Ez lenne a klímaválság valódi oka? Rengetegen vásárolnak így online

A GfK Hungária rendelkezésünkre bocsátott, 2000 háztartás megkérdezése alapján készített reprezentatív felmérése szerint 2016 és 2019 között a rendszeresen online vásárlók aránya és a vásárlások száma is nőtt Magyarországon (a népesség 31 százalékáról 39 százalékra, és havi 2,9-ről 3,4 alkalomra). A magyarok leginkább szolgáltatásokat vesznek online, például szállást foglalnak, színház-, mozi- vagy koncertjegyet, vagy mobil előfizetést, de a különféle kütyük (mobilok, számítástechnikai eszközök és szórakoztatóelektronikai eszközök), valamint a könyvek is nagyon népszerűek: a GfK-nak a megkérdezettek 38-47 százaléka mondta azt, hogy ezeket inkább online veszi meg - írja a g7.

Az online vásárlás mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvend manapság a környezettudatosság is. A nagypolitika szintjén, és a cégek marketingjében is egyre gyakrabban jelenik meg a klímaváltozás kérdése, és fogyasztóként is egyre gyakrabban juthat eszünkbe, hogy milyen mértékben járulunk hozzá a bolygó élhetetlenné válásához az étkezésünkkel, közlekedési szokásainkkal, vagy azzal hogy mennyi szemetet halmozunk fel.

Mikor védjük jobban a bolygót, ha online rendelünk, vagy ha boltban vásárolunk?

A válasz azért is fontos lehet, mert hogy ha megnézzük, hogy 2000 óta Magyarországon miből származott az egyik fő üvegházhatást okozó gáz, a szén-dioxid kibocsátása, akkor azt látjuk, hogy miközben összességében a 2000-es évek elejéhez képest csökkent a kibocsátás, ezen belül a szállításból és közlekedésből származó kibocsátás aránya jelentősen nőtt, és 2017-ben már a teljes kibocsátás negyedét adta.

Az biztos, hogy a kiszállítás része a kibocsátásnak, és azt is tudjuk, hogy nem tűnik úgy, hogy a népszerűsége csökkenne. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy az online rendelés ökológiai lábnyoma nagyobb, mint ha mi magunk mennénk el a boltba vásárolni. Nem is bonyolult belegondolni, hogy miért: 

Így ha valaki messzebb lakik a bolttól, elképzelhető olyan felállás, hogy önmagában olyan hosszú utat tesz meg, mint az a jármű, ami több embernek is kiszállítja közben a rendelt árut. Persze végeredményben minden a részleteken múlik, például hogy pontosan milyen távot tesznek meg a járművek, milyen járművekről van szó, és hogy mekkora a szén-dioxid-kibocsátásuk. Vagy akár az, hogy a boltba honnan és hogyan szállítják a termékeket. Az erre vonatkozó becslések főleg az Egyesült Államokra vonatkoznak, általánosságban is érvényes összefüggések is kiderülnek a témával foglalkozó tudományos kutatásokból.

A házhozszállítás előnye azonban jelentősen csökken, és akár el is tűnik, ha az árut távolról szállítják, vagy ha egy-két napon belül kell házhoz szállítani, és így nincs lehetőség az utak összevonására. Egy 2001-es tanulmány szerint ha egy darab könyv esetében nézzük, hogy az online vagy a személyes vásárlásnak nagyobb-e a környezetterhelése, akkor 8 kilométernél van az a határ, ami felett már az online kiszállítás éri meg jobban.

Egy városi fogyasztó vásárlásának ökológiai lábnyoma online rendelés alapján általánosságban kisebb, mint ha elmenne a boltba, és helyben, több utat is megtéve keresné meg a megfelelő terméket. De ha a vásárló a keresgélést megspórolva online tájékozódik, és utána megy boltba, már majdnem akkorára csökkenti a lábnyomát, mintha online rendelt volna. Viszont ha a kiszállításhoz használt jármű hatnál kevesebb címet ejt útba, akkor környezetvédelmi szempontból már előnyösebb, ha a vásárlók mennek a boltba a termékért.

A magyar piacon nem igazán népszerű a több napos határidő, ha tehetik, a fogyasztók a másnapi kiszállítást választják a rendelés időpontjához képest. A GfK felmérése szerint a megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha több webshopban lenne opció a vásárlás napján való kiszállítás, akkor többet vásárolna online. Ehhez a szolgáltatások árazása is hozzájárul, ugyanis egy-egy nappal hosszabb határidejű kiszállítás gyakran csak 50-100 forinttal olcsóbb. Így a fogyasztó pénzügyileg sincs arra ösztönözve, hogy a környezeti szempontból kedvezőbb megoldást válassza.

A magyar piacon a csomagátvételi arány is olyan terület, amiben leginkább lenne még hova fejlődni környezettudatosság szempontjából: nagyon gyakori ugyanis, hogy a magyarok nem veszik át a rendeléseiket. Mivel a futárcégeket szerződés kötelezi arra, hogy ilyenkor kétszer-háromszor próbálkozzanak, az ilyen esetek nagyon környezetterhelőek. Hiszen a futárnak szélsőséges esetben 5-6-szor kell megtennie azt az utat, amit átvétel esetén csak egyszer kellene. 

Ebben a termékkategóriában a helyzetet az is rontja, hogy az utóbbi években elterjedt az ingyenes visszaküldési opció, tehát a ruhát, cipőt akkor is vissza lehet küldeni indoklás nélkül, ha nem tetszik. A kiszállítási piacon környezetvédelmi szempontból a csomagpontos átvétel lehet az elfogadható kompromisszum. Ez a fogyasztónak is kényelmes lehet, de közben azt is biztosítja, hogy a futárcégek járművei a lehető legnagyobb kihasználtsággal működjenek. És bár az átvételi arány a csomagpontok esetén nem magasabb, mint a házhoz szállításnál, ebben az esetben a csomag átvételének elhalasztása környezeti szempontból sem akkora probléma. Hiszen a futár amúgy is elmenne a csomagponthoz, így a fogyasztók hanyagsága nem eredményez felesleges utakat.