Megjelent a Közlönyben a gazdaságvédelmi mentőcsomag: itt vannak a pontos részletek

Alig pár perce jelentek meg a Magyar Közlöny online felületén, így a délután bejeletett intézkedések mostantól hivatalosak. Ahogy arra a miniszterelnök is célzott, ezek még csak az első lépések ahhoz, hogy érdemi segítséget tudjon nyújtani a kormányzat a gazdaság összes szereplője számára.Mint jelezte, ezeket a pontokat még további intézkedések követik. De nézzük, pontosan hogyan is szól a teljes rendelet.

A Kormány rendelete a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről

A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzetben, a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot és az állampolgárokat érintő hatásának enyhítése érdekében, a következőket rendeli el:

1. §

• Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

• A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

• A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.

• A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetésimoratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

• E paragrafus rendelkezéseit a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

2. §

E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

3. §

• A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.

• Az (1) bekezdés szerinti bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.

4. §

• A 3. § (1) bekezdésében meghatározott ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyiszolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

• A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor.

EZ IS ÉRDEKELHET

Orbán-csomag: ennyi magyar dolgozó után nem kell járulékot fizetni a koronavírus miatt

Több, mint 500 ezer embert érinthet a ma bejelentett járulék fizetési mentesség. Orbán Viktor hat, súlyos gondokkal küzdő szektort nevezett meg: a turizmust, a vendéglátást, a szórakoztatóipart, a sportot, a kulturális szolgáltatásokat és a személyszállítás, nekik lesz kevesebb az adó. A Pénzcentrum megnézte, mennyien dolgoznak ezekben az ágazatokban.

5. §

A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek.

6. §

• A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

• Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

• A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.

• A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

7. §

Az 1-6. §-ok szerinti rendelkezésekkel kapcsolatos további részletszabályokat a Kormány rendeletekben határozza meg.

8. §

E rendelet alkalmazásában nem minősülnek adósnak az állam, az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások.

Korábban megjelent gyorsértékelésünk az 5 pontos gazdaságvédelmi csomagról

Korábbi cikkünkben röviden elemeztük is az akkor ég csak a miniszterelnük által bejelentett intézkedéseket. Mint írtuk, a törlesztőrészletek befagyasztása meglátásunk szerint szükségszerű lépés, mely nemcsak a hazai vállalkozásokat, de a családokat is védi, majdhogynem elemi érdeke mindenkinek. Rengeteg hazai vállalkozás állt le teljesen, ami azt jelenti, egy kanyi bevételt sem termelnek ezekben a napokban - ilyen körülmények között lehetetlen fizetni az alkalmazottakat, pláne ha kézzelfogható tartalékok nem állnak rendelkezésre. És ha ez a tömeges munkaerő elesik a bevételi forrásától, szinte egyik napról a másikra összeomlik az érintett családok élete. Az ő helyzetük meg van pecsételve, ám mégis nagy segítség lehet számukra, ha legalább a hiteleik fizetése alól mentesülnek átmenetileg. Az, hogy mostantól felvett fogyasztási hitelek THM-jét a jegybanki alapkamat +5 százalékában maximalizálják, jelentheti, hogy néhány hónapra leáll ez a fajta hitelezés - ha csak törvényileg elő nem írják a bankoknak ezen kölcsönök elérhetővé tételét. Ez alól kivételt képezhetnek a kifejezetten alacsony THM-mel kínált hitelek, jellemzően az áruhitelek. Ezek az előttünk álló hónapokban sokat segíthetnek majd a nehéz helyzetbe jutott családoknak. Persze arra is fel kell készülni, hogy a kiskereskedelmi árakba be fog épülni az alacsony kamatozású áruhitelek jutaléka. A vállalkozások rövid lejáratú hiteleinek június 30-áig történő meghosszabbításáról szóló intézkedés céljai egyelőre még nem egyértelműen tiszták, hiszen a törlesztési moratórium következményeként a futamidő amúgy is módosulni fog. Azok a cégek azonban, akik éppen tavasszal újították meg volna lejáró hiteleiket, ők némi haladékot nyerhetnek. A turizmus, vendéglátás és a kulturális szektor járulékcsökkentése egyértelműen munkahelymegóvó intézkedés, hiszen ezen nemzetgazdasági ágak nem jelentenek jelentős bevételi forrást a magyar költségvetésnek. Habár gyakorlatilag 0 bevétel mellett esélytelen megtartani ezen cégek alkalmazottait, így a járulékfizetés kiesése nem jelent túl nagy segítséget. Ez a néhány pár milliárdos, néhány tízmilliárdos teherkönnyítés a szükséges, de nem elégséges csomag.