Küszöbön a brutális kamatrobbanás: megindult a roham az elérhető árú hitelekért

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szerdán publikált számok alapján májusban a magyarországi bankok 153 milliárd forintnyi összegű új lakáskölcsönt folyósítottak a lakosságnak. Ez nem csak az előző hónapban kiutalt 144,76 milliárd forintos kölcsönösszeghez képest igen szép, 5,6 százalékos növekedés, hanem új rekordot is jelent a hiteltípus történetében.

Éves összevetésben még szembetűnőbb, mennyire kiemelkedő az érdeklődés idén az ilyen hitelek után. 2022. májusában ugyanis "csak" 120,55 milliárd forintnyi jelzálogkölcsönt utaltak a bankok, ami, bár akkor szintén sok éves csúcsnak számított, több, mint 30 milliárddal elmarad a kifizetések mostani összegétől.

Legalább 5 éve nem folyósítottak még egyetlen hónap alatt ilyen magas teljes összegű lakáskölcsönt a magyar lakosságnak. A mostani szám a tavaly júniusban beállított rekord előző hónapban történt túllépése után jelent újabb historikus csúcsot.

A hiteltípus egyébként még tavaly márciusban (az otthonfelújítási támogatás és hitel első kifizetéseivel egyidőben) vált a legkeresettebb kölcsönné és azóta is szinte minden hónapban képes egyre erősebb és erősebb számokkal zárni. A kevés visszaesés egyike azonban már az idén következett be, ezért 2022. februárja volt azóta a hitelek leggyengébb hónapja. A hitelárstop viszont már márciusra megtette hatását, aztán áprilisban és májusban a nyár felé közeledve már a szezonális hatások is erősítették a jelzáloghitelek iránti lakossági érdeklődést.

A növekedésben persze még mindig nagy szerepe lehet a már említett otthonfelújítási támogatásnak és a hozzá kapcsolódó otthonteremtési hitelnek. Többek között az is erre mutat, hogy az év negyedik hónapjában az építésre, bővítésre igényelt hitelek és az új lakásokra igényelt kölcsönök is rekordszinten teljesítettek.

Ahogy grafikonunkon ábrázoltuk, a kölcsönök iránti érdeklődés növekedésével párhuzamosan az egyes hiteltípusok részaránya közötti különbségben is komoly változások mentek végbe az elmúlt néhány évben. Míg az annak 2019-es bevezetését követő néhány hónapban messze a babaváróra folyósították a legnagyobb összegű hitelt, addig tavalyra egészen megváltozott a kép.

A hitelek iránti kereslet, a pandémia lecsengését követő újraélénkülésével ugyanis egyből a lakáskölcsönök felé fordult a hiteligénylők jelentős részének érdeklődése. 2021 márciusától kezdve ennek megfelelően rohamos növekedésnek indult a kifizetett lakáshitelek összege, de a másik két vizsgált hitelforma is felállt a padlóról.

Májusban pedig a másik két vizsgált hiteltípus is igen jól teljesített. A kifutásához közelgő, az elmúlt hónapokban gyengélkedő babaváró esetében ez közel 4 milliárd forinttal, a személyi kölcsönöknél pedig 11 milliárddal szárnyalta túl a teljes kifizetések összege az előző havit. Minden adott tehát ahhoz, hogy a lakossági hitelek iránti nyári roham az előző évinél is intenzívebb legyen.

Új lakást vesznek, felújítanak a magyarok

Ahogy grafikonunkról kitűnik, a használt lakás vásárlásra céljából igényelt kölcsönök összegei már tavaly elérték  a csúcsot. Idén ehhez képest még valamekkora visszaesés is tapasztalható volt. És hogy mi az oka, hogy ennek ellenére hatalmasat nőtt az összes kifizetés? Az infografikán ábrázolt többi tételt is megvizsgálva ez is egyértelművé válik.

A számok tanúsága szerint ugyanis mára az új lakásokra, illetve az építésre, bővítésre kiutalt összegek azok, amik további erősödést tudnak mutatni, ezzel tovább pörgetve a hiteltípus népszerűségét. Az említett célok közül az előbbire májusban 37 milliárd forintot utaltak ki a bankok, ami a tavalyi 12 milliárdos szám több mint háromszorosa. Ennek hátterében is jórészt a különböző állami támogatások, azok közül is jelentős részben a nemrégiben gyakorlatilag kifutó Zöld Otthon Program állhatott. Az állami segítség pedig nem csak az újlakások iránti  keresletet pörgette fel, hanem rengetegen szánták rá magukat idén építésre és bővítésre, illetve a felújításra is. Erre a célra 25 milliárd forintot utaltak ki, szemben a tavalyi 9 milliárdos összeggel.

Ezek a fő okai a lakáshitelek diadalmenetének

A 2021. január 1-jétől igényelhető otthonfelújítási támogatás és az e mellé februártól igényelhető hitel iránt kezdetektől hatalmas volt az érdeklődés és a konstrukciók kifizetésének megindulása óta töretlenül pörgetik is a hitelpiacot. A GKI tavalyi felmérése alapján az akkori állás szerint a válaszadó háztartások 7%-a biztosan szeretett volna lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást igényelni az elkövetkezendő két évben. Ez a kutatás összegzése szerint nagyjából 290 ezer családot jelent, akik megjelenése érthető módon okozott ekkora élénkülést a lakossági hitelezésben.

Ezek a típusú támogatások 2022. december 31-ig vehető igénybe, de vélhetően a legnagyobb érdeklődés nyáron lesz irántuk. Ezt historikus trendek és az elemzői várakozások egyaránt visszaigazolják. Persze mindig érdemes figyelembe venni a kölcsönök átfutásik idejét is, ami jelenleg akár 2-3 hónap is lehet.

Drágulnak a hitelek, de jót is ki lehet még fogni

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly nyáron indította el alapkmatemelési ciklusát, ami a jegybank vezetőinek legutóbbi nyilatkozataiból kiindulva még beláthatatlan ideig folytatódik. Bár az első hónapokban ennek hatása még nem gyűrűzött be a lakossági hitelek piacára, az utóbbi hónapokban a bankok is elkezdték ehhez igazítani hiteleik árait, magyarán elkezdtek drágulni a hitelek Az egyetlen dolog, ami a drágulást egyelőre visszafogja a félév végéig életben lévő kamatstop. Talán nem is meglepő, hogy ekkora a kereslet most a lakáskölcsönök iránt, a kamatstop kivezetése után ugyanis brutális kamatemelés jöhet.

Persze már most sem könnyű olcsó lakáshitelhez jutni, az egyes pénzintézetek által kínált konstrukciók között is hatalmasak az eltérések. Július elején találtunk olyan bankot, ahol közel 21 millió forintot kell visszafizetni egy 10 milliós kölcsönösszeg után, de olyan bankot is, ahol ez az összeg még kevéssel lépte túl a 19 millió forintot. A különbség tehát milliós tétel is lehet.

Ezért is fontos megfontolni, hogy melyik bankkal és milyen feltételek mellett kötünk szerződést. Súlyos százezrekbe, sőt akár milliókba kerülhet ugyanis, ha nem járunk utána az ajánlatoknak a hitelfelvétel előtt. A különbségek alábbi grafikonunkon is rendkívül látványosak.

Hogy a legjobban szemléltessük, mekkorák is a különbségek, a leginkább és a legkevésbé kedvező THM mutatóval rendelkező ajánlatokat vetjük össze. Az Unicredit Bank és az OTP Bank ajánlatait összevetve több, mint szembetűnő az eltérés. Míg előbbinél havonta "csak" 79 119 forintot, utóbbinál 88 017 forintot kell visszafizetni egy ekkora összegű kölcsön után. A különbség tehát a 8898 forintot is meghaladja a havi törlesztőben. Ekkora eltérés már bőven elég érv amellett, hogy inkább a jobb ajánlattal kecsegtető pénzintézet hitelét válasszuk.

A teljes visszafizetendő összeget megnézve még szembeötlőbb, milyen nagy az ajánlatok közötti eltérés. A 20 éves futamidő alatt ugyanis 1 millió 923 ezer forinttal kéne többet visszafizetni, ha a rosszabb feltételeket kínáló ajánlatot választjuk.

Érdemes persze a kisebb különbségekre is odafigyelni. Vessünk hát össze két közepesen vonzónak tűnő ajánlatot. Erre jó példa az MKB Bank és a MagNet Bank ajánlata. Előbbi banknál 80 121, utóbbinál pedig 86 119 forint a havi törlesztő, tehát havi szinten csak egy könnyen kigazdálkodható, 6000 forint alatti különbséggel kell számolnunk. A teljes visszafizetendő összegben azonban a különbség a hosszú évek alatt 1 370 435 ezer forintosra duzzad, tehát példacsaládunk több, mint három havi fizetésével rövidül meg, ha a kevésbé kedvező ajánlatot választja.

Ezért nem szabad csak a törlesztőrészletre hagyatkozni: meg kell nézni a THM-et, kamatperiódust, visszafizetendő teljes összeget is. Ez alapján összehasonlítva már valóban jó döntést hozhat a hiteligénylő. A bankok ajánlatainak összehasonlítására való a Pénzcentrum hitelkalkulátora, amellyel a személyes igényekre szabva listázhatóak a lakáshitelek, vagy akár a legkedvezőbb bankszámla csomagok is.