Ettől tart a legtöbb magyar, ha az otthonáról van szó: pedig megelőzhetnék a bajt

A lakás, amelyben élünk - akár egy többfunkciós svájci bicska -, jó pár hónapja egyszerre otthon, munkahely, konditerem, óvoda, iskola, pékség, étterem, mozi, játszótér, botanikus kert. Ma már teljesen megszokott, hogy a nappaliban nemcsak tévézünk, hanem tornázunk is, és a konyhapulton pedig remekül megfér egymás mellett a laptop meg a kenyérpirító.

Tényleg másként tekintünk a lakásunkra tavasz óta, vagy épp ellenkezőleg, nem történt gyökeres változás otthon? Mindezek fényében, vajon milyenek lesznek a jövő otthonai? Milyen károktól féltjük most és milyen veszélyektől kell féltenünk azokat a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ legfrissebb hazai felmérésében az Allianz Hungária Zrt.

Multifunkciós otthon, édes otthon

A felmérésben résztvevők 75 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, 18,2 százalékuk albérletben lakik és 6,8 százalékuk a szüleivel él. A lakhatás körülményeitől függetlenül, ugyanakkor döntő többségük, 77,3 százalékuk vallotta azt, hogy a tavaszi karanténidőszak óta többet tartózkodik otthon, mint az azelőtti időkben. Viszont meglepő módon,

Csupán 29,5 százalékuk böngészi a lakberendezési áruházak oldalait, hogy még komfortosabbá tegye otthonát, ugyanekkora hányaduk figyel oda jobban a rendre. A kitöltők közel 60 százaléka gondolja azt, hogy bár nehéz volt elfogadni, de jobb, ha hozzászokunk: az otthonunk több, új, eddig akár szokatlan funkciónak is megfelel - ez a sokat emlegetett "új normális".

Mitől kell megvédeni az otthont?

A több otthon töltött idő nem változtatott lényegesen a kitöltők lakásához, ingóságaihoz fűződő viszonyán: 39,5 százalékuk korábban is megbecsülte, amije van, és folyamatos értékkövetéssel bíró lakásbiztosítást kötött, vagy pedig az új háztartási eszközeire vásárol plusz garanciaéveket. 27,9 százalékuk szeretné lecserélni a bútorokat újakra, vagy átfesteni a falakat. 20,9 százalékuk most az utazásokra, fesztiválozásokra szánt keretet költi az otthona fejlesztésére, így növelve annak értékét.

11,6 százalékuk kezdett most, hogy többet tartózkodik otthon, foglalkozni az otthoni szolgáltatásokkal: nagyobb netcsomagra váltott, vagy átnézte lakásbiztosítási lehetőségeit. Merthogy féltjük otthonainkat: a legtöbben a rövidzárlattól és tűztől tartunk, a kitöltők 45,5 százaléka ettől jobban retteg, mint például a vízkároktól, természeti katasztrófáktól, vagy a betörőktől.

További érdekesség, hogy a résztvevők 63,6 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, miszerint a mostani pandémiás helyzetben otthonaink biztonságát is új alapokra kell helyeznünk, azaz ennyien el tudják képzelni, hogy a közeljövőben a lakásbiztosítás kibővüljön kiber- és víruskockázatokkal.

A jövő otthona

Multifunkcióssá váló lakásaink bizonyítják, hogy a járványhelyzet teljesen új elvárásokat generált: nagyobb, szeparált terekre, több elkülöníthető helyre van igényünk otthon, így a kitöltők 30,2 százaléka szerint a belsőépítészeknek újra kell gondolniuk a jövő lakásainak kialakítását. Ennél valamivel kevesebben inkább szkeptikusak: 27,9 százalék nem vár markáns változást az otthonok kialakításában.

Csupán 23,3 százalék bizakodó, és tartja úgy, hogy az intelligens otthonok elérhetősége és elterjedése sokat lendít majd a háztartások fenntartható működésén és önellátásán. 18,6 százalék értett egyet azzal a pesszimista jövőképpel, miszerint az alkalmazott technológiák, eszközök miatt az ingatlanok értéke jelentősen emelkedni fog, így csak egy szűkebb réteg élhet majd valódi okosotthonokban.