Magyarok tömegeit dönthetik csődbe az ilyen hitelek : így kerüld el a kegyetlen adósságcsapdát

Hitelekről, tartozásokról beszélni nem csak azért nehéz, mert a pénzügyeinket a legtöbbünk kényes témaként kezeli. Hazánkban ugyanis ezen felül az egyes emberek hozzáállása is igen különbözik a kölcsönökhöz, illetve úgy általában a dolgok nem saját kasszából való finanszírozásához.

Vannak, akik teljes mértékben elutasítóak a hitelekkel szemben. Az ő táboruk pedig szépen gyarapodik a magyarok százezreinek életét romba döntő devizahitel botrány óta. Van aki máig sem volt képes kitörni abból a hitelcsapdából, amibe az ezek 2004 és 2010 közti felvétele után került, így érthető, hogy ezen pórul járt emberek rokonai, ismerősei is nagyon szkeptikus a kölcsönök minden formájával szemben.

A racionálisabbak kategorizálják a hiteleket és megkülönböztetnek "jó" és "rossz", vagy korrektebben fogalmazva "hasznos" és "haszontalan" hiteleket. Aki így gondolkozik, az jellemzően figyelembe veszi, hogy egy lakáskölcsön, vagy egy diákhitel valódi, hosszú távú segítség lehet jövőbeni életünk megalapozásához. Ezek a hitelek tehát korrekt üzletek is lehetnek. Ezzel szemben egy hitelkártya, vagy egy háztartási gép hitelből való finanszírozása a szemünkben már felesleges kockázat egy relatíve kis könnyebbségért.

A harmadik hozzáállás a legveszélyesebb. Ma is vannak ugyanis olyan emberek, akik képesek voltaképp mindent kölcsönből kigazdálkodni. Az ő álláspontjuk az, hogy amíg tudják törleszteni a hiteleiket, nem számít hogy saját pénzből, vagy adósságukat görgetve költekeznek.

A három csoport közül egyikről sem jelenthetjük, hogy tévednek, de az sem, hogy a kezükben lenne az igazság kulcsa. Van viszont egy séma, amihez igazodva prekoncepciók nélkül dönthetünk róla, valóban szükségünk van-e egy hitelre:

• biztosak, hogy a kölcsön valóban könnyebbé teszi egy számunkra fontos cél megvalósítását,
• van stabil keresetünk, vagy elegendő megtakarításunk, hogy fizetni tudjuk a havi törlesztőket,
• biztosan telejsíteni tudjuk az igényléshez támasztott feltételeket

A "hasznos" hitelek

Egy jól választott ingatlan esetében a hiteleink törlesztése során nem csak az adósságunkat faragjuk le, hanem gyakorlatilag egy befektetésünk is gyarapodik házunk, vagy lakásunk értékének növekedése nyomán. A jelzáloghitelek ezért is tekinthetőek "hasznos" hitelnek, hiszen a kölcsönünk összegét jó esetben nem szórjuk el, hanem vagyonunkat gyarapítjuk belőle. Amennyiben pedig kedvező kondíciók mellett felvett kölcsönből sikerül jó áron ingatlanhoz jutni, annak értéknövekedése idővel simán visszahozhatja a hitel "árát" is.

Kockázat nyilván itt is van. Ha rossz környéken, vagy a piacinál kevésbé kedvező áron vásároljuk meg leendő otthonunkat azzal sokat bukhatunk. És arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a korábban az egyik legbiztosabb befektetésnek számító ingatlanokat a szakértők egyre kevésbé látják annak, az úgynevezett ingatlanlufi (vagyis  a sokak által irreálisnak vélt mértékűre strófolt ingatlanpiaci árszínvonal) "kipukkadását" pedig a piaci elemzők már évek óta rebesgetik. Most viszont nem a jelenlegi, vagy a közeljövőbeni piaci trendekről beszélünk, hanem általánosan vizsgáljuk a helyzetet.

Egy másik kiváló példa a "hasznos" kölcsönökre a diákhitel. A Diákhitel Plusz szabad felhasználású és kamatmentes. De a szabad felhasználású Diákhitel1 is a piacinál kedvezőbb feltételeket kínál. Utóbbi termékre 4,99 százalékos a kamat és havi 15 ezer forinttól is igényelhető.

Nem a kedvező kamatok teszik azonban hasznos hitellé, hanem az, hogy mivel tanulmányainkra költjük, a lakáskölcsönökhöz hasonlóan ezzel is a jövőnkbe fektetünk. Jó eséllyel pedig konkrét anyagiakra vetítve is jól jövünk ki belőle, ugyanis a segítségével megszerzett diplomával könnyeben juthatunk majd be jól fizető munkahelyekre.

Van kölcsön, amiért csak létszükség esetén érdemes nyúlni

Akkor válhat problémássá, hogy hitelből finanszírozzuk céljainkat, ha az más fontos dolgok rovására megy. Ilyen például az, ha a hitelek könnyű elérhetősége miatt nem gyarapítjuk megtakarításainkat, vagy teszünk félre nyugdíjas korunkra.

Ennél is rosszabb döntés persze olyan dolgokat vásárolgatni kölcsönből, amikre egy kis tudatossággal simán összespórolhatnánk a pénzt.

Fontos tehát még a jelzálogkölcsönökhöz, illetve a diákhitelekhez hasonló, túlnyomóan hasznos hitelek esetében is szem előtt tartani az olyan szempontokat, mint hogy jelenlegi, illetve jövőbeni keresetünkből jut-e elég pénz a hiteltörlesztőkre és amellett az egyéb fontos céljainkra is. De most már térjünk át a "felesleges", vagy általában költségoldalról "mínuszos" hitelek.

Egyértelműen ebbe a kategóriába sorolhatóak a fogyasztási cikkekre, illetve nyaralásokra igényelt, relatíve alacsony összegű kölcsönök. Ezek ugyanis csak viszik el a pénzünket, ahelyett, hogy további megtakarítást termelnének, vagy igazán hosszú távú előnyt adnának.

Bárkivel előfordulhat nyilván, hogy elromlik a hűtője és sokan egy ekkora kiadást a jelenlegi gazdasági helyzetben csak hitelből képesek kigazdálkodni.

Egész másmilyen helyzet viszont, hogyha arra veszünk fel kölcsönt, hogy megvegyük a legújabb iPhone-t, vagy tabletet. Ilyen "luxuscikkek" miatt nem érdemes a pénzintézeteket segítségét kérni. Ha megengedhetjük magunknak, finanszírozzuk inkább a vásárlást saját pénzből, ha pedig erre nincs mód, spóroljunk még rá néhány hónapig.

Az ökölszabály tehát az kell, hogy legyen, hogy az olyan kölcsönöket, amik nem hagynak pénzt a zsebünkben csak kvázi "létszükség" esetén ajánlott igényelni.

Ezen szempontok szerint a legkockázatosabb talán egy viszonylag magas költségű hitelkártya. Egy ilyen kölcsönnel ugyanis könnyedén vásárolunk meggondolatlanul több  tíz, akár százezres tételeket. Ha pedig hónapok, akár évek után törlesztjük vissza azok árát, akkor az összeg akár az eredeti többszörösére is duzzadhat.

Minden hitel rejt magában kockázatot

Az államilag támogatott kölcsönök iránti kereslet az elmúlt években sorra döntött csúcsokat, ezért fokozottan fontos felhívni rá a figyelmet, hogy az ilyen hitelek is komoly kockázatokat rejthetnek magukban. Ha bizonyos kondíciók nem teljesülnek, akkor könnyen belebukhatunk egy igen kedvezőnek ígérkező hitelbe is.

A személyi hitelek esetében épp ezért elengedhetetlen a hitelezőnkkel való rendszeres kommunikáció. Amennyiben már a törlesztés határideje előtt úgy érezzük, hogy gondunk lehet a fizetéssel, vegyük fel a kapcsolatot a bankunkkal, hogy ők is tudomást szerezzenek róla, hogy gond van nálunk. Ha ezt elmulasztjuk, a pénzintézet  nem tudja majd miért nem törlesztünk, ezért nem tudja majd, hogyan érdemes eljárnia a helyzetben. A bankunk honlapján is utánanézhetünk persze, hogy a fizetési nehézségekre, illetve a késedelmes fizetésre pontosan milyen feltételek vonatkoznak. Az államilag támogatott egyes kölcsönök  és támogatások esetében azonban a dolog bonyolultabb.

A babaváró esetében például az évek során számtalanszor emelt  büntetőkamat már az igénylések számára is kifejti hatását. Egyre gyakrabban találkozni azzal, hogy ilyen lehetséges következményekkel már nem szeretnék igénybe venni a konstrukciót. Ha másért nem, olyan szempontból örvendetesek tehát a hitelnél látható negatív számok, hogy arra is rávilágítottak, hogy a magyarok egyre átgondoltabban fordulnak csak kölcsönökért. A sokmilliós büntetőkamat pedig sokakat mérlegelésre késztet, mielőtt komoly vállalást tennének a hitelezőik felé.

De nem árt hasonlóan előretekintőnek lenni a CSOK igénylése előtt sem. Hasonlóan drasztikus következményekbe futhatunk bele ugyanis, ha  úgy igényeltük a támogatást, hogy még nincs meg e a gyerek és időközben  elválnánk, vagy a vállalt számú gyerek nem jön időben.

Válás esetében az dönt, hogy megszülettek-e már a vállalt gyernekek. Amennyiben még egyik sem jött a világra, a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnünk egy összegben, ráadásul  a késedelmi kamattal együtt, amelynek rátája minden esetben a - jelenleg igen magas, 13 százalékos - alapkamatnak felel meg.

Amennyiben született gyerek, de nem a vállalt számú, akkor azt az összeget kell visszafizetni, ami a még meg nem született gyermek(ek) után járna. A meg nem született gyermekeknél nem számít, hogy időtúllépés, válás, vagy egyéb ok miatt nem teljesültek.

A CSOK másik nagy kockázata, hogy ingatlanunkra az állam javára jelzálog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül a szerződés megkötésétől számított 10 éves időtartamra. Ameddig pedig fennáll, addig a CSOK segítségével vásárolt ingatlant nem tudják eladni, lebontani, vagy a lakhatástól eltérő célra használni. Ezen felül az ingatlanban kell élnie a gyermekeknek és a támogatott személynek is. Amennyiben ezen feltételek nem teljesülnek, akkor a támogatást büntetőkamattal együtt kell visszafizetni.