjelentek a rendkívül alacsony hitelösszegű kölcsönök is, ez pedig egy új részpiac megjelenését eredményezte. Bán Kristóf (CIB Bank) nagyobb visszaesést várt eddig a személyi kölcsönök piacán, a jövőben 10-20%-os volumencsökkenést vár a hitelpiacon. Annus Norbert (Cofidis) szintén úgy gondolja, hogy 10%-nál kisebb mértékben nőhet a személyi kölcsönök állománya, mivel az első félév visszaesése után a második félévben pozitívabb lehet a helyzet. A szakember szerint jelentős a megélhetési probléma is, egyre több ügyfél azért vesz fel hitelt, mert nincs elég pénze a mindennapi költségek fedezésére.

Elsősorban mely területeken lehetne erősebb a verseny a személyi kölcsönök piacán?

Bán Kristóf (CIB Bank) úgy látja, hogy főként a nem számlavezető ügyfeleknek történő gyorsabb, digitális hitelfelvételben lehetne erősebb a verseny. Az ügyfelek gyorsaságot és egyszerűséget várnak el a bankoktól, mivel a legtöbben impulzus alapján hoznak vásárlási döntéseket. Annus Norbert (Cofidis) szerint a személyi kölcsönök részpiacainak határa kezd elmosódni, és elsősorban a digitalizáció lesz a meghatározó a bankszektorban. Fontos a nyílt bankolás, a piacnak ebben előrébb kell lépnie, hogy ez is fokozhassa a versenyt. Molnár Gergő (K&H Bank) elmondása alapján jelenleg is elég erős verseny van ezen a piacon, de a jövő a digitalizációval és a hitelfelvételi folyamatok fejlesztésével fog eldőlni. Ha ezek mindenkinél megtörténnek, elindul az árverseny, és az ügyfelek döntéseit inkább a hitelek ára fogja eldönteni.

Hogyan tudja a nem számlavezető hitelintézet növelni a saját részesedését a hitelpiacon?

Annus Norbert (Cofidis) sokat vár a nyílt bankolástól ebben a kérdésben, hiszen a Cofidisnek nincsen számlavezetési szolgáltatása, ezért erre irányítják a fejlesztések nagy részét. Szerinte a szabályozóknak jobban ki kellene kényszerítenie a nyílt bankolást, a digitalizáció térnyerésével pedig rengeteg lehetőség van az áruhitelezésben. Bán Kristóf (CIB Bank) elmondása szerint a CIB főként a saját ügyfeleinek hitelez, hiszen a digitális hitelfelvételi lehetőség leginkább ezeknek az ügyfeleknek érhető el. A legfontosabb feladat ma az, hogy a pénzintézetek hitelfelvétel lépéseit egy lépésbe integrálják. Molnár Gergő (K&H Bank) elmondta, hogy az ügyfelek elsősorban a digitális felvételi lehetőségeket szeretik, ez pedig elsősorban a saját ügyfeleiknek érhető el. Az is fontos, hogy egy pénzintézet ismerje az ügyféligényeket, és akkor tudjanak hitelt kínálni, amikor kell.

Visszatérnek-e a szabad felhasználású jelzáloghitelek?

Molnár Gergő (K&H Bank) arról beszélt, hogy a K&H jelenleg nem kínál ilyen típusú kölcsönt, mivel az ügyfeleiknek a bank meglátása szerint egyelőre nincs ilyenre szüksége, az ilyen termékek helyett van másmilyen, jobb lehetőség. Bán Kristóf (CIB Bank) elmondta, hogy a CIB Bank erőteljesen bevonult ebbe a szektorba. Az ilyen termékeknél a 2008 előtti időszak volt a „hőskor”, ez azonban csak volumenben volt igaz, a portfólió minőségét tekintve nem. Azóta a piac kitisztult, és jelenleg is van olyan ügyfél, amelyiknek megfelelő lehet egy szabadfelhasználású jelzáloghitel, akár egy lakáscélúval kombinálva. Annus Norbert (Cofidis) reméli, hogy volumen szempontjából nem fogunk visszatérni a 2008-as szinthez, mivel a szabadfelhasználású jelzáloghitel „nem mindenkinek való”. Lesznek olyan ügyfélszegmensek, amelyeknél ez releváns lehet, de az alacsonyabb jövedelműek körében ez a termék akár veszélyes is lehet.

Milyen jelenleg az áruhitelek helyzete?

Annus Norbert (Cofidis) úgy gondolja, hogy az áruhitelek piacának innovációra van szüksége, a digitalizációval „sok ajtó kinyílik”. Ha egy hitelintézet meg tudja hozni a megfelelő döntéseket, akkor jelentősen növekedni tud ezen a piacon, főleg az e-commerce kereskedők partnerei tudják növelni a hitelkihelyezésüket, de személyes megjelenéssel is egyre több hitelt lehet majd felvenni percek alatt. Bán Kristóf (CIB Bank) elmondta, hogy az áruhitelezés a szektor egy speciális területe, viszont erre a piacra a belépési küszöb magas. A szakértő szerint Magyarországon nem fog elterjedni nagy tömegben a Buy Now Pay Later (BNPL) rendszer, mivel itt egyszerűen nincs rá ügyféligény, ráadásul ezeknél a hiteleknél rendkívül magasak a kockázatok is. Molnár Gergő (K&H Bank) szerint az egyszerű, digitálisan felvehető személyi kölcsönök fognak elterjedni, amelyek az összes többi konstrukciót is magukba foglalják majd. A BNPL rendszer szerinte nem lesz banki termék, de ez minden esetben az ügyféligénytől függ.