Filléres megoldást rejtegetnek a bankok: erről minden ügyfélnek tudnia kell

A 2008-as válságot megelőzően valóságos hitellázban égtek a magyarok, amely a válság kibontakozását követően szinte a tökéletes ellentetjébe ment át. A válságot követő években jóval szerényebb mértékben vett fel kölcsönöket a magyar lakosság, amelynek több oka is volt. Egyrészt sokan voltak, akik anyagilag sem engedhették meg maguknak, hogy magukra vállalják egy törlesztőrészlet fizetését, másrészt - látva a devizahitelesek szorongatott helyzetét - sokan ha tehették volna sem mertek hitelt felvenni.

Lassacskán azonban alábbhagyott ez az ijedtség, másrészt a gazdasági helyzet is rendeződött, így a magyarországi pénzintézetek ismét egyre több hitelt képesek kihelyezni. A hitelekből többnyire lakást vásárolnak az emberek, vagy olyan kiadásokat fedeznek, melyeket az elmúlt években inkább elhalasztottak megtenni (például fogyasztási cikkek beszerzése, autóvásárlás).

Utóbbi hitelcélok esetében azonban érdekes változás történt a válság előtti állapothoz képest: korábban ezeket a kiadásokat sokszor szabad felhasználású jelzáloghitelből fedezték az emberek, míg mostanra inkább egyszerű személyi hitelből teszik meg ugyanezt. Kérdés azonban, hogy mi lehet ennek az oka, továbbá milyen érvek és ellenérvek szólnak az egyik, illetve a másik hiteltípus mellett/ellen?

Szabfel

A szabad felhasználású jelzáloghitel (röviden "szabfel") egy olyan jelzáloghitel, amelynek nincsen meghatározva a felhasználási célja, illetve a bank sem ellenőrzi, hogy a hitelösszeg mire lett elköltve. Felhasználási szempontból tehát nem különbözik egy személyi kölcsöntől. Innen nézve nem meglepő, hogy utóbbi felváltotta az előbbit, noha van egy másik lényeges szempont, amely szerint a szabfel jobban teljesít: olcsóbb. Hogy kiderítsük, pontosan mennyivel, el is végeztünk egy próbaszámítást a Pénzcentrum kalkulátorával.

Eszerint, ha 5 millió forintot szeretnénk felvenni 5 évre, akkor jelenleg az egyik legkedvezőbb ajánlatot a Cofidis nyújtja számunkra: a havi törlesztőrészlet 98 279 forint, míg a THM 6,90 százalék. A K&H Banknál a törlesztő 100 166 forint lenne (THM 7,96%), a Budapest Banknál pedig 100 909 forint (THM 7,90%). De találhatunk lényegesen magasabb THM-ű ajánlatokat is: az OTP Banknál például már 12,67 százalék a THM, míg a törlesztőrészlet 111 197 forint.

Ezzel szemben ha szabfel hitelként igényelnénk a fenti 5 millió forintot (ugyancsak 5 évre), akkor akár már 4 százalék alatti THM-ű ajánlatot is kaphatnánk. Például a Budapest Bank 3,83 százalékos THM-mel nyújtja a szóban forgó hitelt, ami 91 965 forintos törlesztőrészletet jelent. Nem sokban tér el a CIB Bank ajánlata sem (THM 3,84%), és a Gránit Banké sem sokkal drágább (THM 4,14%). De még a drágábbnak számító ajánlatok is 5 százalék alatt maradnak: a K&H Bank ajánlata például 4,90 százalékos THM-et takar, ami 92 693 forintos törlesztőrészletet jelent.

Akkor mi lehet az oka annak, hogy mégsem lett újra népszerű a szabfel hitel? Egyrészt még mindig sok olyan magyar van, aki fél megterhelni az ingatlanát. A szabfel hitel valóban olcsóbb, ám ezt éppen jelzáloghitel voltának köszönheti, tehát a hitelező banknak fedezetként fel kell ajánlani egy ingatlant. Ezt sokan nem szeretnék, tehát inkább vállalják a magasabb törlesztőrészleteket.

Ráadásul a személyi hiteleknek a felvételük is sokkal egyszerűbb, hiszen többnyire elegendő, ha van az ügyfélnek igazolható jövedelme, amely elbírja a kölcsönnel járó havi törlesztőket. Ezzel szemben a szabfel hitelnél el kell végezni a fedezetként szolgáló ingatlan értékbecslését - amelynek költsége van -, illetve a hitelszerződéshez szükség van egy közjegyzői okiratra is, amelynek szintén díja van. Bár ezeket a kezdeti költségeket a bankok többnyire átvállalják magukra valamilyen formában, ezt sokszor feltételekhez kötik, melyeket az ügyfélnek teljesítenie kell.

Szintén a szabfel ellen szól, hogy nem biztos, hogy az ügyfél tud megfelelő fedezetet felajánlani. Sok bank ugyanis szigorúbb feltételeket szab a szabfel hitelek esetén: például csak kisebb mértékben engedi megterhelni az ingatlant, mint a forgalmi érték 80 százaléka. Az is elképzelhető persze, hogy az ingatlan már egy másik hitel fedezetéül szolgál, és azért nem megfelelő biztosíték, vagy az ingatlannak nem az adós az egyedüli tulajdonosa, a társtulajdonosok pedig nem szeretnék, hogy az ingatlan terhelt legyen.

Ráadásul a személyi hitelek jóval olcsóbbak jelenleg, mint korábban voltak, így ezen a téren is csökkent a szabfel hitelek előnye, még akkor is, ha nem szűnt meg teljesen. Összességében tehát lehet, hogy még mindig kisebb törlesztőrészletet vállalunk magunkra egy szabfel hitellel, ugyanakkor egy egyszerű személyi kölcsön még mindig kevesebb macerával jár, legalábbis a hitelfelvételkor egészen biztosan.

Előtörnek a személyi kölcsönök

Arról nem is beszélve, hogy a bankok is reagálnak a személyi kölcsönök növekvő népszerűségére. Nemrég még 5-7 millió forint volt a maximum, amelyet ebben a hiteltípusban igényelhettünk, mostanra azonban már a 10 millió forintos hitelösszeg sem elképzelhetetlen. Fedezet nélkül, fix kamatperiódussal. Az persze továbbra is igaz, hogy a nagyobb lazaság drágább hitelt eredményez, hiszen a bank kockázata is nagyobb, lévén nincsen semmilyen fedezete.

Egy 10 millió forintos személyi hitelt 8 éves futamidővel jelenleg 7,85 százalékos THM-mel kínál a K&H Bank (138 788 forintos törlesztő), míg az Erste Bank 8,09 százalékos THM-mel teszi ugyanezt. Ezzel szemben ugyanekkora összegű szabfel hitelt a Budapest Banknál már 3,46 százalékos THM-mel is megkaphatnánk, amely csak 121 182 forintos törlesztőrészletet jelentene. A K&H Bank 4,63 százalékos THM mellett kínál szabfel hitelt, amely 123 153 forintos törlesztőt takar.

Ekkora összegnél tehát már jelentős, akár 15 ezer forintos is lehet az eltérés a két hitel törlesztője között, de ez már az ügyfél saját döntése, hogy melyiket választja. Az biztos, hogy a többség jelenleg inkább a személyi kölcsön mellett teszi le a voksát, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a banki ügyfelek a fentieknél jellemzően jóval kisebb kölcsönösszegeket igényelnek.