Ilyen hitel nincs a bankokban: tízezrek veszik fel, befektetésre is megéri

Pénzcentrum: Az elmúlt év igazán mozgalmas volt a Diákhitel Központ életében, vezettek be, illetve ki is konstrukciókat. Hogyan élték meg az elmúlt évet Önök és az ügyfeleik?

Dr. Magyar Péter: Hadd kezdjem távolabbról. Idén lett 20 éves a Diákhitel Központ, két évtized alatt mintegy 500 ezer szerződést kötöttünk, és mintegy 500 milliárd forint értékben folyósítottunk hiteleket különböző termékek segítségével a diákoknak. Vicces, de 20 éve én voltam az egyik diákhiteles ügyfél, és részben ennek köszönhetően tanulhattam fél évet a Hamburgi Jogi Egyetemen. Pontosan tudom, milyen hasznos egy ilyen segítség a felsőoktatási hallgatóknak, bár akkor még csak 21 ezer forint volt a legnagyobb felvehető összeg, és jóval magasabbak voltak a kamatok. Ennek ellenére más akkor is sokak számára jelentett valódi segítséget. Minden évben végzünk egy reprezentatív kutatást, és az igénylőknek több, mint a fele azt mondja, hogy ha nem lett volna a diákhitel, akkor vagy nem is tudta volna elvégezni az egyetemet, vagy csak nagy nehézségek árán. Az a legnagyobb érdeme Társaságunknak, hogy van legalább 250 ezer olyan fiatal diplomás, akinek a diplomaszerzését nagyban segítette a Központ.

A pandémia alatt az egyik legfontosabb változás a Diákhitel plusz tavalyi bevezetése és a nyáron történt kivezetése volt. Ez zökkenőmentesen lezajlott? 

A tavalyi minden tekintetben rendhagyó év volt a Diákhitel Központ és az ügyfelek életében, de az egész ország és a világ életében is. Nagyon sok változás történt. Sokáig két fontos termékünk volt, a Diákhitel 1 és 2, az utóbbi kamatmentes lett 2018-ban. Utána bevezettük a Nyelvtanulási Diákhitelt. Tavaly, amikor észlelte a döntéshozó, hogy milyen hirtelen és súlyosan érinti a munkaerőpiacot a pandémia, közösen döntöttünk arról, hogy bevezetjük a Diákhitel Pluszt, ami tavaly május 1-jétől volt elérhető.

Ez egy félmillió forintos, szabad felhasználású annuitásos hitel, amit egy évvel a felvételt követően kell elkezdeni törleszteni. Ez eltérés az általános diákhitelekhez képest. Már az első napokban látszott, hogy ez egy hatalmas siker, megtalálta a célcsoportot, egyértelműen találkozott a hallgatók igényével, és valódi segítséget nyújtott a fiataloknak. Mintegy 5000 igénylés érkezett az első héten, és tavaly egész évben 30 ezren igényelték. Idén csak az első félévben 10 ezren.

Ez gondolom rendkívüli eredménynek számít a korábbi konstrukciók számaihoz képest? Milyen visszajelzéseket kaptak az ügyfeleiktől a kivezetése során?

Ez ahhoz képest nagyon nagy szám, hogy 2019-ben összesen 12 ezer új diákhiteles szerződést kötöttünk, tavaly pedig több, mint 40 ezret. Azt érdemes tudni, hogy ez egy átmeneti terméknek indult, a kormány eleve úgy döntött erről, hogy a pandémia idejére nyílik meg ez a lehetőség, ezért is volt 2020. december 31. az eredeti igénylési határidő. De mivel láttuk, hogy jön a második, harmadik hullám, és nem lehetett tudni, hogy ezek mennyire érintik súlyosan a felsőoktatásban tanuló hallgatókat, a kormány a javaslatunkra meghosszabbította az igénylés lehetőségét fél évvel, 2021. június 30-ig. Amikor a diákok szembesültek azzal, hogy ez a termék tényleg kivezetésre kerül, még nagyobb lett a roham, az utolsó napokban 300-400 igénylés futott be a központba naponta. Ezért különösen nagy öröm számunkra, hogy a kormány múlt héten döntött arról, hogy 2021. október 1-től ismét igényelhetővé válik a Diákhitel Plusz. Biztos vagyok benne, hogy ebben a tanévben is rengeteg hallgató fog élni ezzel a lehetőséggel.

A diákhitelekkel kapcsolatban összességében azt látjuk, hogy 2019-ig volt egy lassú lejtmenet, utána pedig egy nagyon gyors felívelés. A Diákhitel1-et tavaly mintegy 30 százalékkal többen igényelték, mint a megelőző évben, és idén ez a trend folytatódik, most is 25-30 százalékkal vagyunk a tavalyi számok felett. A Diákhitel2 is tavaly ugrott egy nagyot, most kb. ott vagyunk, ahol tavaly tartottunk, már minden 3. költségtérítéses hallgató él a Diákhitel 2 felvételével van diákhitele, és majdnem minden 4. felsőoktatási hallgatónak van valamilyen diákhitele.

Mi lehet a siker kulcsa?

A magyar diákhitelezési modell abban különbözik sok országétól, hogy ez egy állami fenntartású, nonprofit intézmény, mégis piaci forrásokból dolgozunk, kereskedelmi bankoktól vonunk be forrásokat, valamint az MFB-től és az Európai Fejlesztési Banktól. A nagyon alacsony kamatok részben az alacsony működési költségnek köszönhetőek, részben pedig annak, hogy a magyar állam kezességet vállal a mi forrásaink mögött.

Ez nagyban különbözik az amerikai modelltől és a Nyugat-Európában jellemző diákhitelezéstől, a mi modellünk sokkal olcsóbb és hallgató barátabb. Szlovákiában például euró alapú diákhitelezés van, és jóval magasabbak a kamatok. Összességében egyre több diák és család ismeri fel, hogy ez inkább támogatás, mint sem egy klasszikus értelemben vett hitel és érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel. Nyilván a Diákhitel Plusz a non plus ultra,hiszen egyszerre szabad felhasználású és kamatmentes. De a szabad felhasználású Diákhitel1 is nagyon kedvező, 1,99 % kamatozású és már havonta 150.000,- forintig igényelhető.

Ez egy egyetemista tanulmányai alatt akár 8 250 000 forint teljesen szabad felhasználású hitelt jelent, ráadásul tavaly óta mélyponton vannak a kamatok. 

A pandémia másik újdonsága volt a maratoni hosszúságú moratórium. Mi az önök álláspontja a meghosszabbításról?

2019. március 19-től él ez a moratórium, többszöri hosszabbítással. Mi annyiban tágítottuk a lehetőségen és jártunk el még ügyfélbarátabban, hogy nemcsak az ez előtt felvett hitelekre terjesztettük ki a moratóriumot, hanem az utána megkötött szerződésekre is. Mi más helyzetben vagyunk, mint a kereskedelmi bankok, az alacsony kamatok vagy a kamatmentesség miatt. Nálunk semmilyen problémát nem okoz az esetlegesen elhúzódó törlesztési idő, ráadásul azt tapasztaljuk, hogy az öt éve dinamikusan növekvő átlagbérek és a mélyponton lévő munkanélküliség miatt a mi ügyfeleink egyre gyorsabban és könnyebben fizetik vissza a a felvett diákhiteleket.

Míg pár éve 10 év volt az átlagos törlesztési idő, mostanra ez 6 év alá csökkent. Ezen indokok alapján így abszolút támogattuk a kormány döntését a hitelmoratórium rászorultsági alapon történő meghosszabbításáról. A Társaságunk oldaláról sem okoz ez semmilyen likviditási problémát. Tudunk bevonni plusz forrást a piacról, ha szükséges, ezt eddig is megtettük. Eleinte, amikor a moratórium bevezetésre került, 60 százalék körül volt a törlesztők aránya.

Mi végig azt kommunikáltuk, hogy bármilyen törlesztés is történik a moratórium alatt az ügyfeleink részéről, azt mi ingyenes előtörlesztésként elszámoljuk. Eddig sem akkor nem kellet nyilatkozni, ha valaki törleszteni akart, sem akkor, ha valaki élni akart a moratórium adta lehetőséggel. Ez is flexibilisebb, mint a bankoknál. Azt is jeleztük, hogy ha valaki kevesebbet fizet, mint az előírt minimum, az is jó, ha többet, az sem probléma.

Egyébként jelenleg az ügyfelek mekkora része törleszt?

Szép fokozatosan ment fel a törlesztő ügyfelek aránya, most már 70 százalék körül van. Nyilván egyszer vége lesz a moratóriumnak, és aki a moratórium előtt már késedelemben volt, annak a lejárat után számolnia kell azzal, hogy nem fizetés esetén, bizonyos türelmi idő után felmondjuk a szerződését és a szabályzatunk szerint átadjuk a követeléseket Magyar Követeléskezelőnek.

De fontos hangsúlyozni, hogy a Diákhitel Központnál rendkívül alacsony, 1 % a bedőlt diákhitelek aránya, ebben is különbözünk a kereskedelmi bankoktól,. A kereskedelmi bankoknál ez általában 4-5%, a devizahiteleknél 14-15 százalék is volt. Amerikában 20 százalék körül van a bedőlt diákhitelek aránya, de ahogy említettem ott egy teljesen másfajta, jellemzően profitorientált konstrukciók működnek, amiket össze sem lehet hasonlítani a magyar diákhitelezés rendszerével.

Mindig hangsúlyozzuk, hogy a tudásba fektetni érdemes, a diploma érték, hiszen egy diplomás fiatal kezdő fizetése a duplája egy középfokú végzettségűnek.

Akkor értelemszerűen az sem várható, hogy a moratórium kivezetése után megnő a nem fizetők aránya

 Nem. A tőketartozás minimálisan lehet magasabb, amúgy is egyre jobban nő az előtörlesztők száma, nem gondolom, hogy ebből bármi probléma lenne. És ne felejtsük el, hogy minden termékünk esetében él a családtámogatás, 2018 óta, ha a hitelfelvételt követően megszületik a második gyermek egy családban, akkor az édesanya hitelének felét, a harmadik gyermek megszületését követően, pedig a teljes hiteltartozását elengedi a Diákhitel Központ. Pár év alatt 6,3 milliárd forintot engedtünk el több mint 6000 édesanyának a diákhitel-tartozását. Ez a családtámogatási kedvezmény rendkívül népszerű, egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel. A magyar modell ilyen szempontból is működik, hiszen egyre többen veszik fel a diákhiteleket egyre olcsóbban, és egyre nő a diplomás fiatalok termékenységi mutatója is.

Ez egy win-win szituáció, nem gondolom, hogy bármilyen problémát okozna a moratórium megszüntetése.

A másik nagy újítás nyáron a képzési hitelek bevezetése volt. Ezek mennyire futottak fel? 

Ez egy nagyon nagy lépés volt a Diákhitel Központ és a magyar oktatási rendszer életében, hogy végre törleszti az adósságát az állam azok felé, akik nem a felsőoktatásban tanulnak, hanem szakképzésben vagy felnőttképzésben. Május 31-től elérhetővé vált a Képzési Hitel1 és 2, nagyon hasonlóan a diákhitelekhez.

A cél az, hogy a szak- és felnőttképzésben résztvevők szinte azonos feltételekkel vehessék igénybe a hiteleket, mint a felsőoktatásban tanulók. 150-200 ezer ember tanul szak- és felnőttképzésben.

A kormány új alapokra helyezte a szak- és felnőttképzés rendszerét, a régi típusú OKJ-s képzések megszűnnek és magasabb színvonalat képviselő, ellenőrzött képzések lesznek elérhetőek. A képzési hiteleket csak az újonnan regisztrált, új típusú szak- és felnőttképzésekre lehet igénybe venni. Amikor május 31-én bevezettük, azt láttuk, hogy újdonságként a szak- és felnőttképző intézetek is ismerkednek vele, bár mindenki nagy örömmel fogadta.

Tehát a konstrukció bevezetése egy régóta fennálló igényt elégít ki? Nagy volt a roham rá? Mekkora részét teszi ki most a teljes hitelállománynak?

Az intézmények már régen kérték, hogy legyen erre lehetőség, hiszen sokat beszélünk az élethosszig tartó tanulásról, de e mögött nem volt meg az anyagi támogatás. Azzal, hogy ez megvalósult, európai szinten is egyedülálló finanszírozási forma jött létre, amivel szinte a teljes oktatási spektrumot lefedjük. Aki ma tanulni akar Magyarországon, anyagi okok miatt nem kell, hogy lemondjon erről.

Az első napokban nem tapasztaltunk nagyon nagy érdeklődést, de most, hogy szeptembertől beindult az oktatási szezon, napi 50-100 igénylés érkezik, volt, hogy 150 is érkezett.

Mivel a diákhitelt igénylők száma nagyon magas volt az első fél évben is, ez még nem szignifikáns része a portfóliónak, de azt gondolom, hogy év végéig ez változhat, és közép-hosszú távon azt várjuk, hogy az igénylés számok azonosak lesznek. 280 ezren tanulnak a felsőoktatásban, 150-200 ezren a szak- és felnőttképzésben, utóbbi pedig várhatóan növekedni fog.

Egyébként mi a hitelek felvételének a pontos menete? Milyen képzésekre lehet igénybe venni?

Ezek a hitelek online, pár perc alatt igényelhetők, nincs szükség személyes megjelenésre vagy papíralapú dokumentumra. Ami fontos, hogy regisztrált képzésekre lehet csak igénybe venni, illetve amik 3 hónapnál hosszabbak. A Képzési Hitel2 kamatmentes, ezt a képzési díjra lehet fordítani, itt 500 ezer forint a maximum. A kért összeget az oktatási intézménynek utaljuk, és a Diákhitel1, Diákhitel2 és Diákhitel Plusz szerződés mellett is igényelhető. A futamidő szabadon választható 1-10 év között, a törlesztést pedig a képzés befejezése után kell megkezdeni egyenlő havi törlesztőrészletekben. Itt is bármikor, díjmentesen előtörleszthető a felvett hitel. A felnőttképzések díja jellemzően jóval alacsonyabb, mint a felsőoktatási díjak.

A felnőttképzők visszajelzései alapján ez egy rendkívül népszerű termék. A szakképzésben pedig inkább a szabad felhasználású, 1,99 % százalékos kamat mellett elérhető Képzési Hitel1 iránt érdeklődnek jobban, hiszen két szakképzés továbbra is ingyenes.

Az elmúlt évben egyébként változott szignifikánsan az összes élő hitelszerződés száma?

2018-ban volt 176 ezer élő szerződésünk volt, ez most 200 ezer. Folyamatosan, minden évben nő a szerződéseink száma. Ebből 120 ezer a törlesztési szakban lévő ügyfél. Azt még fontos kiemelni, hogy a diákhitel és a képzési hitel rendszere teljesen átjárható. Ha valaki diplomát szerzett, és el akar végezni még egy felnőttképzést is, akkor felfüggesztésre kerül a hitelfizetési kötelezettsége, és akár a képzési hitelt is felveheti. És ez fordítva is igaz.

Mennyire vannak tudatában az ügyfelek annak, hogy ezek hitelek? Zajlik-e valamilyen edukáció? Várják-e, hogy a felnőttképzésben tanulók reakciói mások lesznek, mint az egyetemistákéi?

A diákhitel Központ kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi tudatosságra való nevelést. A 18 éves fiatalok első komoly pénzügyi döntése lehet, hogy felvesz-e diákhitelt. Tavaly ezer középiskolából már 500-ba el tudtunk jutni személyesen még a felvételi jelentkezési időszak előtt, és osztályfőnöki óra vagy szülői értekezlet keretében tartottunk tájékoztatókat. Ezek nem feltétlenül csak a diákhitelekre terjedtek ki, hanem arra is, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy milyen költségekkel jár felsőoktatásban tanulni.

A diakhitel.hu-n van egy pénzügyi tájoló nevű alkalmazásunk. Ez egy modell, ahova beütheti a felsőoktatásba készülő diák, hogy melyik városban, milyen szakon szeretne tovább tanulni, milyen szakra, állami támogatottra vagy költségtérítésesre menne, milyen bevételei vannak, a családja támogatja-e, fog-e dolgozni, van-e más jövedelme, és ez a rendszer kiszámolja, hogy pluszos vagy mínuszos lesz a költségvetése. Ha mínuszos, akkor érdemes elgondolkodnia azon, hogy milyen kiegészítő forrásokat tud bevonni. Elmegy-e dolgozni a tanulmányai mellett, felvesz-e diákhitelt, esetleg kér valahonnan plusz pénzt.

Amire még fel szoktuk hívni a figyelmet, hogy ha valakinek kiegészítő pénzügyi forrásra van szüksége, inkább a diákhitelt válassza, ne a kereskedelmi bankok termékeit, mert ez egy sokkal kedvezőbb lehetőség. Az is egy érdekes adat, hogy a nappali tagozatos hallgatók 25 százaléka teljes munkaidőben dolgozik. Ez önmagában lehetne örvendetes, hiszen egy munkatapasztalat hasznos az elhelyezkedésnél, de azt látjuk, hogy a döntő többség nem a leendő szakmájában dolgozik, hanem kereskedelmi láncoknál és vendéglátóipari egységekben végez munkát.

Ezt kvázi a fiatal tehetségek pazarlásának tartja?

Korán munkatapasztalatot szerezni nyilván dicséretes, de nagyon fontos, hogy az ember megtalálja az egyensúlyt. Nem kellene eltékozolni ezeket az éveket, például egy orvostanhallgatónál vagy egy műegyetemistánál biztosan nem szerencsés, ha valaki nem jár be előadásokra, nincs ott a gyakorlatokon, mert akkor a tudása kevesebbet fog érni, a tanulmányi eredménye rosszabb lesz.

Érdemes megfontolni, hogy inkább diákhitelt vegyen fel az ember, és mellette esetleg valamit még dolgozzon, de ne az legyen, hogy éjjel-nappal dolgozik, és a tanulásra marad kevesebb ideje. Az viszont igaz, hogy a hitel szóval szemben, van Magyarországon egy nagyon erős előítélet a devizahitel-válság miatt. Ezért is tartjuk fontosnak a folyamatos tájékoztatást és kérjük a szülőket, diákokat, hogy szenteljenek a termékeink megismerésére pár percet, mert a mi a diákhitelek nagyon eltérnek a megszokott, kereskedelmi banki termékektől, személyi hitelektől.

Szóval a legnagyobb visszatartó erő most a hitelektől való általános távolságtartás?

Hiába jó egy hitel, hiába nem a házukba kerül, hiába kamatmentes, hiába előtörleszthető ingyenesen, mégis sokan azt mondják, hogy hitelt nem veszek fel. Nagyon fontos, hogy a felnövekvő generációk ezt ne így éljék meg. Legyenek óvatosak, legyenek képzettek pénzügyileg, körültekintőek, tudjanak kamatos kamatot számolni, ismerjék a kockázatokat, és a jó konstrukciókat, és olvassák el az apró betűs részeket is, de legyenek nyitottak.

Egyébként azt nyomon követik valahogy, hogy az ügyfeleik pontosan mire használják a hitelt? Mennyien fordítják direkt módon a tanulmányaikra vagy más célokra, például befektetésre?

Folyamatosan végzünk felméréseket, amik azt mutatják, hogy a szabad felhasználású hitelt 50 százalékban lakhatásra fordítják, 25-30 százalékban közvetlenül a tanulmányokhoz kötődően jegyzet, tankönyv vásárlásra, illetve nyelvtanulásra. A fennmaradó részt a megélhetésre és különböző befektetésekre. Nagyon sokan hozták létre első vállalkozásukat a diákhitelek segítségével, pl. futárcéget, vettek belőle robogókat, volt, aki Amerikában alapított ebből céget, és sikeres startupper lett.

Ez egy nagyon jó lehetőség, amivel élni kell. Ennek nagyon sok leágazása van, és a fiatalok erre egyre nyitottabbak.

A diák és képzési hitelek tehát elmondása szerint szinte mindenkinek kedvező pénzügyi megoldást nyújthatnak. El tud mégis képzelni olyan élethelyzetet, amikor nem javasolja ezek felvételét?

Nehéz. André Kosztolányi, magyar származású világhírű tőzsdeguru mondta, hogy ha valakinek kevés pénze van, akkor ne tőzsdézzen, akinek sok pénze van, az tőzsdézhet, ha pedig valakinek nincs pénze, akkor tőzsdéznie kell. Én azt mondom, hogy egy ilyen hitel annak is segíthet, akinek ténylegesen vannak anyagi problémái, de annak is, akinek nincsenek.

Sok, szerencsésebb anyagi helyzetben lévő családban is felveszik a diákhitelt, és ott jellemzően a szülő tanácsolja a gyereknek, hogy vegye fel, edukációs céllal, hiszen ha valaki valamiért fizet, akkor nagyobb energiát fog beletenni. Ez természetesen a tanulmányokra igaz.

És van egy vállalkozó szemléletű része is, még ha a család ki is tudja fizetni a költségeket, miért hagyjak ott egy 0 vagy 1,99 százalékos forrást? Befekteti, céget alapít, vagy segít a szüleinek – ez egy jó lehetőség. Az államnak is jó, mert nincs kamattámogatás, ezt mi piaci alapon tudjuk nyújtani. Ezt visszaforgatják a gazdaságba, nem adósodnak el, hanem adott esetben plusz jövedelemre tesznek szert egy vállalkozásból.

Úgyhogy én nem tudok ilyen élethelyzetet elképzelni, de nem vagyunk egyformák. Van, aki ódzkodik a hitelektől. Ha negatív dolgokat hallunk a diákhitelről, az általában a középső és idősebb generációtól jön. Nagyon sokszor halljuk azt, hogy már a fiatalokat is eladósítják, ez milyen szörnyű. Ezért hangsúlyozzuk mindenhol, hogy ismerjék meg elsőként a termékeinkben lévő lehetőségeket, keressenek minket kérdéseikkel bátran.

Milyen módon tudják elérni a felnövekvő új generációkat?

Az állami intézmények közül mi voltunk az elsők, akik online kötöttek szerződést, nagyon figyelünk arra, hogy megfeleljünk ennek a fiatal generációnak az igényeinek applikációkkal, kártyás fizetéssel, online ügyfélszolgálattal. Próbálunk menni előre, tudjuk, hogy a világ nagyon gyorsan változik, a fiatalok már a mobiltelefonon élik az életüket, és mindent el tudnak intézni mobiltelefonon, ami a diákhitellel kapcsolatos. Ami szintén fontos, hogy bevezettünk egy felsőoktatási információs rendszert, így jelentősen változott a folyósításunk is.

Korábban ha valaki augusztusban vagy szeptemberben igényelt diákhitelt, akkor október 15-én kapta meg az első összeget. Ez még tavaly is így volt, de idén már pár nappal az igénylést követően átutaljuk a szabad felhasználású hiteleket. Már nem papíralapon levelezgetünk az egyetemekkel, hogy valaki ott tanul-e, hanem az új online rendszeren keresztül rögtön megkapjuk a zöld lámpát, hogy valakinek megvan a hallgatói jogviszonya vagy a képzési jogviszonya.

A Diákhitel Plusztól a képzési hitelekig számos újítást vezettek be az elmúlt időszakban. A közeljövőben várható még a Diákhitel Központtól valami nagy dobás?

Számtalan ötletünk van. De jelenleg már nincs olyan 18-55 év közötti tanulni vágyó honfitársunk, aki nem tudná igénybe venni valamelyik termékünket. Amin el lehet gondolkodni a közeljövőben, hogy a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatásokat összevonjuk. Érdemes lenne megfontolni az ösztöndíjak és a diákhitelek egységes kezelését. Érdemes lenne majd egy olyan rendszert bevezetni, amiben látja az oktatáspolitika, hogy egy hallgató mennyi ösztöndíjat kap, mennyi diákhitele van. Mert lehet, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében teljesen másfajta finanszírozásra van szükség, mint mondjuk a budapesti Corvinus Egyetemen. Várjuk meg, hogy a felsőoktatásban az új alapítványi struktúra hogyan kezd el működni, és utána érdemes sok érdekes újítási lehetőséget megfontolni. 20 éve 31 százalék volt a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők aránya, ez most 37 százalék. Lassan meghaladjuk az uniós átlagot.

Az irány jó, ezt kell folytatni és a mostani rendszerben rejlő lehetőséget minél jobban kihasználni.

(Címlapkép, interjúfotók: Berecz Valter/kepszerk.hu)