Itt a banki tiltólista: rengetegen vannak, akik soha nem kaphatnak hitelt Magyarországon

2021 őszének elején ismét felélénkült a magyarok hitelfelvételi kedve. Az MNB friss adatai szerint ugyanis, míg augusztusban még 45,14 milliárd forint volt a magyar háztartásoknak nyújtott forint személyi hitelek új szerződéseinek összege, addig szeptemberben ez a szám már 46,25 milliárd volt. A tavaly szeptemberi eredményhez képest pedig az ilyen hitelek iránti érdeklődés szembetűnően magas. A kifizetések összegében egy év alatt nem kevesebb, mint 58 százalékos növekedés történt a havi kifizetések számában.

Elemzők szerint a kitartó hitelfelvételi kedv hátterében részben a magyarok fizetőképességének fokozatos növekedése áll, ám a hitelek szárnyalásának középtávon az egyik gátja az alapkamat emelése lehet. Az emelési ciklus pedig a jegybank ígéretei szerint az infláció megfékezéséig (azaz lényegében beláthatatlan ideig) folytatódni fog.

Ugyanakkor nem mindenki részesül ebből a növekedésből, hiszen vannak olyanok szép számmal az országban, akiknek bár elképzelhető, hogy szükségül lenne rá, egészen biztosan nem juthatnak hozzá hitelhez bankon, pénzintézeten keresztül. A legtöbb banknál vannak a hitelt felvenni szándékozókra vonatkozó minimumfeltételek, ezek szinte mindenhol azonosak. Árgyelán József, a Bankmonitor szakértője szerint  ők egészen biztos nem kaphatnak hitelt:

Negatív KHR státuszúak

Habár a „rossz adósok” száma évről évre csökken, még mindig számolni kell velük is. Ők azok, akik a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeggel 90 napon túli csúszásban vannak a hiteleikkel, és az úgynevezett KHR rendszerben (korábbi nevén, a BAR-listán) tartják őket nyilván. A bankok szempontjából azok, akik korábbi hitelükkel kapcsolatban megcsúsztak kiemelten kockázatosnak minősülnek egy új hitel igénylésénél. Ha azonban már rendezték a tartozásaikat, jellemzően még legalább egy évnek el kell telni, míg ismét kaphatnak személyi kölcsönt a magyar bankoktól.

Minimálbér alatti jövedelemmel rendelkezők

Nem ismeretlen az sem, hogy bizonyos rendszeres jövedelmet elvárnak a bankok, mégpedig a minimálbér vagy afölötti összeget. Jövőre bruttó 200 ezer forintra emelik a minimálbért Magyarországon, ami nagyjából 133 ezer forint nettó bevételt jelent. A személyi kölcsönnek fontos feltétel, hogy a jövedelemnek el kell bírnia a hitel törlesztőrészletét, ami azt jelenti, hogy ha az igénylőnek nincs meg legalább a minimálbért elérő jövedelme, akkor jó eséllyel a fizetése elmegy az alapvető létfenntartási költségekre, éppen ezért nem fér bele még egy hiteltörlesztő, így nem fog hitelt kapni egyetlen banktól sem.

3 hónaposnál rövidebb munkaviszonnyal rendelkezők

Nem csak a fizetések mértékében van minimumelvárás, de a jelenlegi munkahelyen töltött idő is számít: 3 hónapnál rövidebb munkaviszonyt egy adott munkahelyen még nem tartanak eléggé biztosnak a bankok. Ha pedig egyéni vállalkozó vagy, és nem végzed még legalább 12 hónapja az adott tevékenységed, esetleg nincs még egy teljes lezárt üzleti éved, akkor is nagy valószínűséggel el fogják utasítani a bankok a hitelkérelmedet.

Próbaidő alatt lévők

Mivel a próbaidő alatt a munkaadó indoklás nélkül azonnal megszűnteheti a munkaviszonyt, ezért a bank nem látja biztosítottnak, hogy lesz fizetésed utána is, fogod tudni törleszteni a hiteledet biztonsággal. Ha próbaidőn vagy, érdemes kivárni a végét, és utána szétnézni a hitelpiacon.

Cselekvőképtelenek

A cselekvőképesség, mint jogi fogalom alatt a természetes személynek azt a képességét értjük, hogy cselekedeteivel saját nevében jogokat, illetőleg kötelezettségeket vállalhat. Ehhez bizonyos fokú szellemi érettségre, szellemi épségre, megfontolási és döntési készségre van szüksége, azaz észszerű akarat-elhatározás szükséges. Ennek hiányában az egyén számos lehetőségtől elesik, például kölcsönt sem kap. Ez érthető, hiszen a cselekvőképesség egy feltétele a hitelkérelemnek, és ez magában foglalja a nagykorúságot is.

Közmunkások, nyugdíjasok

A fent felsoroltakon kívül vannak „kevésbé kőbe vésett”, de szintén eléggé általánosnak tekinthető szabályok is. Nyugdíjaskorúak is csak bizonyos feltételek mellett kapnak személyi hitelt: a futamidő végén, azaz az utolsó törlesztőrészlet befizetésekor nem lehet az adós idősebb egy meghatározott kornál. Ez bankoknál eltérő, de jellemzően 75 év fölé egyik bank sem engedi az adóst. Ha túl idős az igénylő, akkor már nem kaphatja meg a kölcsönt, legalábbis egyedül, és/vagy hitelfedezeti biztosítás megkötése nélkül.

EZ IS ÉRDEKELHET

Özönlenek ebbe a bankba a nyugdíjasok: mutatjuk a számukra legkedvezőbb bankszámlacsomagot

Akár havi több ezer forint is elfolyhat egy rosszul megválasztott bankszámla csomag miatt.

Nagy általánosságban elmondható, hogy ha a hitelkérelmező passzív KHR-s, az sem elfogadható. Ha az adós rendezte az elmaradását, akkor még egy évig szerepel a rossz adósok listáján passzív státusszal. A legtöbb pénzintézet számára ez még mindig rossz fizetési morált mutat, emiatt nem hitelezik meg az érdeklődőt.

Fontos tudni azt is, hogy a családi pótlékot nem fogadják el a bankok abban az esetben, ha nincs mellé semmilyen más jövedelem. (Se adóstól, se társigénylőtől.) Ez azért jellemzően azt is jelenti, hogy egy alacsony jövedelemből szeretné a család kigazdálkodni a törlesztőrészletet is.

A közmunkaprogramból származó jövedelemmel egy elég speciális és jellemzően átmeneti bevétel, emiatt a bankok nem is veszik általában figyelembe hiteligénylés során.

Ha csak gyermektartásból van bevétele az igénylőnek, akkor nem fog hitelt kapni. Ez érthető, ezt az összeget ugyanis a gyermek nevelésére fizeti a másik szülő.

Készpénz, GYED, GYES

Néhány bank elfogadja az is, ha az igénylő készpénzben kapja a fizetését, sőt olyan is akad, melyik önmagában a GYES, GYED, GYET jellegű jövedelmet is elfogadja, de

ezen bankok száma nagyon kevés és ők is igen szigorú vizsgálatnak vetik alá az igénylést. Könnyen lehet, hogy elutasítják a kérelmet.

A GYES, GYED, GYET jellegű jövedelmet a legtöbb bank egyébként elfogadja abban az esetben, ha az igénylőnek, vagy társigénylőnek van ezen jövedelem mellé más elfogadható jövedelme.