Erre a hírre senki nem számított: végleg eltűnhet a legolcsóbb lakáshitel a piacról

Tegnap közölte a friss piaci adatokat a Magyar Nemzeti Bank a lakossági hitelezésről. Eszerint a személyi hitelek átlagkamata kis mértékben nőtt, immár 13,43 százalék az előző havi 13,28 százalékhoz képest. Éves viszonylatban a július volt a csúcs, akkor 14,12 százalékon voltak a kamatok, ehhez képest a jelenlegi 13,43 százalék még mindig alacsony. Az év végén volt némi mérséklődés, most januárban azonban ismét enyhe emelkedés volt.

Trendfordulóról egyelőre nem érdemes beszélni, ehhez meg kell várnunk a februári adatokat, az azonban valószínű, hogy a kamatok jelentős csökkenésére a közeljövőben már nem lehet számítani, leginkább azért nem, mert az MNB monetáris szigorítása előbb-utóbb megérkezik. Hogy megmutassuk konkrét ajánlatokon is, hogyan alakultak a személyi hitelek kamatai, kiválasztottunk pár ajánlatot a Pénzcentrum kalkulátorából.

Világosan látható, hogy kis kutakodással könnyen lehet találni a piaci átlag alatti kamattal elérhető ajánlatokat, így például a CIB vagy a Cetelem ajánlatával. A K&H hitele is az átlag alatt van, a Raiffeisen terméke ugyanakkor már némileg drágább. A Cofidis, Erste, OTP és Budapest Bank ajánlatai pedig az átlagkamat feletti kamattal érhetők el. A példánk során mi vállaltuk, hogy a bank ügyfelei leszünk, minimális jövedelmi követelményt azonban nem állítottunk be. Magasabb jövedelemmel ennél sokkal olcsóbban is elérhetőek ugyanezek az ajánlatok. További beállításokért használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

Az tisztán látszik, hogy a fogyasztási hiteleknél a személyi hitel egyértelműen dominál. A korábbi kedvelt hiteltípus, a szabad felhasználású jelzáloghitel szinte teljesen eltűnt - a személyi hitel 44,2 milliárdos kihelyezéséhez képest a szabad felhasználású jelzáloghitelből mindössze 0,4 milliárdot helyeztek ki januárban összesen. A csökkenés az egész évben látható volt. Érdekes, hogy a magyarok annak ellenére nem kedvelik a szabad felhasználású jelzáloghitelt, hogy kamata némileg alacsonyabb a személyi hitelénél - bár tény, hogy igénylése jelentősen macerásabb.

Személyi hitelfelvételen gondolkodsz? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

A január ugyanakkor sok szempontból rekordot döntött: a személyi hiteleknél a tavalyi év során egyszer sem vettek fel a magyarok annyi hitelt, mint az idei első hónapban. Emellett januárban ráadásul a tavalyi év során nem látott mértékben nőtt az áruhitelek felvétele is. Azaz összességében nagyot nőtt a fogyasztási hitelfelvétel januárban. A fogyasztás tehát tovább dübörög, a lakáshiteleknél azonban nem ilyen egyértelmű a tendencia.

Mi a helyzet a lakáshitelekkel?

A lakáshitel átlagkamatainál nem igaz az a trend, ami a személyi hiteleknél igen. Az MNB adatai szerint az összes lakáshitel átlagkamata már szeptemberben emelkedésnek indult, azóta azonban nem történt további emelkedés, sőt, 2019 januárjában enyhe csökkenés is volt. Az összes lakáshitel átlagkamata így 5,12 százalék. Sokkal érdekesebb azonban, hogy miképp alakultak a változó és a fix hitelek kamatai. Bár decemberben a változó kamatozású hitelek átlagkamatai 3 százalék alatt voltak, januárban ez nagyot nőtt: 3,7 százalékra. Ez jelentős drágulás.

Összehasonlítanád a lakáshiteleket? Válogass a Pénzcentrum kalkulátorában

A legalább egy évre fixált kamatok ugyanakkor csökkentek, ez januárban 5,19 százalék volt. Ilyen alacsonyan legutóbb augusztusban állt ez a fajta lakáshitel - korábban azonban jellemzően 5 százalék alatt volt. Éves távon tehát egyelőre továbbra is drágulásról beszélhetünk, és itt sincs szó még trendfordulóról. Ami azonban nyilvánvaló, hogy azzal együtt, hogy olcsóbbá váltak a fix hitelek, továbbra is egyre népszerűbbek:

Míg 2018 januárjában 18,2 milliárd forintnyi változó kamatozású hitelt helyeztek ki a bankok, 2019 januárjában ez már csak 2,7 milliárd volt. A fix lakáshitelek kihelyezése ezzel szemben decemberhez képest nőtt - ez 61,6 milliárd. Egy évvel ezelőtt ez 56,42 volt. Akkor azonban az új kihelyezésnek majdnem kb. a harmadát tették ki a változó kamatozású hitelek, ma ez már kevesebb mint 5 százalék.

Nem csoda, hogy egyre több bank ajánl hosszú kamatperiódusú hiteleket, a magyarok pedig előszeretettel veszik is fel ezeket. Még akkor is, ha ezek drágábbak, mint a változó kamatozásúak. Mi is hoztunk most pár példát a lakáshitel kalkulátorunkból, hogy bemutassuk, mennyibe is kerülnek valójában a lakáshitelek, elvonatkoztatva a piaci átlagtól.

10 éves kamatperiódusú hiteleket néztünk meg 20 éves futamidővel, a beállított hitelösszeg 10 millió forint volt. A Budapest Bank ajánlatának 4,63 százalékos a THM-e, az Erstéé 4,58 százalék. A K&H hitele 4,69 százalékkal vehető fel, a Raiffeisené 4,8 százalékkal. Ezek tehát mind a piaci átlag alatt vannak, érdemes időt szánni a legjobb ajánlat megtalálására, hiszen így akár milliókat is spórolhatunk.

Egyre több pénzen ülnek a magyarok - nem látszik, hogy lesznek ebből befektetések

Nem csak a hitelezési statisztikák érdekesek. Az MNB adataiból például kiderül, hogy a lekötetlenül tartott folyószámlabetétek ismét rekordot döntöttek. 2019-ben például 6 ezer milliárd forinton ültek a magyarok - ilyen korábban még nem volt.

Ez nem csoda annak függvényében, hogy a bankbetétek kamatai még mindig roppant alacsonyak, és manapság nem könnyű magas reálhozamot garantáló befektetést találni. A kormány ugyan igyekszik beterelni a lakossági folyószámlán tartott pénzállományt állampapírba, az államkötvények kamatainak emelése erre lehet hatással. Bár úgy látszik, a likviditás egyelőre mindennél fontosabb a magyarok számára.