Nyakig ülsz az adósságban? Még több devizahitelest menthetnek meg

A magáncsőd eddig ezernél is kevesebb családon segített, pedig előzetesen több tízezer adós helyzetét rendezték volna vele. A rendszer azonban idén ősszel változhat, ami sokaknak vonzóvá teheti a belépést. A rendszer átalakításának céljairól ezt tudtuk meg az Igazságügyi Minisztériumtól (IM):

Ez persze sok mindent takarhat, ezért megnéztük, hogy milyen konkrét változtatások lehetnek a rendszerben, amivel vonzóvá teszik azt az adósoknak.

Támogatnák a bíróságon kívüli megegyezést

- mondta a Pénzcentrum kérdésére Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Ennek oka, hogy

• A bíróságon kívüli adósságrendezés kevesebb kötöttséggel jár (az adósnak és a hitelezőknek egyaránt),

• Az adósok hamarabb beléphetnek a rendszerbe (most ez akár fél-egy évig is elhúzódhat),

• A bíróság terhelését csökkentheti (illetve nem emelheti meg a jövőben) és

• Családi vagyonfelügyelő közvetítésére sincs szükség (ezzel is spórol az állam).

Nem lesznek árverések?

Változhatnak az kényszerértékesítés szabályai, így az elárverezhető ingóságok listája módosulhat és a méltányos lakásméret is változhat. Jelenleg a megélhetéshez szükséges vagyontárgyakat tarthatja meg az adós, ez a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy "kipucolják" a lakást, a ténylegesen szükséges tárgyak mindenképp megmaradnak, illetve számos olyan tárgy lehet, aminek az értékesítése nem éri meg a vesződséget. A tipikusan a gépjárműveket, nagyobb értékű tévét, esetleg műtárgyakat értékesítenek ilyenkor az ingóságok közül Felmerülhet az ingatlan(ok) értékesítése, mint lehetőség, erről azonban az adósnak kell döntenie, hiszen a magáncsőd lényege éppen az, hogy lehetőséget ad a lakás megtartására.

A készülő jogszabály lényege az lenne, hogy az értékesítés átlátható legyen és ellenőrizhető, ennek köszönhetően pedig a forgalmi értékhez közeli árat kaphat az adós a vagyontárgyakért és az ingatlanért.

Csökkenhet a dokumentáció mennyisége

Ahogy arról korábban beszámoltunk a Pénzcentrumon a magáncsőd belépéséhez sokszor 300 oldalas dokumentációt kellett leadni, de még ezer oldalas kérelem is volt. Ugyan három példányt kell leadni mindenből, ez azt jelenti, hogy 100 oldalt kell kitölteni vagy beszerezni, ez azonban sokak számára riasztó. Érdemes ezt összevetni a Nemzeti Eszközkezelővel, ahol csupán két oldalas űrlapot kell kitölteni az igényléshez.

Ebben a kérdésben jelentős változásra számíthatunk, erősítette meg sejtésünket a minisztérium. Az eddigi tapasztalatok alapján sok adósnak nehézségbe ütközik ennyi dokumentum összegyűjtése és az űrlapok hibátlan kitöltése.

Persze ettől önmagában nem csökken a szükséges dokumentáció mennyisége, így várhatóan ebben is lesz előrelépés. a végleges jogszabályban, ez ugyanis összhangban áll a cikkünk elején említett célokkal. Jelenleg egyébként az adósságrendezés kezdeményezéséről, a vagyonleltárról szóló dokumentumokat és egyéb nyilatkozatokat kell kitölteni, ezek száma csökkenhet.

Az egész rendszer egyszerűbb lehet

A célok meghatározásánál nagy hangsúlyt fektettek a rendszer egyszerűsítésére, ebbe az eljárás és a magáncsődbe való belépési idő rövidítése is beletartozhat. Az igénylés után elbírálják azt, majd három lépésben egyeznek meg a hitelezők és az adós:

• Bíróságon kívüli megegyezés,

• Bíróságon kívüli megegyezés csődbiztos segítségével és

• Bírósági ítélet.

Amennyiben az első lépcsőfokon nem tudnak megegyezni a felek, akkor a másodikra lépnek, majd újabb egyeztetések kezdődnek. Ha a csődbiztos segítségével sem tudnak megegyezni, akkor a harmadik lépcsőfokon a bíróság hozza meg a döntést. Míg az első fokon szabadon megállapodhatnak a felek (minden hitelezőnek el kell fogadnia), és a második fokon is lehetőség van nagyobb lakás megtartására vagy nagyobb havi szabadon elkölthető összegre (itt már elég, ha a legnagyobb hitelezők elfogadják a megállapodást). A harmadik lépcsőfokon viszont már a bíróság dönt arról, hogyan történjen az adósság törlesztése és mekkora legyen az elengedett összeg. Itt viszont nagy az esély arra, hogy a jogszabályban meghatározott összegek lesznek az irányadóak.

A három lépcsős megegyezés változtatására is van esély, mivel ezt a rendszer egyszerűsítése és a folyamatok felgyorsítása ezen keresztül könnyedén elérhető. A belépés most akár 6 hónapig, egy évig is eltarthat, a háromlépcsős folyamat lerövidítése akár harmadára-felére is lecsökkentheti ezt az időt, viszont erről konkrétumot egyelőre nem árult el a minisztérium.

Mi a helyzet a szabadon felhasználható jövedelemmel?

A jövedelem szabadon felhasználható része sokak szerint például annyira alacsony, hogy emiatt nem lépnek be a csődvédelembe. A szabadon felhasználható rész ugyanis családtagonként az öregségi nyugdíj minimumának másfélszerese (vagyis jelenleg 42 750 forint), ami ugyan az elmaradottabb térségekben elegendő lehet a megélhetésre, azonban a fővárosban vagy a nyugati országrészeken egész egyszerűen nem lehet ennyiből megélni.

Ugyan a KSH tavaly óta nem méri a létminimumot (ez nem az éhenhalási küszöb, hanem az a társadalmilag elfogadott összeget, amelyből tisztességes életmódot lehet fenntartani), ennek mértéke egy felnőtt esetén 88 ezer forint havonta, azonban a további családtagok esetén már kisebb az egy főre eső érték. Mivel egyes fix költségeket nem számolnak bele a szabadon elkölthető összegbe, ezért a létminimum élelmiszerre költött részét is érdemes megnézni, amely 22 ezer forint. Ehhez képest a magáncsőd jelenleg 20 ezer forint, nem élelmiszerre elköltött szabad jövedlemet ad az adósoknak.

Persze érdemes lenne ennek a kiigazítása is, annak ellenére, hogy infláció gyakorlatilag nem volt az elmúlt két évben. Az elemzők szerint viszont több jel is afelé mutat, hogy a közeljövőben akár jelentős drágulás is bekövetkezhet, míg a nyugdíjminimum már 2008 óta nem változott, így semmi nem garantálja azt, hogy a jövőben követi az árnövekedést a szabadon felhasználható összeg. Ezt persze orvosolni lehetne például azzal, hogy a szabadon felhasználható jövedelmet más alapra helyezik. Ez lehet például az átlagbér, de a minimálnyugdíjat is lehet a jövőben az infláció mértékével módosítani.

Kik léptek be eddig a csődvédelembe?

Az adósságrendezési eljárások túlnyomó többségében jelenleg még a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás megkötésére irányuló eljárás van folyamatban. Az adósságrendezési nyilvántartás adatai szerint eddig két esetben került sor a bíróságon kívüli megállapodás sikeres megkötésére (ugyan erre nem tért ki a minisztérium válaszában, azonban valószínűleg a megegyezés harmadik lépcsőfokáig még nem ért el egy eset sem).

Ennek oka lehet, hogy az egyeztetések elhúzódnak, így konkrét adatokkal egyelőre nem ismerünk a rendszerről, az azonban világosan látszik, hogy a belépés elhúzódik, nem is csoda, hogy ennek lerövidítése az egyik fő célkitűzése a minisztériumnak.

Persze mindenki azt találgatja, hogy vajon a jogszabály frissítésének köszönhetően hány családon segíthet a magáncsőd, mivel eddig ezernél kevesebben tudtak belépni a rendszerbe. A konkrét intézkedéseket azonban még nem ismerjük, egyelőre a tervezet kidolgozása zajlik. Ennek lezárásáig valószínűleg a jogszabály készítői nem fognak állást foglalni ezzel kapcsolatban.