Megrohanták a magyarok a bankokat: úgy veszik fel az ilyen hiteleket, mintha nem lenne holnap

A járvány harmadik hullámának lecsengése és a korlátozó intézkedések nagy részének feloldása után a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési kedve rég nem látott magasságba emelkedett. Ennek köszönhetően hónapok óta rekordszámokat produkálnak a lakáshitelek a teljes folyósított összegüket nézve.

A Magyar Nemzeti Bank által a héten publikált adatok szerint júniusban összesen 136,35 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok lakossági ügyfeleiknek, ami az előző rekordhónap számaihoz képest újabb 13,2 százalékos növekedést jelent. A válság alatt, tavaly júniusban kifizetett összeghez képest pedig a növekedés több mint 99,9%-os, azaz az idén folyósított mennyiség gyakarolatilag a 2020-as duplája.

Mostanra egyértelmű tehát, hogy bőven a járványból való kilábalás hatásán túlmutató mértékű növekedést mutat a lakosság érdeklődése az ilyen hitelek iránt. Hisz már rég nem csak idei és tavalyi, hanem sok éves rekordok dőlnek meg a lakáshitelek kifizetéseit nézve. Igaz ez az összes, a lakosságnak kifizetett lakáshitelszerződés, de különösen a felújításra igényelt hitelek összegére.

A magyar lakosság ugyanis júniusban harmadszor is rekordösszegű lakáskölcsönt vett fel. A folyósított lakáshitelek összege a második negyedév hónapjaiban sorra olyan számokat produkált, amire az elmúlt 5 év egyetlen korábbi hónapjában sem volt példa.

A legutóbbi, hasonlóképp kiemelkedő hónap hitelfelvételi szempontból 2020 szeptembere volt. Akkor 92,46 milliárd forint volt a háztartásoknak nyújtott lakáshitelek együttes összege. Az utóbbi öt év eddigi legerősebb áprilisa pedig a 2019-es volt, 84,44 milliárd összegű kifizetett lakáshitellel, a júniusi, újabb rekord ezt 61,47 százalékkal haladta meg.

Ahogy a fenti grafikonon is látható, nem csak a lakáscélú hitelek teljesítettek kimondottan jól júniusban. A személyi hitelek népszerűsége is folytatta  a növekedést az év elejéhez és az előző évhez képest. A lakosságnak kifizetett személyi hitelek teljes összege  95.7%-al haladta meg a 2020. júniusi számot. A babaváró hitelek folyósított összegére sem lehet panasz. Azok júniusi, 52,65 milliárdos összege 6,7 százalékos növekedést jelent a tavalyi számokhoz képest.

A döntő oka a válságból való rekord gyors kilábalásnak és az ezen is bőven túlmutató mostani növekedésnek valószínűleg az új otthontámogatások, az otthonfelújítási támogatás és az otthonfelújítási hitel bevezetése lehetett.

Ez nem csak a lakáshiteleket övező megnövekedett hitelfelvételi kedvet magyarázza. A személyi hitelek és a babaváró hitel is jól kombinálható ugyanis a lakáshitelekkel, akár önerőként. A felújítási támogatás felvételéhez ezért nem mindenki választ lakáskölcsönt, a felújítási munkákat ugyanis a jogosultak személyi hitelből, vagy babaváró kölcsönből is ugyanúgy tudják előfinanszírozni.

A banki beszámolók pedig az új konstrukció bevezetésének személyi kölcsönök felvételére gyakorolt pozitív hatását is alátámasztják. A Takarékbank májusi közleménye szerint például náluk a korábbinál húsz százalékkal nagyobb összegű, átlagosan 1,7 millió forintos személyi hitelt igényeltek az ügyfelek.

A lakáshitelek növekvő dominanciája ettől függetlenül szembetűnő. Ahogy a grafikonon látszik, 2019. októberben volt utoljára a három lakossági hiteltípusból együttesen kifizetett szerződéses összeg 200 milliárd felett, de arányaiban az elmúlt években a lakáshitel nem tett ki ekkora részt.

Az otthonfelújítási támogatások hatásainak indikátora az is, hogy a lakáshitelek esetében a használt lakásokra való megnövekedett érdeklődés mellett a felújítási kedv élénkülése is hozzájárult, hogy a hitelek júniusban sokadszorra is rekordszámokat produkáljanak.

Rég nem költöttünk ennyi pénzt felújításra

A járványhelyzet miatt elhalasztott lakáskereslet, illetve lakáshitelkereslet egyszerre jelentkezik a bankoknál, következésképp azon lakáshitel-felvételek, amelyek a tavalyi év első- vagy második felében kellett volna, hogy megtörténjenek, részben az idei évben jelentkeznek, ami egyértelműen látszik a nyár eleji számokon

Az alábbi grafikonon is látszik, hogy míg a használt lakás vásárlása céljából felvett hitelek népszerűsége tavaly júniusban visszaesett, 2019 azonos időszakához képest, addig 2021-ben bőven túlszárnyalta az elmúlt két évet. A felújításra és korszerűsítésre kiutalt hitelekre látszólag kevésbé hatott ki a válság, ennek ellenére az új támogatások miatt azok iránt is drasztikusan megnőtt az érdeklődés.

A használt lakások vásárlására kiutalt hitelek 93,58 milliárd forintos összege is sok éves rekordot hozott, 101%-os emelkedést produkálva a tavalyi 46,47 milliárdoshoz képest, a felújításra és korszerűsítésre igényelt hitelek növekedése még ennél is drasztikusabb volt. A hónapban lakásfelújításra kiutalt 13,83 milliárd forint ugyanis a tavalyi számhoz képest jelent  319 százalékos emelkedést, jelent. A mostani összeget a 2019-es számokkal összemérve jól látszik, mennyire is kiemelkedőek ezek a számok. Két évvel ezelőtt is csupán 3,31 milliárd forintnyi összegű lakossági hitelt utaltak ki az adott hónapban ilyen célokra, amihez képest a mostani szám 292 százalékkal volt magasabb.

Az állami támogatások népszerűsége töretlen

A január 1-jétől igényelhető otthonfelújítási támogatás és a február elejétől elérhető, ehhez kapcsolható hitel iránti fogyasztói érdeklődés kiemelkedően nagy. Ezt a pozitív számokon felül a bankok tapasztalatai és a felmérések is megerősítik. A 2022. december 31-ig igényelhető támogatás a Magyar Közlönyben korábban megjelent információk alapján az alábbi paraméterekkel bír:

• Összege maximum három millió forint lehet
• Az állam maximum a költségek felét állja
• A költségeket utólag térítik meg
• Bármilyen felújítási munkára igénybe vehető
• Legalább egy saját, vagy nevelt gyerek meglétéhez kötik
• Legalább a család egyik tagjának egy év folyamatos tb-jogviszonnyal kell rendelkezni az igényléskor
• Köztartozás mentesnek kell lenni hozzá
• Egy család csak egyszer veheti igénybe
• Az állam ezen felül biztosítja február elejétől az otthonfelújítási kölcsönt, 3%-os kamattal, 6 millió forintos hitelösszeggel és legfeljebb 10 éves futamidővel. 

A támogatottak köre lényegesen szélesebb körű, mint mondjuk a CSOK, vagy a babaváró hitel esetében. A támogatás ráadásul rengetegféle munkálatra igénybe vehető. Ebből még nem következne, hogy a hitelfelvételi kedvben is ilyen kiugró legyen a növekedés. Ezt az indokolja, hogy a költségek felét az állam utólag téríti meg, igazoló dokumentumok alapján.

Arról, hogy ezek a konstrukciók mennyire is vonzzák a magyarokat a GKI legfrissebb kutatásának eredményei is sokat elmondanak. Eszerint a következő egy évben a magyar háztartások csaknem 17%-a tervez nagyobb összeget költeni lakására (biztosan vagy valószínűleg) – azaz csaknem minden hatodik lakóingatlan érintett lehet.

Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor egy éven belül mintegy 700 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. Ez 120 ezerrel az előző negyedévinél és 130 ezerrel az egy évvel ezelőtti megkérdezés eredményénél is nagyobb számot jelent.

A lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők mintegy 40%-a szeretné részben állami támogatásból finanszírozni felújítási-korszerűsítési terveit – egy negyedévvel ezelőtt ugyanez az arány 36% volt. A biztosan felújításra készülők fele számít az állami támogatás igénybevételére, míg a csak valószínűleg felújításba belevágók a támogatás felhasználásával kapcsolatban is elég bizonytalanok.

Nagyon nem mindegy melyik bankkal szerződünk

A Pénzcentrum kalkulátorában, használt ingatlan vásárlás céljából 10 millió forintos hitelajánlatokat kerestünk 20 éves futamidővel. Csupán három olyan ajánlatot találtunk, ahol nem kell 14 millió forintnál is magasabb összeget visszafizetnünk, ellenben három bank legjobb ajánlatánál az összeg a 15 millió forintot is meghaladja. Ezért is ajánlott alaposan szemügyre venni az ajánlatokat, ugyanis a törlesztőrészletekben pár forintnyi eltérés is  súlyos százezreket jelenthet egy sok éves futamidő alatt:

A legszemléletesebb, ha a listánknak szereplő legmagasabb és legalacsonyabb THM mutatóval rendelkező ajánlatokat vetjük össze. Nézzük meg tehát a Gránit Bank és az OTP ajánlatát. A kamat mindkét konstrukcióban 5 évig marad fix. A havi törlesztő az egyik helyen 56 640, a másikon 66 099 forint - ilyen eltérés esetén már emiatt is megérheti a bankváltás. Még inkább elgondolkodhatunk rajta viszont, ha a teljes visszafizetendő összegeket is összevetjük: az OTP-nél több mint 2 millió 251 ezer forinttal többet kell ugyanis visszafizetnie az ügyfeleknek, mint a másik pénzintézetnél.

Ha például az MKB Bank és a K&H Bank ajánlatait vetjük össze, a különbség már koránt sem ennyire szembetűnő. A törlesztőrészlet az előbbinél 57 637 forint, míg utóbbinál havonta 58 977 forintot kell visszafizetnünk. Az eltérés tehát kevesebb mint 1340 forint. Ha viszont a teljes visszafizetendő összeget nézzük, egy ilyen hosszú futamidő esetén az eltérés ezeknél az amúgy igen hasonlónak tűnő hitelkonstrukcióknál is 323 982 forint, azaz a példacsalád havi jövedelmének több mint 80 százaléka.

Ezért nem szabad soha sem csak a törlesztőrészletre hagyatkozni: meg kell nézni a THM-et, kamatperiódust, visszafizetendő teljes összeget is. Ez alapján összehasonlítva már valóban jó döntést hozhat a hiteligénylő. A bankok ajánlatainak összehasonlítására való a Pénzcentrum hitelkalkulátora, amellyel a személyes igényekre szabva listázhatóak a lakáshitelek, vagy akár a legkedvezőbb bankszámla csomagok is.