Megdőlni látszik a magyar lakáshitel-tévhit: erről mindenképp tudj, mielőtt kölcsönhöz nyúlsz

Mindegy melyik bankot választom: ez a vélekedés gyakoribb, mint gondolnánk, pedig ezen tévhit miatt akár elbukhatjuk a hiteligénylést, vagy ha hitelez is a bank, nem a legkedvezőbb ajánlatot találjuk meg, így többet fizetünk a kelleténél.

Hogy miért bukhatjuk el a hitelt? Azért például, mert van bank, amelyiknél a lejáratkor legfeljebb 65 éves lehet az adós, míg máshol 75 év a korhatár. Könnyen kiszámítható, hogy az előbbi banknál 20 éves futamidővel 45 éves kor felett bizony már nem kaphatunk hitelt, legfeljebb akkor, ha fiatalabb adóstársat is bevonunk a szerződésbe.

Az elvárt minimális jövedelem sem azonos az egyes pénzintézeteknél, ugyanis bár a legtöbb helyen az aktuális nettó minimálbér (133 ezer Ft) az alsó határ, találni olyat is, ahol 100 ezer, míg másutt 150 ezer Ft-tól hiteleznek. Nagyobb hitelösszeg esetén is találhatunk különbségeket, ugyanis van pénzintézet, amelyik 80 millió Ft-ig ad kölcsönt, míg máshol 130 millió Ft is simán belefér.

Ha kapsz is azonban hitelt egy banktól, egyáltalán nem biztos, hogy a piacon elérhető legkedvezőbb ajánlatot kapod meg tőlük. A hitelek árai között ugyanis komoly különbségek vannak, ami egy 20 millió Ft-os lakáshitel esetében több tízezer forint differenciát jelenthet havi szinten.

Nem kell pénzügyi tartalék, ha gond lesz, legfeljebb eladom a lakást, abból majd visszafizetem a kölcsönt: a lakáshitel felvétele rendkívül komoly döntés, ami évtizedekre meghatározhatja az adós pénzügyi helyzetét, éppen ezért körültekintően, a kockázatokat felmérve kell belevágni.

Célszerű ezért elegendő tartalékkal rendelkezni, amiből a munkahely esetleges elvesztése esetén 2-3 hónapig kihúzhatjuk akár bevételek nélkül is. Ugyancsak védelmet biztosíthat egy hitelfedezeti biztosítás is, ami munkanélküliség, halál, betegség vagy rokkantság esetén nyújthat pénzügyi segítséget. De akár egy a hitelhez közvetlenül nem kapcsolódó életbiztosítás is védőernyőt biztosíthat, hiszen egy kereső elvesztése a családot pénzügyileg drámaian érintheti.

Természetesen a hitellel terhelt ingatlan értékesítése sem lehetetlen, ám ha sürget az idő, akkor nagy valószínűséggel kevesebb pénzt kapunk majd érte, illetve az sem biztos, hogy éppen a megfelelő piaci környezetben – magas árak mellett – ütjük nyélbe az üzletet.

Csak a kamatot ismerem, a THM-ről még nem is hallottam: a felvett hitel ára a kamat. Minél alacsonyabb a kamat százalékos értéke, annál olcsóbb a hitel. Igen ám, de a kamaton túl egy lakáshitelnek egyéb költségei is vannak, fizetni kell például az értékbecslésért, a közjegyzői okiratba foglalásért, de a földhivatali ügyintézésnek is van díja. Ezek pedig összegében bizony akár 200-500 ezer Ft kiadást is jelenthetnek, függően a hitelösszeg nagyságától.

Ezeket a lakáshitelhez elengedhetetlen költségeket a THM – teljes hiteldíj-mutató – tartalmazza, így a lakáshitelek jobban összemérhetők lesznek. Már csak azért is, mert a bankok az egyszeri díjak egy részét – vagy akár szinte az egészét – akciósan elengedhetik, pontosabban a sikeres szerződéskötést követően visszafizetik.

Mindig a legolcsóbb lakáshitel a legjobb, a többi csak humbug: már volt szó a kamatról és a THM-ről, egy hitel pedig annál olcsóbb, minél alacsonyabb ezek százalékos értéke. Igen ám, de fontos, hogy az almát az almával, a körtét a körtével hasonlítsuk össze.

Olcsóbb lehet például egy 10 éves kamatperiódusú hitel, mint egy végig fix kamatú, ám míg az előbbinél egy évtized múlva akár jelentős mértékben emelkedhet a kamat, az utóbbinál a futamidő végéig ugyanannyit kell törlesztenünk. Ez pedig nagyon nem mindegy!

De van még egyéb is! Ha például egy minősített fogyasztóbarát lakáshitel (MFL) havi törlesztője néhány száz forinttal magasabb, mint egy piaci ajánlaté, az még nem jelenti azt, hogy feltétlenül az utóbbi a jobb választás. Lehet például, hogy a bank által adott kamatkedvezmény a piaci konstrukciónál végleg elveszíthető, vagyis, ha egyszer nem teljesül a szerződésbe foglalt elvárás – például a megfelelő összegű jövedelem számlára érkezése -, akkor a futamidő végéig többet kell törlesztenünk. Egy MFL hitelnél ezzel szemben csak az adott hónapra nő meg a kamat, ha teljesítjük az adott feltételt, ismét megkapjuk a kedvezményt.

Az első lépés, hogy azonnal lefoglalózzuk a kiszemelt lakást: sokan hosszú ideje vadásznak álmaik lakására, így aztán amikor végre rábukkannak, azonnal lecsapnak rá, nehogy más elhappolja valaki az orruk elől. A dolog érthető, ha saját megtakarításból fizetjük ki a vételárat, rendben is van.

Amennyiben azonban hitelre is szükség van, akkor célszerű óvatosabbnak lenni, és először a hitelező bankot kiválasztani, és csak ezt követően foglalózni. Ha ugyanis valamilyen nem várt oknál fogva végül mégsem kapjuk meg a hitelt, akkor extrém esetben akár el is bukhatjuk az eladónak kifizetett összeget.

Ha van állásunk, akkor biztosan kapunk hitelt is: az, hogy van munkahely és jövedelem, már jó kiindulás egy hiteligényléshez, ám a sikerhez vezető út kacskaringósabb, mint azt sokan gondolják. Először is általános elvárás, hogy legalább 3 teljes hónapja dolgozzunk az adott munkahelyen, ha például idén április 14-én kezdtünk, akkor legkorábban augusztus elején adhatjuk be a hiteligénylésünket. Ezen kívül fontos a jövedelem típusa is, ugyanis a vállalkozói, a készpénzes vagy éppen a külföldi jövedelmet nem egyformán fogadják el a bankok, már ha egyáltalán számolnak ezekkel.

A bankok a hitelezéshez elvárt minimális jövedelmet is meghatározzák, ami általában a minimálbér, de valahol magasabb, például 150 ezer forint. Vagyis attól, hogy van állásunk és jövedelmünk, nem feltétlenül leszünk hitelképesek, ám ilyenkor egy ugyancsak jövedelemmel rendelkező adóstárs bevonása például megoldást jelenthet, mert akkor kettejük együttes jövedelmével számol a bank.

Az állami támogatású hitelek között nincs különbség: sokan úgy vélekednek, hogy az állami kamattámogatással igényelhető hiteleket teljesen azonos feltételekkel kínálják a bankok, ám ez nem igaz. A Babaváró esetében például a bankok egy része a kamatmentes havi törlesztővel (kb. 45 900 Ft) számol, míg mások a támogatás nélküli, kamattal növelt havi fizetni valóval (kb. 84 000 Ft). Ez azért lehet kritikus, mert a JTM-korlát – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – meghatározza, hogy a nettó igazolt jövedelem mekkora százaléka fordítható hiteltörlesztésre, emiatt egyes bankoknál magasabb, míg máshol alacsonyabb kereset kell ugyanakkora hitelösszeghez. (A magasabb törlesztőt egyébként akkor kellene fizetni, ha a pár időközben elveszítené a támogatási jogosultságot, ami miatt a hitel piaci kamatozásra váltana.)

A kettő vagy több gyerektől igényelhető szuperolcsó csok-hitelek feltételei sem mindenütt azonosak, hiszen a bankok minden esetben saját hatáskörben döntenek arról, hogy kit hiteleznek, hiszen ők vállalják a kihelyezéssel járó kockázatot.

Ha már rendeztük egy korábbi elmaradásunkat, akkor máris hitelképesek vagyunk: sok adós csúszik meg az élete során egyszer-kétszer a törlesztéssel, ám nagyon nem mindegy, hogy egy-két napról, hetekről vagy akár hónapokról van szó. Amennyiben valaki 90 napon túl a minimálbért meghaladó összegű késedelembe esik, akkor automatikusan bekerül rossz adósként az úgynevezett KHR adatbázisba (régebbi nevén BAR-lista).

Hitelbírálatkor a bankok minden esetben lekérdezik a KHR-t, innen tudják, hogy az igénylő milyen havi törlesztőt fizet a meglévő hitelei után, valamint ebből derül ki az is, ha egy vagy több meglévő hitelét nem szerződés szerint fizeti.

Ha valaki meglévő elmaradásával szerepel a KHR-ben, akkor egyetlen banktól sem kap hitelt – lakáshitelt, személyi kölcsönt, áruhitelt, csok-hitel és Babaváró hitelt sem -, ám ha már rendezte az adósságot, akkor is még egy évig úgynevezett passzív KHR-esként tartják nyilván. Ez utóbbiakat néhány pénzintézet rendkívül szigorú feltételekkel már hitelezi, feltéve, hogy az elmaradást az adós önmaga rendezte, mert ha a bank engedte el azt, akkor az egy évből nem lehet lefaragni.