Na, ezért álom sokaknak a saját lakás Magyarországon: elképesztő fizetéssel lehet jó hitelhez jutni

Az elmúlt időszakban jelentősen drágultak a lakáshitelek: míg 2022. februárban banktól függően 5,05 és 8,4 százalék között volt egy 20 millió forint összegű, végig fix lakáshitel (20 éves futamidő, 450 000 forint nettó igazolt jövedelem) kamata, cikkünk írásakor már 8,25 és 10,94 százalék között szóródtak az ajánlatok a lakáshitel kalkulátorunk által vizsgált bankok esetében.

Ezzel párhuzamosan az általgos lakásárak is csaknem minden területen emelkedtek 2022 és 2023 januárja között a Duna House Barométer adatai alapján. A legnagyobb drágulás a budai és a kelet-magyarországi ingatlanoknál figyelhető meg, míg a nyugat-magyarországi tégla lakások átlagára kicsit még csökkent is.

Az átlagár változása 2022. január és 2023. január között:

• budai tégla építésű: 68 500 000 Ft-ról 98 723 000 Ft-ra
• budai panel: 35 500 000 Ft-ról 35 667 000 Ft-ra
• pesti tégla építésű: 39 735 000 Ft-ról 44 341 000 Ft-ra
• pesti panel: 32 869 000 Ft-ról 35 242 000 Ft-ra
• kelet-magyarországi tégla építésű: 21 471 000 Ft-ról 30 200 000 Ft-ra
• kelet-magyarországi panel: 22 223 000 Ft-ról 23 129 000 Ft-ra
• nyugat-magyarországi tégla építésű: 28 778 000 Ft-ról 28 614 000 Ft-ra
• nyugat-magyarországi panel: 20 487 000 Ft-ról 24 454 000 Ft-ra

A magasabb hitelkamatok és a dráguló lakások miatt egy lakás hitelből történő megvásárlásához több önerő szükségeltetik jelenleg, valamint 30 százalék önerővel számolva a szükséges összegű lakáshitel felvételéhez minimálisan elvárt jövedelem is magasabb most, mint egy éve.

A Bankmonitor.hu szakértőinek számításai szerint jelenleg egy, a Duna House Barométer szerint átlagosnak számító budapesti panellakás hitelből történő megvásárlásához 585 000 forint körüli nettó jövedelmet kell tudni igazolni, míg vidéken 430 000 – 450 000 forint keresettől számíthat reálisan pozitív banki bírálatra egy hiteligénylő.

A tégla építésű lakások magasabb átlagos ára miatt itt a minimális jövedelmi elvárás is magasabb valamennyivel, ám a budai tégla lakások esetében már csaknem 1 millió forint a hitelhez szükséges minimális jövedelem, míg a bevárosban 1,3 millió forintot is meghaladja ugyanez.

Hogyan számolnak a jövedelemmel a bankok?

Általános szabály, hogy a bankok legfeljebb az ingatlan becsült forgalmi értékének – jó esetben a vételárának – 80 százalékát hitelezik, vagyis 20 százalékot mindenképpen saját forrásból kell tudni előteremteni. A jelenlegi bizonytalan helyzetben azonban a bankok is óvatosabbak, ezért a számításainkban 30 százalékos önerővel kalkuláltunk.

Ezen kívül tisztában kell lenni azzal is, hogy az úgynevezett JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – szabály alapján egy legalább 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitelnél a jövedelem legfeljebb 50, illetve 60 százalékát teheti ki a hiteltörlesztő. (500 000 forint nettó jövedelem alatt 50 százaléknál, félmillió forinttól 60 százaléknál ránt be az adósságfék.)

Bonyolítja a helyzetet, hogy a bankok szinte minden esetben csökkentik a nettó jövedelmet valamekkora összegű megélhetési költséggel, ami többnyire az aktuális minimálbér összege (ez 2023-ban 154 280 forint), majd az ezt követően fennmaradó bevétel alapján számolnak JTM-et. Éppen ezért úgy határoztuk meg az adott hitelösszeghez szükséges minimális jövedelem összegét, hogy a havi törlesztő a minimálbér levonását követően se haladja meg annak 50 százalékát.

Az elérhető hitelkamatot illetően is viszonylag konzervatívan számoltunk, ugyanis a Bankmonitor lakáshitel kalkulátor által vizsgált pénzintézetek ajánlatai közül a top3 átlagagát vettük alapul, ami 8,43 százalékos hitelkamatot jelent. Ennél a lényegesen drágább ajánlatokkal is találkozni persze a piacon, ezért rendkívül fontos lakáshitel igénylés előtt megtalálni a számunkra elérhető legkedvezőbb hitelt.

Nem minden jövedelmet fogadnak el

Míg korábban a készpénzes jövedelem többnyire nem okozott nehézségek hiteligénylésnél, most a legtöbb bank kikosarazza az ilyen igénylőket. A külföldi jövedelem elfogadhatósága pedig bankonként nagyon különböző: van olyan, ahol az EU-s országokból származó jövedelem minden esetben működni fog, de olyan is akad, ahol kizárólag magyarországi keresettel hiteleznek.

A bank által számításba vett jövedelmet az olyan kiegészítő jövedelmek is növelhetik, mint a családi pótlék, a GYES vagy a GYED, ám ezekkel a legjobb esetben is legfeljebb kiegészítő jövedelemként kalkulálnak. Rossz hír sokaknak, hogy a gyerektartást egyáltalán nem veszik figyelembe a bankok, pedig ez jelentős bevételt jelenthet, ennek oka valószínűleg az, hogy nincs garancia rá, hogy a gyereket nevelő fél biztosan meg is kapja majd ezt.