Ezt kevesen gondolták a Tesláról: szárnyalás után jöhet a krach?

A Teslának összesen 180 millió darab részvénye van. Ebből 142 millió darab a közkézhányad. A múlt héten öt nap alatt a Nasdaq platformján 212 millió darab részvény cserélt gazdát. Azaz tokkal-vonóval megfordult az összes részvény, illetve a közkézhányad másfélszerese. A Tesla részvények árfolyama 15 perces gyertyákkal így mutatott az elmúlt tíz kereskedési napon:

Mi történt a Teslával a múlt héten? Normális dolog az ilyen forgalom és árfolyammozgás? Mehet tovább az ár, vagy egy ilyen szupernovarobbanásra hajazó hét után szükségszerű-e az árak esése? Hasonló kérdések tömkelege merülhet fel az olvasóban a Tesla múltheti produkciója kapcsán. Elöljáróban tisztázzunk annyit, hogy egy 100 milliárd dollárnál értékesebb cég esetében érdemi új hír napvilágra kerülése nélkül szinte példanélküli tőzsdei jelenség az, hogy egy hét alatt az összes részvénye megforduljon a tőzsdén. Ahhoz, hogy megértsük a jelenség kialakulásának a gyökereit pár hónapot vissza kell mennünk az időben. Az alábbi ábrán a Tesla részvények 2019-es éve látható napi gyertyákkal:

A szürke sáv a 250 és 390 dollár közötti árszinteket jelzi, melyek között töltötte a 2018-as évet az árfolyam. A 2019-es első félév rémálomszerűen telt a Tesla számára. Szemben a piaci emelkedéssel, az elektromos autógyártó részvényeinek az árfolyama lefelezett öt hónap alatt (narancssárga nyíl). Az árfolyam hároméves mélypontra zuhant nyolc hónappal ezelőtt. A piac ekkoriban eléggé borúsan ítélte meg Elon Musk cégének a kilátásait. Innen jött egy komolyabb nyári visszapattanás, ám egészen a 2019. októberi gyorsjelentésig masszív év elejéhez mért mínuszban tengődtek a Tesla részvények. Ekkor,

A váratlanul nyereséges harmadik negyedéves eredmények hatására két nap alatt 29 százalékot robbant fel az árfolyam (zöld téglalap).

Létezhet olyan, hogy egyetlen kiváló negyedéves gyorsjelentés mindent és alapjaiban megváltoztasson egy cég életében?

A válaszért egy kirándulást kell tennünk vissza az időben egészen 2013 nyaráig, hogy tanulmányozzuk az akkoriban a 2019-es Teslához hasonlóan komoly szenvedést bemutató Facebook részvények megítélésének varázsütésszerű megváltozását. Felgyorsult világunkban (jellemzően a technológiai szektorban)

 Az alábbi ábrán a Facebook részvények napi gyertyái láthatók a 2012. májusi kibocsátás és 2013. július 24. között:

A 38 dollárnál húzódó kék vonal volt a sokáig masszívan túlárazottnak hitt kibocsátási árfolyam, ami alá már a második kereskedési napon beütötték a részvényeket, hogy aztán azok több, mint egy évet a víz alatt töltsenek. A 2012-es nyár végére, ősz elejére lefelezett az árfolyam. Hiába indult innen emelkedés, a 2013-as nyári gyorsjelentés előtt (zöld karika) még mindig 30 százalékkal a kibocsátási ár alatt forogtak a Facebook részvényei. A piaci szereplők hittek a felhasználószám növekedésében, csak azt nem látták, hogy miképpen teszi ezt majd pénzzé Zuckerberg közösségi hálója. Az a július 24-i piaczárás utáni jelentés azonban egyik pillanatról a másikra átírta a Facebook történelmét. Ebben  a riportban teljesen váratlan számok jelentek meg a mobiltelefonos felhasználók számáról és a számukra értékesített reklámok dollárértékéről. A Facebook mobiltelefonos hirdetési bevételei az alábbi módon alakultak 2012 és 2018 között:

A 2012-es évről a 2013-asra több mint hatszorosára nőttek a mobiltelefonos hirdetési bevételek. Míg a mobil szegmens 2012-ben csak a 11 százalékát adta a hirdetési bevételeknek, addig 2013-ban már a 45 százalékát (2018-ban: 92 százalék).

Egyik negyedévről a másikra sikerült érdemi módon pénzt csinálnia a mobilfelhasználókból a Facebooknak. A tőzsdei reakció nem is maradt el. A Facebook részvények a 2013. júliusa és 2014. márciusa közötti kilenc hónapban az alábbi szárnyalást mutatták be (napi gyertyák):

A zöld téglalap a gyorsjelentési reakció napja a maga 30 százalékos árfolyam-emelkedésével, amit nyolc hónap alatt további duplázódás (kék nyíl) követett.

Gamechanger jelentések: a Tesláról sem hitték, hogy képes a nyereségre

Visszagondolva a Facebook nem egészen nyolcéves tőzsdei történelmére, az ominózus 2013. júliusi riport egy igazi "gamechanger" volt a társaság életében. A megelőző tőkepiaci értékítélet lehetetlennek tartotta a közösségi média felhasználók tömeges monetizációját ugyanúgy, ahogy 2019-ben az elektromos autók profitábilis tömeggyártását. Éppen ezért volt döbbenetes meglepetés sokak számára az, hogy a Tesla 2019. októberében a korábban megszokott veszteségek helyett profitot jelentett. Az eddigi árfolyam reakciók alapján - még akár a múlt heti őrülettel nem is számolva - nem kevésbé tűnik "gamechanger" riportnak a tavaly őszi Tesla gyorsjelentés, mint amilyen a 2013. júliusi volt a Facebook esetében. A magas shortállomány miatt azonnal elindult ezen rémesen rosszá váló pozíciók zárása, mellé megjöttek a korábban hitetlen intézményi befektetők, illetve a 2020-as évben az elmúlt években csak a kriptodevizáknál látható módon a lakossági befektetők hada is.

Köszönhetően a tavaly októberben beindult árfolyammozgásnak, mostanra a kórus már a 2020-as évek elektromos autó, okosautó és önvezető autó forradalmának egyértelmű és behozhatatlan előnyben lévő szereplőjeként tekint a Teslára.

Az árfolyam napi gyertyákkal tavaly október eleje óta az alábbi ritkán látható pályát mutatta be:

Négy hónap alatt négyszerezett az árfolyam. A főbb események megtalálhatóak az ábrán. A vastag sárga nyíl pedig a parabolikus árfolyammozgást jelöli.

Ekkora emelkedés általában mániák csúcspontján van

Mit jelent ez a parabolikus árfolyammozgás és a múlt heti heves emelkedés, majd esés soha nem látott forgalom mellett? A tőzsdei álmoskönyvek szerint nem sok jót. Ami ugyanis a Teslával a múlt héten történt, az 95-99 százalékos valószínűséggel nem volt más, mint egy klasszikus "blow-off" top, azaz felrobbanó tetőzés. Ez a kereskedési minta általában a mániák csúcspontján fordul elő az adott mánia epicentrumában lévő instrumentumokkal. A mostani Teslához kísértetiesen hasonló árfolyammozgást mutattak be a Qualcomm részvények húsz évvel ezelőtt 1999 és 2000 fordulóján (napi gyertyák, 1999. október - 2000. június):

A kék téglalap kiválóan mutatja a mostani Teslának az ikertestvérét az ezredforduló egyik elsőszámú őrületében. A kék téglalappal jelölt végső elszabadulás akkor is nagyjából 50 százalékos árfolyam-emelkedéssel járt heves forgalom és drámai volatilitás mellett. Akkor is egy több száz százalékos árfolyam-emelkedést zárt le a felrobbanó tetőzés.

A Tesla esetében a 2020-as év hátralévő részének nagy kérdése az, hogy az évekkel ezelőtti Facebookhoz hasonlító sikertörténetként folytatódik-e a sztori, vagy ez a sikertörténet egy gyorsított pályán már le is zajlott a tőzsdén és jön a Qualcomm 2000 eleji tetőzését követő árfolyam-visszamorzsolódás? Van azonban egy ennél is fontosabb tanulság:

A Tesla viselkedése jó eséllyel mutatja most is azt, hogy pár héten vagy hónapon belül könnyen véget érhet az amerikai technológiai részvényeket érintő egyre mániákusabb árfolyam-emelkedés.